A Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.530/2017. számú ügyben hozott döntés elvi tartalma: vezető állású munkavállaló munkaszerződésének azon rendelkezése, hogy a munkáltató a visszahívást nem köteles indokolni, azonnali hatályú felmondásként értékelendő visszahívásra nem vonatkozhat. Ellenkező értelmezés esetén a visszahívás munkaviszonyt megszüntető intézkedésként történő értékelésekor nem lenne különbség a felmondási idő nélküli – indokolás nélkül kiadható - rendes felmondás és az azonnali hatályú felmondás között. Az ilyen szerződéses kikötés az Mt. 64. § (1) bekezdésébe ütközik, mely rendelkezéstől az Mt. 85. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem megengedett a munkaszerződésben sem az eltérés. Ezért e szerződéses kikötés az Mt. 27. § (1) bekezdés alapján semmis.
Az alperes az Önkormányzat tulajdonában álló egyszemélyes gazdasági társaság. Az Önkormányzat Közgyűlése 2015. február 12-étől határozatlan időre a felperest választotta meg az alperes társaság ügyvezetőjének. Munkaszerződése értelmében a munkaviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 208. § - 211. §-ai, vagyis a vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezések az irányadóak. A közgyűlés 2016. április 28-án zárt ülésen meghozott határozatával a felperes munkaviszonyát visszahívással 2016. április 30-ával indokolás nélkül megszüntette. A felperes módosított keresete a jogellenes jogviszony megszüntetése jogkövetkezményeként elmaradt jövedelem jogcímén és ezen felül általános kártérítésként összesen 6 millió forint megfizetésére irányult. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és megállapította, hogy az Önkormányzat Közgyűlése a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezésével elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A bírói gyakorlat szerint a gazdasági társaság munkaviszonyban álló vezető tisztségviselőjének a munkaviszonya is megszüntethető visszahívással [Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c) pont és BH1995.253.]. Amennyiben azonban a visszahívás nem felel meg a vezető tisztségviselővel fennálló munkaviszony megszüntetésére megállapított munkajogi rendelkezéseknek, a munkáltatónak viselnie kell az e megszüntetés jogellenessége miatt meghatározott vagyoni következményeket (BH1995.253.II.). A Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott visszahívás jogintézménye munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő esetén való alkalmazásakor annak a munkajogi előírásoknak is meg kell felelnie. Indokolás nélkül történő visszahívásra jogszerűen van lehetőség, ha az intézkedés a rendes felmondás követelményének megfelel, mert vezető állású munkavállaló esetén az Mt. 210. § (1) bekezdés b) pontja alapján a munkáltatót ilyenkor indokolási kötelezettség nem terheli. A perbeli esetben a visszahívással a munkáltató azonnali hatállyal a munkaviszonyt is meg kívánta szüntetni, amelyre vonatkozóan azonban a munkáltatót indokolási kötelezettség terheli az Mt. 78. § (1) bekezdése, valamint a vezető állású munkavállalókra is az Mt. 85. § (1) bekezdés b) pontja szerint irányadó 64. § (1) és (2) bekezdés alapján. A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős közbenső ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján hatályában fenntartotta.
Budapest, 2018. szeptember 25.
A Kúria Sajtótitkársága