A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az alperes állami vezetői szolgálati viszonyban állt a felperes jogelődje alkalmazásában. Két esetben interjút adott, amellyel kapcsolatban az érintett személy peres eljárást indított vele szemben arra hivatkozva, hogy megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát és kártérítést igényelt. A polgári bíróság megállapította, hogy az alperes megsértette az érintett személyiségi jogát, eltiltotta a további jogsértésről, majd egy újabb perben 800.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az alperes munkáltatóját, a felperesi jogelődöt.
A felperes ezt követően kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra figyelemmel, hogy állami vezetőként személyiségi jogsértést követett el, megszegve ezzel közszolgálati jogviszonyból származó kötelezettségét, melyből eredő kárért a munkáltató jogutódja állt helyt. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy állami vezetői szolgálati viszonya már több mint három éve megszűnt, esetében nem lehetett alkalmazni az időközben hatályba lépett, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) rendelkezéseit, illetve a munkáltatója jogutódja közvetlenül nem érvényesíthetett volna vele szemben igényt figyelemmel arra, hogy a kártérítési eljárás rendjére a jogviszonya fennállta idején hatályos központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (Kszt.) speciális eljárási rendet ír elő.
Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adva marasztalta az alperest, mely ítéletet a másodfokú bíróság helybenhagyta.
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Megállapította, hogy az eljárt bíróságok helytállóan döntöttek a felperes személyéről, s mivel az alperes által okozott kárért a harmadik személy irányában a munkáltató helyt állt, az ennek következtében keletkezett kárigényt helytállóan érvényesítette a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt. Az alperes jogviszonya megszűnését követően lépett hatályba a Kttv., s a hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket tartalmazó 2012. évi V. törvény szerint a 2012. február 29-éig okozott károk tekintetében a kártérítési igény érvényesítésére nem a Ktv., hanem a Kttv., valamint a közszolgálati tisztviselőkkel szembeni fegyelmi eljárásról szóló kormányrendelet szabályait kell alkalmazni. A Kttv. 165. § (2) bekezdése értelmében, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnt és ezt követően kívánnak vele szemben kártérítési igényt érvényesíteni, úgy a munkáltató a kártérítési eljárás lefolytatása nélkül igényét közvetlenül a bíróság előtt érvényesítheti. A jogviszony megszűnése és annak időpontja a munkáltató kártérítési igényének érvényesíthetőségét nem érinti. A munkáltató a kár bekövetkezésétől számított elévülési időn belül érvényesítheti a kártérítési felelősség megállapításából eredő igényét. Az a rendelkezés, mely szerint az igény érvényesítésének rendjére az akkor hatályos Kttv. szabályok az irányadóak, érdemben nem érintik azt, hogy a jogviszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért fennálló felelősségről és a kártérítés mértékéről a károkozás időpontjában hatályos Ktv., illetve Mt. szabályai alapján kell állást foglalni.
Budapest, 2017. március 14.
A Kúria Sajtótitkársága