Gazdasági ügyek

Az önkormányzat a kórházi szolgáltatás biztosítása tekintetében fennálló kötelezettségét oly módon teljesítette, hogy a korábbi költségvetési szerv helyett közhasznú társaságot hozott létre, majd törvényi kötelezettségének eleget téve a közhasznú társaság helyett 2009. január 1-jétől egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapított (Kft.). Az önkormányzat a Kft.-t a kórházi működés következtében a közhasznú társaságnál felhalmozódott veszteséggel alapította meg. A Kft.

Az adós a biztosításközvetítőként működő hitelező közvetítésével a külön meghatározott áruházakban vásárolt tartós fogyasztási cikkekhez kapcsolódóan egyszeri díjas kiterjesztett garanciabiztosítási szerződéseket kötött a vásárlókkal. 2013. január 28-án azonban az adós végelszámolás alá került, 2014. február 28-i kezdő időponttal pedig elrendelték a felszámolását. Az általa kötött biztosítási szerződések ezért a végelszámolás megindításának időpontjában, 2013. január 28-án a törvény erejénél fogva megszűntek. A hitelező ezt követően 2013.

A hitelező a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdésének a) pontján alapuló fizetésképtelenségi okból kérte az adós felszámolásának az elrendelését. A korábban az adós felé esedékessé tett követelésével összefüggő, a Cstv. 27. § (2c) bekezdésének megfelelő tartalmú, 2014. október 31. napján könyvelt (ajánlott) postai küldeményként feladott fizetési felszólításáról állította, hogy azt az adóshoz a Cstv. 27.

Az elsőfokú bíróság a felszámolót felmentette, hivatkozva részben az általa elbírált, még nem jogerős, kifogást elbíráló végzésekben megállapított, részben a közbenső mérleget elutasító nem jogerős végzésében foglaltakra, egyidejűleg új felszámolót rendelt ki az adós felszámolásában.

A hitelezők és az adós a hitelezők által nyújtott hitel biztosítékaként, az adós jövőbeni követeléseire zálogjogot alapítottak. Az adós az ingatlanára bérleti szerződést kötött.

Az évek óta folyamatban levő felszámolási eljárásban öt közbenső mérleget már jogerősen jóváhagyott az elsőfokú bíróság. A hitelező iratbetekintés során átvizsgálta a felszámoló által a felszámolás teljes időtartama alatt felszámolási költségként kifizetett összegeket és erre hivatkozással benyújtott kifogásában - 9 pontban, a korábbi jóváhagyott közbenső mérlegidőszakokra is kiterjedően megjelölve az indokolatlan kifizetéseket - támadta a felszámoló intézkedéseit. A felszámoló kérte a kifogás elutasítását.

A perbeli bankgarancia egy konkrétan megnevezett jogi személy, egy adott vállalkozási szerződésből eredő kötelezettségének teljesítését biztosította, ezért az a vállalkozó jogutódai által elkövetett szerződésszegés miatt nem volt jogszerűen lehívható.

Elsődlegesen kártérítés, másodlagosan bankgarancia teljesítése jogcímén előterjesztett, több mint 1 milliárd Ft megfizetése iránt indult perben az elsőfokú bíróság felperes keresetét elutasító ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta.

Az alperes kereskedelmi bank üzletszabályzatában a bankszámla szerződésekkel kapcsolatos jogvitákra a választottbíróság eljárását kötötte ki.

A közérdekű kereset indítására jogosult felperes ezen üzletszabályzati rendelkezés tisztességtelenségének megállapítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, amit a másodfokú bíróság jogerős ítéletével helybenhagyott.

A felperes és az alperes 1998-ban kerültek gazdasági kapcsolatba, és ebből eredt a felperes által a perben érvényesített 5 milliárd forintos kárigény.

A Kúria állást foglalt a Ptk. álképviseletre vonatkozó és a Ctv. cégnyilvántartásba bejegyzett és közzétett képviselőre irányadó rendelkezéseinek egymáshoz való viszonyáról