Gazdasági ügyek

Az adós csődeljárásában összehívott csődegyezségi tárgyaláson az adós és hitelezői között egyezség jött létre, és a hitelezők hozzájárultak a fizetési haladék meghosszabbításához. Az elsőfokú bíróság megszüntette a csődeljárást, mert a csődegyezségi tárgyalás nem felelt meg a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 17. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.

A felperes keresetében tárgyi keresethalmazatban kérte – egyebek mellett – a perbeli ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződések érvénytelenségének megállapítását, és a IV. r. alperes tulajdonjogának törlését, valamint az eredeti állapot helyreállítását.

A választottbírósági felperes a közöttük létrejött szerződésre alapítva nyújtotta be keresetét a választottbírósághoz, melyben kérte a választottbírósági alperest meghatározott összeg megfizetésére kötelezni.
A választottbíróság közbenső ítéletet hozott, melyben a felek szerződését értelmezve megállapította, hogy a „refinanszírozás” kifejezés szerződéskötési kötelezettséget jelent, és ennek alapján a választottbírósági alperes a felperesnek a szerződés alapján a teljesítés időpontjában fennállt követelés piaci értékét köteles megfizetni.

A felperes annak megállapítása iránt indított keresetet, hogy a közszolgáltatást ellátó, felszámolás alá került és stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősített I. r. alperes vagyonának nem nyilvános pályázat útján történő értékesítésére a II. r. alperessel mint vevővel kötött adásvételi szerződés elsődlegesen a Csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 49. § (5) bekezdése szerint, a Cstv. vonatkozó értékesítési szabályainak megsértésére tekintettel, illetőleg az 1959. évi IV.

A felperes keresetében a 2014. évi XXXVIII. tv. 6. § (2) bekezdése és a 2014. évi XL. tv. 36. § (2) és (4) bekezdése alapján annak megállapítását kérte, hogy az alperesek által 2010. november 27-e és 2014. július 21-e között alkalmazott forint és deviza kölcsönszerződések részét képező Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) tételesen megjelölt egyes rendelkezései tisztességtelenek ezért érvénytelenek.

A közérdekű perben a felperes a pénzügyi intézmény  alperes által kölcsönszerződésekben és lízingszerződésekben alkalmazott üzletszabályzatok egyes rendelkezései tisztességtelenségének megállapítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének túlnyomórész helytadott. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és több üzletszabályzati rendelkezés tekintetében a keresetet elutasította.

A Magyar Állam a K. Kft. és társa alperesek ellen indított perben egyebek mellett kötbér megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket arra hivatkozással, hogy a korábban a peres felek között játékkaszinó üzemeltetésére létrejött koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségeiket az alperesek nem, illetve késedelmesen teljesítették.

A felperes mint az alperes részvényese az alperes igazgatósága által hozott határozat hatályon kívül helyezése iránt nyújtott be keresetet a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (Gt.) 45. § (1) bekezdése alapján.

Az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta.

A felperes nyújtott be keresetet a Választottbíróság ítéletének érvénytelenítése érdekében a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 55.§ (1) bekezdés e) pontja és (2) bekezdés b) pontja alapján.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.

A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a választottbíróság ítéletének érvénytelenítését a keresetében meghatározottak szerint.

A felperes egy ingatlan adásvételi szerződésből eredő tőke-, lejárt ügyleti kamat és késedelmi kamat követelését jelentette be hitelezői igényként az alperes elleni adósságrendezési eljárásban a pénzügyi gondnoknak. Nem jelentette be a szerződés alapján jövőben lejáró ügyleti kamat iránti igényét. Az alperes a hitelezőivel kötött adósságrendezési egyezségben vállalta a tőke és a bejelentett ügyleti kamat részletekben történő megfizetését.