Az alperes tulajdonában és üzemeltetésében álló vörösiszap-tározóból gátszakadás folytán kiáramló vörösiszap a felperes családi házát, garázsát és az ingatlanában lévő ingóságokat elárasztotta, azok használhatatlanná váltak.
A felperes a keresetében az ezzel összefüggő vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítését, valamint egyes személyhez fűződő jogai megsértésének megállapítását kérte. Kártérítési igényét elsődlegesen az épület tulajdonosnak az épületkárokért fennálló felelősségére, másodlagosan az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységre tekintettel a veszélyes üzem működéséből eredő károkért való felelősség szabályára alapította.
Az alperes azzal védekezett, hogy az épületkárokért nem felel, mert a tározót nem ő tervezte és építtette, annak karbantartását megfelelően elvégezte, a vörösiszap tárolása pedig nem minősül fokozott veszéllyel járó tevékenységnek. Hivatkozott arra is, hogy a károsodásban szerepet játszott a szélsőséges időjárás és a szeizmikus mozgás is.
A jogerős rész-közbenső ítéletben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletének a felperes személyhez fűződő jogainak megsértését, továbbá az alperesnek a nem vagyoni károk megtérítése iránti felelősségét megállapító rendelkezéseit hatályon kívül helyezte és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Egyebekben az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét rész-közbenső ítéletként azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy a felperest megilleti a jogosultság arra, hogy az alperestől a vörösiszap-tározó gátfalának átszakadásával okozati összefüggésben felmerült vagyoni kárainak megtérítését követelje. A jogerős rész-közbenső ítélet indokolása szerint a kárt az alperes tározójában lévő zagy és az altalaj érintkezésével kialakult kémiai folyamat folytán a talaj szerkezetének megváltozása okozta, az ebből eredő kárért való felelőssége az alperesnek a veszélyes üzemi felelősség szabálya alapján megállapítható, az egyéb okok, valamint az épületkárokért való felelősség tényállási elemeinek vizsgálata szükségtelen.
Az alperes felülvizsgálati kérelmét elbíráló Kúria a közbenső ítéletében a jogerős rész- és közbenső ítéletnek felülvizsgálattal támadott közbenső ítéleti rendelkezését hatályában fenntartotta. Az elsőfokú bírósággal egyezően megállapította, hogy a gátszakadás olyan összetett jelenség volt, amelyet számos ok kedvezőtlen együtthatása okozott. Ezek közül a széleskörű szakértői bizonyítás alapján bizonyítottak az építménynek a tényleges rendeltetésére tekintettel fennálló tervezési és építési hibái, a karbantartási hiányosságok, továbbá a környezetet veszélyeztető tevékenység is. Az alperes sem az épületkárokért mint tulajdonost terhelő, sem pedig az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységgel okozott kárért való felelősség alól magát kimenteni nem tudta, ezért a vagyoni károkért való kártérítési felelősségét megállapító jogerős döntést a Kúria hatályában fenntartotta.
Budapest, 2014. február 17.
A Kúria Sajtótitkársága