Régi neve: Elvi ügyek
A Tnyvhr. 14. § (11) bekezdése alapján az öregségi nyugellátást igénylő a rendelkezésben – nem kimerítő jelleggel – felsorolt okiratokkal bizonyíthatja azt is, hogy az átlagkereset számítás szempontjából releváns időszakban a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban rögzítettektől eltérő, magasabb összegű keresetet, jövedelmet szerzett.
Tájékoztató a Kúria Bhar.III.561/2018. számú jelentős ügyben hozott határozatáról
A törvényszék a 2017. március 30-án meghozott ítéletével a vádlottat az ellene emberölés bűntettének kísérlete [Btk. 160 § (1) bekezdése, valamint (2) bekezdés f) és i) pont] miatt emelt vád alól felmentette.
A munkatárssal szemben tanúsított tiszteletlen, sértő, megalázó magatartás tanúsítása, vagy bántó kijelentés az együttműködési kötelezettség megsértését jelenti, és a jogviszony megszüntetés jogszerű indoka lehet akkor is, ha mindezt a munkavállaló a munkaközi szünetben teszi [Mt. 6. §, 52. § (1) bekezdés, 66. §].
Az alperes által 2000-től színész munkakörben foglalkoztatott felperes közalkalmazotti jogviszonyát az alperes rendkívüli felmentéssel megszüntette, mert a felperes egy „külső” produkcióban való, munkáltatói hozzájárulás nélküli részvétellel megszegte a kinevezésében és a munkaköri leírásában foglalt, a munkavégzésre irányuló jogviszony bejelentésére és előzetes engedélyeztetésére vonatkozó kötelezettségeit.
Tájékoztató a Kúria döntéséről az Mfv.III.10.714/2017/8. számú ügyben.
A felperes 2011. június 10-étől állt kormányzati szolgálati viszonyban az alperessel, 2012. augusztus 9-től igazgató munkakörben látta el tevékenységét. 2014. február 1-jei hatállyal az alperes elnökének személye megváltozott, majd március 3-ával a felperes igazgatóként betöltött főosztályvezetői munkakörét főosztályvezető-helyettesi munkakörre módosították. A munkaköréhez tartozó munkaköri leírást 2014. június 10-én közölték a felperessel. A munkáltató június 30-án ismét módosította munkakörét, amit ellenőrzési referensként határozta meg azzal, hogy illetménye jelentősen csökkent.
A felperes 1996. február 1-jétől 2014. augusztus 31-éig állt munkaviszonyban az alperessel, melynek fenntartója egy nonprofit kft. volt. 2014. szeptember 1-jei hatállyal az alperesi intézmény a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartása alá került. A munkáltató 2014. október 30-án kelt intézkedésével 2014. augusztus 31-i hatállyal megszüntette a felperes munkaviszonyát arra hivatkozva, hogy fenntartóváltás következtében munkaviszonya 2014. szeptember 1-jei hatállyal a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban Nkt.) 61.
A felperes jogelődje 2010-ben engedély nélkül kézilabda csarnokká átalakította, egyben bővítette a tulajdonában lévő ingatlanon álló épületet. Az ezt követő jogelőd kérelmére az építési hatóság határozatában a jogelődöt építésügyi bírság megfizetésére kötelezte, valamint a bírság befizetéséig, meghatározott időre fennmaradási engedélyt adott, amely egyben ideiglenes használatbavételi engedélynek is minősül. A bírságot a jogelőd nem fizette be, az ingatlant az épülettel együtt eladta a felperesnek.
Tájékoztató a Kúria Bfv.I.1.798/2017. számú jelentős ügyben 2018. május 7-én hozott határozatáról: A Be. XXIV. Fejezete szerinti eljárásban, a bíróság elé állítás során, a Be. 522. § (2) bekezdése értelmében az ügyész a tárgyalás megkezdése előtt az iratokat és a tárgyi bizonyítási eszközöket a bíróságnak átadja, azt követően a vádat szóban terjeszti elő. A vád szóbeli előterjesztése lényegében a feljegyzés ismertetése, amely a személyi adatokon [Be. 117.
Közvetett tettes az is, aki a bűncselekményt olyan személlyel valósíttatja meg, aki tévedésben van
Tájékoztató a Kúria Bfv.I.1.600/2017. számú jelentős ügyben 2018. május 15-én hozott határozatáról: Az ingatlan haszonélvezeti jogának jogosultja sérelmére a zárcserével megvalósuló magánlaksértés elkövethető. Ha a tulajdonos az ügyvédje tanácsának jogszerűségében bízva cserélteti le a zárat, és ezért tévedés címén nem büntethető, az ügyvéd közvetett tettesként felel.