Tájékoztató a Pfv.V.21.886/2014/7. számú elvi jelentőségű ügyben
Ha a kezes a megtérítési igényét a hitelező hibájából nem tudja érvényesíteni az adóssal szemben, az ebből eredő kára megtérítését követelheti a hitelezőtől.
Régi neve: Elvi ügyek
Ha a kezes a megtérítési igényét a hitelező hibájából nem tudja érvényesíteni az adóssal szemben, az ebből eredő kára megtérítését követelheti a hitelezőtől.
A felperes keresetében a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdése szerinti törvényi vélelemre tekintettel annak megállapítását kérte, hogy a keresetlevélben tételesen megjelölt, a felperes által alkalmazott fogyasztói hitel- vagy kölcsönszerződés részévé váló, az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses kikötése tisztességes, és ezért érvényes.
A felperes keresetében a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdése szerinti törvényi vélelemre tekintettel annak megállapítását kérte, hogy a keresetlevélben tételesen megjelölt, a felperes által alkalmazott fogyasztói hitel- vagy kölcsönszerződés részévé váló, az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses kikötése tisztességes, és ezért érvényes.
A felperesek személy- és vagyonőr munkakörben álltak az alperes alkalmazásában 2006. május 22-étől 2010. október 15-éig a mindenkori minimálbérnek megfelelő személyi alapbér megfizetése mellett. Az alperes munkaidő-keretben foglalkoztatta a felpereseket, tevékenységüket ténylegesen a részükre kiadott szolgálati vezénylés szerint látták el.
Az alperes a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát 2011. július 26-án kelt intézkedésével megszüntette. A felperes felmentését azzal indokolta, hogy 2011. július 21-én végzett hatósági ellenőrzés után készült jelentésben a felperes nem tüntetett fel valamennyi körülményt. A felvett jegyzőkönyv és a leadott jelentés tartalmi különbsége alapján a kormánytisztviselői jogviszonyban álló személlyel szembeni elvárható bizalom, megbízhatóság megszűnt, a felperes nem a Kjtv. 37. § (4) bekezdés szerint elvárható vezető iránti szakmai értékek iránti elkötelezettségével látta el feladatát.
A felperes 2007. szeptember 1-jétől határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperes, illetve jogelődje alkalmazásában általános iskolai tanárként. Az alperes 2012. október 16-án kelt intézkedésével rendkívüli felmentéssel megszüntette a felperes közalkalmazotti jogviszonyát, amit azzal indokolt, hogy a közalkalmazott a munkáltató utasítása ellenére nem jelent meg az iskolai sportnapon, és távolléte okát előzetesen nem jelezte.
A felperesek vezető állású munkakörben álltak az alperes, illetve jogelődje alkalmazásában. Munkaszerződésükben, illetve annak módosításában rögzítették, hogy az éves alapbérük 70 %-ában jogosultak prémiumra. 2010. évre a prémium kiírás mindkét felperes vonatkozásában megtörtént, és a munkáltató az adott évre a prémium 50 %-át megfizette. 2011. és 2012. évekre a munkáltató nem írt ki prémiumfeltételeket a felpereseknek, és prémium fizetésére sem került sor.
A felperes közérdekű adatként kérte az alperesi bíróságtól az előtte legalább négy éve folyamatban levő peres eljárásokban a jogi személy felperes és alperes nevének, az ügyszámoknak és a keresetlevél megérkezése időpontjának közlését. Az alperes az ügyszámokat és a keresetlevél benyújtásának időpontját közölte, azonban a jogi személy felek nevének kiadását megtagadta.
A felperes keresetében a jogi személyek nevének kiadására kérte kötelezni az alperest azzal, hogy a nevek mellett szerepeltesse az ügyszámokat és a keresetlevél beadása időpontját.
A 2014. évi XXXVIII. törvény (Tv.) alapján indult perben az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és azt a másodfokú bíróság helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A Kúria az Alkotmánybíróság 34/2014. (XI.14.) számú ügyben hozott határozatában írtakra is tekintettel a Tv. alkalmazhatóságát nem találta kétségesnek. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések megvizsgálása alapján arra a következtetésre jutott, hogy azoknak a Tv. megfelel.
A 2014. évi XXXVIII. törvény (Törvény) alapján indult perben az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és azt a másodfokú bíróság helybenhagyta.