A tényállás szerint a II.r. alperes 2007. július 3-án ajánlattételi felhívást tett közzé a magyar intervenciós készletből származó gabona belső piacon történő értékesítésére vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról. Az A. Kft. 27.948,01 tonna kukoricára vételi ajánlatot nyújtott be, melyet a közigazgatási hatóságként eljáró II.r. alperes határozatával elfogadott. Felhívta az A. Kft-t, az áru ellenértékét bankszámlájára 2007. szeptember 14-éig utalja át. Miután az A. Kft. a vételár megfizetését valósnak hitt (utóbb kiderült, hogy hamisított) banki igazolások telefax útján történt továbbításával igazolta, a takarmánykukoricára a II.r. alperes részére a kitárolási engedélyeket megadta.
Az A. Kft. 2007. december 15-én 27.400 tonna kukorica művi tárolására kötött a közraktárral közraktári szerződést.
A takarmánykukorica forgalmazásával foglalkozó A. Kft. 2008. január 14-én a gabonát a felperes jogelődjének értékesítette akként, hogy adásvételi szerződést kötöttek, illetve a kiállított közraktári jegyeket az A. Kft. üres forgatmánnyal ellátva a felperesi jogelődre forgatta és azokat a szerződéskötés napján át is adta.
A gabonát utóbb a megindult büntetőeljárás folytán a nyomozó hatóság lefoglalta, azt a II.r. alperesnek adta ki, mely értékesítette.
A felperes a takarmánykukorica vételárával megegyező mértékű kára megfizetése iránt terjesztett elő keresetet az alperesek ellen.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság az I.r. alperest érintően az elutasító rendelkezést helybenhagyta, a II.r. alperes vonatkozásában azonban az ítéletet megváltoztatta, s kötelezte 1.709.760.000 Ft, ennek törvényes kamata és perköltség megfizetésére.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A Kúria egyebek mellett megállapította a II.r. alperes határozata kétség kívül közigazgatási határozat volt, melynek meghozatala során a 2004. évi CXL.tv. (Ket.) szabályai kerültek alkalmazásra. A gabonának a felperes jogelődje részére történő értékesítése folytán a felek jogviszonya a polgári jog által szabályozott jogviszonnyá vált, így fel sem merülhet, hogy polgári peres bíróság az ügyben nem járhatna el.
Bár az A. Kft. a II.r. alperes részére a vételárat nem fizette meg, így nem vált a gabona tulajdonosává, miután azt kereskedelmi forgalomban értékesítette, a jóhiszemű vevő annak ellenére szerzett tulajdonjogot, hogy az eladó maga nem volt tulajdonos. Az A. Kft. a szerződéskötés időpontjában takarmánykukorica forgalmazásával foglalkozó gazdálkodó szervezet volt, így a felperesi jogelőd okkal tekintette őt kereskedőnek.
A közraktárban letétbe helyezett áruról közraktári jegy került kiállításra. Ez rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti és a kiszolgáltatására vonatkozó kötelezettségét bizonyítja. Felmenti a jogosultat a papírba foglalt jogosultsága anyagi jogi igazolásának kényszere alól, a kötelezettet pedig annak anyagi jogi vizsgálata alól, hogy valóban a jogosultnak teljesít-e. Az értékpapíron alapuló követeléssel szemben csak olyan kifogások érvényesíthetők, melyek magukból az értékpapír tartalmából megállapíthatóak. A kifogáskorlátozás elve kizárja, hogy a korábbi jogosultakkal szembeni személyes jogviszonyból származó kifogásokat érvényesíteni lehessen.
Budapest, 2012. június 14.
A Kúria Sajtótitkársága