Ha a hivatásos rendőr terhelttel együtt a törvényszék nem katonai tanácsa polgári személy ügyét is elbírálta úgy, hogy a rendőrrel szemben katonai büntetőeljárásnak lett volna helye, ez a körülmény a polgári személy esetében nem hatályon kívül helyezési ok.
A törvényszék az I. rendű hivatásos rendőr terhelt bűnössége megállapítása mellett a polgári személy IX. és X. rendű terheltet bűnösnek mondta ki felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében (1978. évi IV. törvény 225. §). A IX.-X. rendű terheltek külön-külön, de azonos tartalommal felülvizsgálati indítványt terjesztettek elő, azt tartalmuk szerint a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára alapítva.
Abban arra hivatkoztak, hogy amikor a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás lefolytatására az iratok a törvényszékhez érkeztek, 2014. január 1. napjával kezdődő hatállyal a 2013. évi CLXXXVI. törvény 66. §-a módosította a Be. 470. § (1) bekezdés c) pontját, és ezen időponttól katonai büntetőeljárásnak van helye a rendőrség hivatásos állományú tagja által a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény esetén is. Ezért a törvényszék a Be. 373. § (1) bekezdés II. c) pontja sérelmével folytatta le a rendőr terheltekkel az eljárást, amely miatt a Kúria egy korábbi határozatával a törvényszék ítéletét e rendőr terheltek tekintetében hatályon kívül helyezte, és a törvényszék katonai tanácsát utasította új eljárásra.
Álláspontjuk szerint a feltétlen eljárási szabálysértés esetükben is megvalósult, ezért azt indítványozták, hogy a Kúria helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot rájuk vonatkozóan is, és utasítsa a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező katonai tanácsot az új eljárás lefolytatására.
A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványokat – szintén a Kúria korábbi végzésére hivatkozva – alaposnak találta, és az indítványozókkal egyezően a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezésére és arra tett indítványt, hogy a Kúria a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot utasítsa új eljárásra.
A felülvizsgálati indítványok alaptalanok.
A Kúria már foglalkozott a 2013. évi CLXXXVI. törvénnyel megállapított hatásköri változások következményeivel: az EBH 2014.B.19. számú elvi határozatában rögzítette, hogy a nem katonai bűncselekmény miatt rendőrrel szemben 2014. január 1. napja előtt benyújtott vádirat alapján az ügy elbírálására ezen időpontot követően is a vádirat benyújtásakor irányadó hatásköri és illetékességi szabályok vonatkoznak. Eszerint az ügy elbírálására továbbra sem a katonai bíróság rendelkezik hatáskörrel. Ez azonban csak arra az esetre vonatkozik, amikor a járásbíróság vagy a törvényszék nem katonai tanácsa előtt folyamatban lévő ügyet kifejezetten a 2014. január 1. napján hatályba lépett hatásköri változásra figyelemmel tesz át a bíróság a törvényszék katonai tanácsához: a BH 2009.238. számú eseti döntésben foglaltakat továbbfejlesztve ilyen alapon az ügy áttételének nincs helye.
A jelen ügyben azonban másról van szó. A Be. 605. § (4) bekezdése a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárást lefolytató bíróságra tartalmaz rendelkezést akként, hogy a megismételt eljárást az új törvény szerint hatáskörrel rendelkező és illetékes bíróság folytatja le.
A IX. és X. rendű terhelt esetében, akik mind a bűncselekmény elkövetésekor, mind a törvényszék által megismételt eljárás időpontjában polgári személyek voltak, a katonai büntetőeljárás hatályát nem a hivatkozott új törvényi rendelkezés, hanem a Be. 470. § (1) bekezdésének c) pontja, hanem (3) bekezdése (az ún. személyi összefüggés) alapozta volna meg. Önállóan velük szemben tehát katonai büntetőeljárás sem folyhatott volna.
Ebből következően a törvényszék nem sértett eljárási szabályt, amikor a polgári személyként hivatali bűncselekményt felbujtóként elkövető terheltekkel szemben eljárt és ítéletet hozott.
Ezért a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályukban fenntartotta.
Budapest, 2017. szeptember 4.
A Kúria Sajtótitkársága