A Kúria Polgári Kollégiuma mint jogegységi tanács a 2014. március 3-án meghozott 1/2014. PJE határozatával – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2014. március 15-ei hatályba lépése kapcsán – felülvizsgálta a Ptk. által szabályozott jogterületekre vonatkozóan korábban meghozott elvi iránymutatásait.
A felperes munkáltató az alperes ügyvezető igazgatója, mint a gazdasági társaság egyik vezető tisztségviselője és vezető állású munkavállalója másfél milliárd forintot meghaladó kártérítési felelősségének megállapítását kérte arra hivatkozva, hogy a perbeli időszakban indokolatlanul, a szükségleteket jelentősen meghaladó, nagy mennyiségű acélhulladékot szerzett be olyan időszakban, amikor az acélhulladék ára kiemelkedően magas, illetve lényegesen magasabb volt, mint az azt követő időszakban.
A közérdekű perben a felperes a pénzügyi intézmény alperes által kölcsönszerződésekben és lízingszerződésekben alkalmazott üzletszabályzatok egyes rendelkezései tisztességtelenségének megállapítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetének túlnyomórész helytadott. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és több üzletszabályzati rendelkezés tekintetében a keresetet elutasította.
A Magyar Állam a K. Kft. és társa alperesek ellen indított perben egyebek mellett kötbér megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket arra hivatkozással, hogy a korábban a peres felek között játékkaszinó üzemeltetésére létrejött koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségeiket az alperesek nem, illetve késedelmesen teljesítették.
A felperes közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperessel, ahol 1997. október 1-jétől magasabb vezetői megbízást is ellátott. A képviselő-testület visszavonta vezetői megbízását, az intézkedés azonban közalkalmazotti jogviszonyát nem érintette. Ezt követően 2011. június 21-én a munkáltató létszámleépítésre hivatkozva felmentéssel megszüntette közalkalmazotti jogviszonyt. A felperes ezt sérelmezve keresetet nyújtott be és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 34. § (2) és (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alkalmazását kérte.