Jelentős ügyek

A Magyar Állam I. rendű felperes mint tulajdonos és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. II. rendű felperes mint vagyonkezelő pert indított a Budapest V. kerület Alkotmány utca 2. szám alatti ingatlan egy részét jelenleg használó Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. I. rendű alperes és az e használatot az ingatlanrész akkori kezelőjeként engedő a Magyar Szocialista Párt II. rendű alperes ellen az I. rendű alperes javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, régi Ptk. (1959. évi IV. törvény) 165. §-a szerinti használat jogának törlése és az I.

A Kúria Kfv.V.35.739/2017. számú döntéséről tájékoztató.
Az egyszerűsített adóraktári engedéllyel rendelkező felperes saját termelésű szőlőbort szállított ki egy osztrák cég adóraktárába, ahol a szőlőbornak pezsgősítési eljárás részfolyamatában tirage-likőrrel, élesztővel való kiegészítését, nyomásálló erjesztő palackba töltését, speciális koronazárral történő lezárását végezték. A kiszállított italmennyiséget visszaszállították és betárolták felperes telephelyére, azt készletre vette.

A Kúria Mfv.II.10.089/2018 számú döntésében kimondta: ha a Kttv. 66. § (2), valamint 76. § (2) bekezdésében előírt feltételek fennállnak, a munkáltató jogában áll eldönteni, hogy a kormánytisztviselő (köztisztviselő) kötelezettségszegése miatt a jogviszonyt a vezetője bizalmát elvesztette felmentési okkal megszünteti, vagy a kormánytisztviselővel (köztisztviselővel) szemben fegyelmi eljárást indít.

Tájékoztató a Kúria Bfv.III.796/2018. számú jelentős ügyben 2018. november 13-án hozott határozatáról:
A járásbíróság a 2017. január 12. napján kelt ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében [Btk. 339.§ (1) bekezdés]. Ezért a terheltet 3 évi időtartamra próbára bocsátotta, rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

Kétirányú fellebbezés alapján eljárva a törvényszék mint másodfokú bíróság a 2017. október 2. napján jogerős végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.574/2017. számú ügy elvi tartalma: a versenytilalmi megállapodás alapvető feltétele, hogy a munkavállalói (és ebbe a vezető állású munkavállaló is beleértendő) kötelezettsége teljesítése fejében a munkáltató ellenértéket fizessen. Az ellenérték a munkavállaló lényeges, joga korlátozásának kompenzálását szolgálja, mivel a megállapodás az új munkaviszony létesítésében gátolja.

Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.572/2017. számú ügy elvi tartalma:
I. A sérelemdíj megállapításának feltétele a személyiségi jogsértés (jogellenesség) fennállta és a nem vagyoni sérelem bekövetkezte. A magatartás és a sérelem között okozati összefüggésnek kell fennállnia.

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.541/2018. számú jelentős ügyben 2018. szeptember 11-én hozott határozatáról: A Be. 422. § (1) bekezdés b) pontja szerint a vádirat törvényes eleme a vád tárgyává tett cselekmény pontos leírása. Ennek hiányában helye lehet a Be. 567. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel az eljárás megszüntetésének, amennyiben a vádirat nem, vagy hiányosan tartalmazza a 422. § (1) bekezdésében írt törvényes elemeket, és emiatt a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan. Ezen megszüntetési ok törvénysértő megállapítása viszont a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértés.

Tájékoztató a Kúria Bfv.II.254/2018. számú jelentős ügyben hozott határozatáról. Az elsőfokú bíróság a tárgyaláson meghozott ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki lopás bűntettében [Btk. 370. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont bc) alpont, (3) bekezdés b) pont ba) alpont]. Ezért őt – mint többszörös visszaesőt – 1 év 10 hónap – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kimondta, hogy a szabadságvesztés büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A Kúria Mfv.II.10.084/2018. számú elvi döntése szerint a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése esetén a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás visszavonása szükségtelen, a jogviszony megszüntetésével egyidejűleg a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás is megszűnik. A Kjt. 23. § (9) bekezdésében szabályozott jogkövetkezmény iránti igény a közalkalmazotti jogviszony fennmaradása esetén lehet megalapozott, míg a jogviszony jogellenes megszüntetése esetén – a kereseti kérelem korlátai között – az Mt. 82-83.

A Kúria Mfv.II.10.074/2018. számú döntésében az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt a törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte és a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a beosztottakkal való szóbeli kommunikáció hangneme durva, bántó kifejezések használata sérti a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködés követelményét, ezért bizonyítottsága megalapozza a vezetője bizalmát elvesztette felmentési ok jogszerűségét [Kttv. 63. § (2) bekezdése e) pont, 66. § (1) bekezdés, 76. § (2) bekezdés].