A felperes a keresetében az elbocsátás fegyelmi büntetés hatályon kívül helyezését és jogviszonya helyreállításának mellőzésével az egyéb jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Keresete indokolásában eljárásjogi jogszabálysértésre hivatkozott és érdemben is vitatta a fegyelmi határozatban foglalt megállapításokat.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a fegyelmi eljárásban elkövetett eljárási szabálysértések nem minősülnek olyan súlyos jogszabálysértésnek, amely a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését eredményezné. A fegyelmi határozatban foglaltakat érdemben vizsgálva megállapította, hogy a felperes a terhére rótt kötelezettségszegéseket elkövette, közalkalmazotti jogviszonyából származó lényeges kötelezettségét súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte, ezért a felperes munkajogi felelőssége megállapítható volt.
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán indult eljárásban a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Kúria eljáró tanácsa a terjedelmes iratanyag alapján az alábbi kérdésekben döntött:
a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban elegendő a kötelezettségszegések összefoglaló módon történő közlése, a tételes felsorolás hiánya nem eredményezheti a határozat hatályon kívül helyezését;
a széleskörűen lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapításra került, hogy a felperes, mint intézményvezető a gondozottak pénzét a jogszabályi előírások és a belső szabályzat rendelkezéseinek megsértésével kezelte, törvényes képviselőjük hozzájárulását még utólagosan sem szerezte be, ezért a közalkalmazotti jogviszonyából származó kötelezettségét megszegte, a kiszabott fegyelmi büntetés jogszerű volt.
Budapest, 2014. szeptember 18.
A Kúria Sajtótitkársága