Sajtó

Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.645/2014. számú ügyről – foglalkozási megbetegedés tárgyában

A felperes 1998. január 1-jétől állt az alperes alkalmazásában karbantartó munkakörben, 2011. márciusától csoportvezetői feladatokat látott el. Az alperes szauna és tartozékai gyártásával foglalkozik, amelyhez alapanyagként  különböző típusú faanyagokat használ. A felperes 1999-2000 telén észlelte, hogy gyakran náthás, és asztmatikus tünetei vannak (köhögés, nehéz légzés, stb.). Ezek a panaszok a következő években erősödtek, de nyáron, és otthoni környezetben enyhültek. 2001. év végétől a felperes vény nélkül kapható hörgőtágító gyógyszereket szedett.

Tájékoztató a Pfv.V.20.626/2015/5. számú, FHB Jelzálogbank Nyrt. felperesnek Magyar Állam alperes ellen általános szerződési feltételekhez kapcsolódó törvényi vélelem megdöntése iránti perben a Kúria ítéletéről

A 2014. évi XXXVIII. törvény (Törvény) alapján indult perben az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és azt a másodfokú bíróság helybenhagyta.

A Kúria K.I. tanácsa 2015. május 14-i tárgyalási napján Kfv.I.35.784/2014 számon nehéz megítélésűnek minősített ügyben hozott döntést

Az ügy felperesei non profit gazdasági társaságok. A felperesek létrehozásának célja a Szekszárd város és Szálka község külterületén lévő a tagok tulajdonában lévő földterületeken megépülő, állami és EU-s forrásból finanszírozott melioráció, vízelvezető, tározó, hordalékakna megépítése és elkészülte után annak üzemeltetése.

A transzfer árazás jogszerűségének megítélése szakkérdés. Nem a bíróság feladata a haszonkulcs mértékének meghatározása, hanem az új eljárásban ezt az adóhatóságnak kell számszerűsítenie. ( Kfv. I. 35.774/2014. )

A felperes védjegyjogok forgalmazásával foglalkozik. A védjegyjogok használati jogát kapcsolt vállalkozásaitól kapta, és ugyancsak kapcsolt vállalkozásának szolgáltatta tovább. Az ellenértékek meghatározására csak az egyik vállalkozás esetében készítettek transzferár nyilvántartást. Eszerint a ténylegesen elért árbevétel képezte annak alapját. Ezzel szemben a felperes által fizetendő használati díjak értéke, kiadása fix volt, mert az üzleti év elején rögzítették annak értékét, mely azt követően nem volt módosítható.

Ha a jövedelmet nem a vagyontárgy (ingatlan) értékesítése, hanem az ingatlanokkal kapcsolatos tevékenység keletkezteti, akkor azt önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni

(Kfv.V.35.116/2014)

A Kúriának a perben abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a magánszemély felperes 2009-2010. évi ingatlanforgalmazásai gazdasági tevékenységből származó összevont adóalapba tartozó önálló jövedelemnek, avagy külön adózó jövedelemnek minősülnek. A Kúria, a Pp. 11.§ (5) bekezdése alapján eljárva, érdemi döntését öttagú tanácsban hozta meg, és a következő jogi álláspontra helyezkedett: