A felszámolás alatt álló adóst a Kormány stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetté nyilvánította, felszámolására a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 68-70.§-ait rendelte alkalmazni.
A felperes 19 évvel ezelőtt benyújtott keresete alapján, a cement termelési tevékenységének helyszínéül szolgáló ingatlanokon keletkezett tulajdonjogának megállapítása iránt indult perben, az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasító – 35 oldal terjedelmű – részítéleti döntést hozott.
A Kúria a Kfv.II.37.507/2014. számú ügyben értelmezte a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 99/A.§ (1) bekezdésének rendelkezését. Az ügyben irányadó tényállás szerint az eredményesen lezárult közbeszerzési eljárás folytán az alperesi beavatkozót, mint ajánlatkérőt szerződéskötési kötelezettség terhelte.
A Kúria a Kfv.II.37.564/2014. számú ügyben kimondta, hogy a hatóság csak a számára konkrét hatáskört meghatározó, feladatot előíró norma alapján járhat el és vizsgálhatja a nyilvántartásba vett szervezet működésének törvényességét a nyilvántartásban tartás hatálya alatt és írhat elő jogsértés esetén ezt szabályozó jogszabályi rendelkezés alapján szankciót vagy más jogkövetkezményt. A perbeli esetben ezt szabályozó norma hiányában a vadászati hatóság nem jogosult a nyilvántartásba vétel feltételeként előírt a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996.
Az alperes önkormányzat késedelembe esett a felperes felé fennálló vételárrészlet megfizetési kötelezettségével. Az alperes önkormányzattal szemben indult adósságrendezési eljárásban a felperes az adás-vételi szerződésből eredő tőkekövetelésének egészét, valamint ügyleti kamat követelése egy részét jelentette be hitelezői igényként. Az adósságrendezési eljárás befejezését követően fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében a be nem jelentett ügyleti kamat és késedelmi kamat tekintetében kérte kötelezni az alperes önkormányzatot.