Tájékoztató a Kúria Gfv.X.30.127/2012/9. számú csődeljárás tárgyában hozott határozatáról

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2012. június 4.

Az adós csődeljárásában az elsőfokú bíróság több hitelező kifogását elbírálta, egyebek mellett a B.L. Zrt. hitelező kifogását is, melyet arra hivatkozva utasított el, hogy azt a hitelező idő előtt nyújtotta be. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) szabályai szerint a csődeljárásban elbírált kifogás ellen külön fellebbezésnek nincs helye.

Az elsőfokú bíróság az adós és a hitelezők között létrejött egyezséget jóváhagyta és a csődeljárást befejezetté nyilvánította.

A hitelezők fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság a – B.L. Zrt. hitelező fellebbezését kivéve – a fellebbezéseket érdemben vizsgálva azokat elutasította. A B.L.Zrt. hitelező fellebbezését érdemben vizsgálva annak helyt adott, az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a csődeljárást megszüntette.

Kifejtette, hogy a kifogásokat elbíráló elsőfokú bírósági határozatot az eljárást befejező végzés elleni fellebbezésben lehet támadni, ennek  alapján érdemben vizsgálta a fellebbezéseket.

Megállapította, hogy a B.L.Zrt. hitelező igényét nem lehetett volna vitatottá minősíteni a csődeljárásban, mert a hitelező a lízingszerződéseket, majd annak felmondását és az abból eredő követelését közjegyzői okiratba foglaltatta, s ez a Cstv. 12.§ (4) bekezdése alapján nem vitatható. Ennek alapján kiszámította a hitelezőt megillető szavazatszámot, mely alapján úgy ítélte meg, hogy a B.L. Zrt. szavazati jogának biztosítása hiányában elfogadott csődegyezség nem felel meg a törvényi követelményeknek. mivel a hitelező nagyszámú szavazati joga érdemben befolyásolhatta volna a csődegyezség elfogadását.

Az adós felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős másodfokú végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

A Kúria egyetértett a másodfokú bírósággal abban, hogy a Cstv. 12.§ (5) bekezdésében szabályozott kifogás, bár a hitelezői igények nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásra speciális rendelkezéseket is tartalmaz, azonban mégis a Cstv. 15.§ (3) bekezdésében található kifogás egy esetének tekintendő. A Cstv. 15.§ (3) bekezdése tartalmazza tehát az általános szabályokat, melyhez képest a besorolással kapcsolatos kifogás különös szabályai  a 12.§ (5) bekezdésében találhatók.

A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság által a kifogást „idő előttiség” miatt elutasító végzésre hivatkozással előterjesztett fellebbezés alapján a kifogás érdemi elbírálására a másodfokú eljárásban nem kerülhetett volna sor. Az elsőfokú bíróság sem volt ugyanis abban a helyzetben, hogy a kifogás tekintetében érdemi döntést hozhasson, így nem volt lehetőség arra sem, hogy az elsőfokú bíróság végzésének felülbírálatára kerülhessen sor a másodfokú eljárásban, mert nem volt ilyen határozat.

Budapest, 2012. június 4.

A Kúria Sajtótitkársága