Jelentős ügyek

Kfv.V.35.009/2014/4.

Az alperes tulajdonában és üzemeltetésében álló vörösiszap-tározóból gátszakadás folytán kiáramló vörösiszap a felperesek lakóingatlanát és mezőgazdasági ingatlanát, az ingatlanában lévő ingóságokat elárasztotta, azok használhatatlanná váltak, a növényi kultúra elpusztult. A katasztrófa következtében az I.r. felperes édesanyja életét vesztette.

Az alperes tulajdonában és üzemeltetésében álló vörösiszap-tározóból gátszakadás folytán kiáramló vörösiszap a felperes családi házát, garázsát és az ingatlanában lévő ingóságokat elárasztotta, azok használhatatlanná váltak.

A Ptk. 85. § (1) bekezdése, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 12. §-a valamint a Pp. 342. § (1) bekezdése alapján a személyiségvédelemre irányadó személyes igényérvényesítés elvéből következően a sajtótermékben közölt állításokkal érintett jogi személy jogutódja a jogelődöt ért sérelem miatt sajtó-helyreigazítás útján nem kérhet jogvédelmet.

Budapest, 2014. február 12.

A Kúria Sajtótitkársága

A képviselő-testület ülésének megnyitása és vezetése a polgármester feladata. Amennyiben a polgármester az ülésteremben jelenlévő személy magatartását a képviselő-testületi ülés megkezdését akadályozónak minősíti és az eredménytelen intézkedést követően a rendvédelmi szervek segítségét kéri, a helyszínen jelen lévő rendőrt intézkedési kötelezettség terheli. Az elégtételadás körében nincs arra vonatkozó jogszabályi lehetőség, hogy a bíróság az alperest – hozzájárulása hiányában – a jogsértés elismerésére vagy sajnálkozás kifejezésére (bocsánatkérésre) kötelezze.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213.§ (1) bekezdésének e) pontja értelmében semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a kölcsön törlesztőrészleteinek számát, összegét, és mindezek bírói mérlegeléssel sem határozhatók meg (tehát a semmisség nem orvosolható).

A kölcsönszerződés érvénytelensége az azt biztosító vételi jogot alapító szerződés érvénytelenségét is maga után vonja, így az arra alapított ingatlan kiürítése iránti végrehajtás alapján veszti, annak megszüntetése indokolt.

A szolgáltatás oszthatatlansága folytán egyetemleges kötelezettek közül a szolgáltatóval szemben közvetlenül felelős „főkötelezettet” kijelölő jogszabályi rendelkezés atipikus, a mögöttes felelősséghez közelítő felelősségi alakzatot teremt. A felelősséget telepítő szabály alapján a tartozás teljes összegéért a jogszabály által megnevezett adós felel, aki a vele szemben érvényesített követelést a tényleges fogyasztásnak vagy a kötelezettek belső megállapodásának megfelelően háríthatja tovább a szolgáltatásban részes további kötelezettekre.

I. A megyei bíróság a 2010. december hó 17. napján kihirdetett ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettében [Btk. 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont, (7) bekezdés b) pont], és 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk. 276. §).

Ezért őt – halmazati büntetésül – 3 év 8 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította.

Mfv.II.10.352/2013/5

A felperes a közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését követően előterjesztett keresetében – egyéb követelése mellett – a jubileumi jutalom és a felmentési idő mértékének számítása szempontjából jogszerző időként kérte beszámítani az 1973. október 22-től 1986. május 14-ig egy költségvetési intézménynél munkaviszonyban töltött idejét.

Mfv.II.10.510/2013/4.