Jelentős ügyek

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.620/2018. számú jelentős ügyben 2018. október 16-án hozott határozatáról: A rendőr főtörzszászlós terhelttel szemben a törvényszék katonai tanácsa elsőként tárgyalás mellőzésével hozott határozatot, melyben a 2 rendbeli, társtettesként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül hat hónap, végrehajtásában egy év három hónap próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést szabott ki, a terheltet előzetesen mentesítve a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.

Tájékoztató a Kúria Kfv.I.35.646/2017/10. számú jelentős ügyben hozott döntéséről: Nem ad számot a bíróság a saját belső meggyőződéséről, ha az alperesi határozatban foglaltak egy- az egyben történő átemelésével indokolja ítéletét.

Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.559/2017. számú  ügyének elvi tartalma: I.  A vezető állású munkavállalónak minősülés nem a felek megállapodására tartozó kérdés. Ha a munkáltató felmondásakor hatályos munkaszerződés a törvény rendelkezésébe ütközően állapította meg azt, hogy a munkavállaló az Mt. 208. § (1) bekezdés alapján vezető állásúnak minősül, a munkaszerződés ezen rendelkezése, valamint erre alapítottan a munkáltatói felmondás indokolásának mellőzésére vonatkozó kitétele jogszabályba ütközött, vagyis semmis.

A Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.519/2017. számú ügy elvi tartalma szerint A Mt. 167. § (1) bekezdésében foglaltakat – amennyiben a felülvizsgálati kérelem az Mt. 166. §-ára vonatkozóan nem felel meg a törvénynek – nem lehet értékelni. Az ellenőrzési körre vonatkozó felülvizsgálati támadás hiányában a Kúria az erről szóló döntést sem vizsgálhatja.

Tájékoztató a Mfv.III.10.707/2017/7. számú ügyben hozott döntésről: Két munkavállaló közötti eltérő díjazás alátámasztására nem vehetők figyelembe olyan tényezők, amelyek a munkavállaló felvételének idején még nem határozhatóak meg objektíven.

A Kúria megállapította, hogy az alperes az Mt. 12. §-a megsértésével az egyenlő bánásmód, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvébe ütközően határozta meg a felperes munkabérét, a bérkülönbséget objektív indokkal alátámasztani nem tudta, így az Ebktv. 19. §-a szerinti bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget.

Tájékoztató a Mfv.III.10.665/2017/6. ügyben hozott kúriai döntésről: A Btv. 49/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti „Magyarországon” kitétel ellentétes megszorító feltétel a Rendelet 5. cikk b) pontjában foglaltakhoz képest.

Kúrián Mfv.II.10.037/2018. szám alatti perben az alperes a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló felperes kérelmére felmentéssel megszüntette a közöttük fennállt jogviszonyt arra figyelemmel, hogy a felperes nyugdíjasnak minősült. A felmentési idő mértékét 60 nap + 4 hónapban határozta meg azzal, hogy annak  második felére mentesítette az közalkalmazottat a munkavégzési kötelezettség alól. A felperes a felmentési idő kezdetét megelőzően levélben sérelmezte, hogy a munkáltató a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 33.

A Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.530/2017. számú ügyben hozott döntés elvi tartalma: vezető állású munkavállaló munkaszerződésének azon rendelkezése, hogy a munkáltató a visszahívást nem köteles indokolni, azonnali hatályú felmondásként értékelendő visszahívásra nem vonatkozhat. Ellenkező értelmezés esetén a visszahívás munkaviszonyt megszüntető intézkedésként történő értékelésekor nem lenne különbség a felmondási idő nélküli – indokolás nélkül kiadható - rendes felmondás és az azonnali hatályú felmondás között. Az ilyen szerződéses kikötés az Mt. 64.

A Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.334/2018. számú ügy döntésének elvi tartalma: I. az azonnali hatályú felmondásban az Mt. 78. § (1) bekezdés a) és b) pontjának egyidejű megjelölése önmagában nem jelenti az intézkedés jogellenességét. A jognyilatkozatot ilyen esetben is tartalma szerint kell elbírálni, azt a bíróság minősíti.   

Közlemény a Kúria Kfv.II.37.680/2017/5. számú jelentős döntéséről:
Súlyos, az ítélet hatályon kívül helyezését előidéző ok, ha a bíróság alapvető kérdések - köztük a semmisség - vizsgálatát elmulasztja.

A Kúria végzésével hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, mivel az elsőfokú bíróság több jogszabálysértést is elkövetett.