Sajtó

A Ptk. 305/A. § (1) bekezdésének alkalmazása során felismerhető hibának kell tekinteni az ún. nyílt, tehát az egyszerű észleléssel megállapítható hibákat, továbbá azokat a hibákat, amelyeket a jogosultnak a kötelezett tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg a dolog életkora, állapota, és használtsági foka alapján egyébként számításba kell vennie, valamint azokat a hibákat is, amelyek fennállása, illetve jelentkezése a ténylegesen ismert, illetve a nyílt hibákra tekintettel a szerződéskötéskor alappal feltételezhető, előrelátható.
 

A felperes jogelődje az M7-es autópálya Zala megyei szakaszának építéséhez szükséges földterületek kisajátításával összefüggő hatósági és peres eljárások során ügyvédként az alperesek jogi képviseletét látta el. Az egyes ügyvédi megbízási szerződésekben az őt a közigazgatási eljárási, illetve a perbeli képviseletért megillető díjat sikerdíjként, a megítélt többletkártalanítási összeg meghatározott százalékában állapították meg.

Nincs akadálya annak, hogy az adóhatóság követelésének harmadik személy javára történt engedményezése esetén az engedményes a kötelezett tartozásaiért a rá vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint helytállni köteles (mögöttesen felelős) személytől vele szemben hozott, az adó megfizetésére kötelező közvetlen határozat hiányában is polgári peres eljárásban követelje az adótartozás megfizetését, feltéve, hogy a követelésnek az adóhatóság általi engedményezésére 2005. július 10-ét követően került sor.
 

Mfv.III.10.846/2012.

Rendszeresnek minősül és a járadék-alapba beszámít az a jövedelem is, melyben a károsult évi rendszerességgel, de csak évente egy alkalommal részesült.