A Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.519/2017. számú ügy elvi tartalma szerint A Mt. 167. § (1) bekezdésében foglaltakat – amennyiben a felülvizsgálati kérelem az Mt. 166. §-ára vonatkozóan nem felel meg a törvénynek – nem lehet értékelni. Az ellenőrzési körre vonatkozó felülvizsgálati támadás hiányában a Kúria az erről szóló döntést sem vizsgálhatja.
Az elhunyt munkavállaló házastársa az I. rendű felperes, édesanyja a II. rendű felperes, a III., IV. és V. rendű felperesek pedig a gyermekei. A munkavállaló 2010. február 1-jétől határozatlan idejű munkaviszonyban állt az alperesnél szőlő-, gyümölcstermesztő segédmunkás munkakörben. 2012. szeptember 11-én a munkavállalót méh vagy darázs szúrta meg, amely allergiás reakciót váltott ki, és ennek következtében perceken belül elhalálozott. A munkavállalók kalcium pezsgőtablettával próbálták itatni, ekkorra azonban már a keringése leállt. Az I. rendű felperes dologi kiadások jogcímén 500.400 forint, valamint nem vagyoni kártérítést igényelt, ezen összegek után kamat megfizetését kérte. 2012. szeptember 11-étől havi 15.000 forint középarányos időtől járó kamatokkal terhelt járadékot igényelt háztartási kisegítő, kertművelés és sírgondozás címén. A II. rendű felperes nem vagyoni kártérítés megfizetését kérte 1.500.000 forint és kamata összegében, valamint 2012-től havi 5.000 forint járadékot is igényelt a fia kieső munkájának pótlására. A III. rendű felperes nem vagyoni kártérítés címén 2.000.000 forintot és ennek kamatát, a IV. és az V. rendű felperes ugyanezen a jogcímen 1.000.000 – 1.000.000 forint és kamata megfizetését igényelték. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperesek a felülvizsgálati kérelmükben elsődlegesen a bíróságok ítéleteinek hatályon kívül helyezését, és a kereseti kérelmük szerinti alperesi marasztalást kérték. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A felperesek a felülvizsgálati kérelmükben anyagi jogszabálysértésként megjelölték az Mt. 166. § (2) bekezdését (mint amivel az elsőfokú bíróság foglalkozott), ezen jogszabályhely megsértésére vetítve azonban a jogi álláspontjukat nem fejtették ki, érdemi észrevételeket nem tettek, ezért a Kúria ezen jogszabályhely megsértésével nem foglalkozhatott. A felperesek a felülvizsgálati kérelmükben az Mt. 167. § (1) bekezdésére utaltak, és ezzel összefüggésben fejtették ki az érdemi álláspontjukat, ezért a jelen eljárásban ez volt vizsgálható. Az Mt. 167. § (1) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. Az eljáró bíróságok arra a következtetésre jutottak, hogy a rovarcsípés a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső körülményként értékelendő. Ezen megállapítás ellen a felperesek nem éltek felülvizsgálati kérelemmel, így a jelen eljárásban ezen ítéleti okfejtést kellett irányadónak tekinteni, és kizárólag a felülvizsgálati kérelemben hivatkozottak szerint, vagyis az Mt. 166. § értékelhetősége nélkül lehetett vizsgálni az előreláthatóság kérdését. Ez adott esetben a kártérítési felelősség hiányát megállapító döntés (jogalap) törvénynek megfelelő vitatása hiányában csak a kár mértékére vonatkozó előrelátás értékelését jelentheti. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján.
Budapest, 2018. október 9.
A Kúria Sajtótikársága