Sajtó

TÁJÉKOZTATÓ a Bfv.I.1.773/2015/5. számú jelentős döntésről: A büntetőügy terheltje sem a hamis tanúzás, sem a közokirat-hamisítás bűntettét nem követi el, ha a perben hamis okiratot szolgáltat, és ennek alapján a bíróság ítéletébe hamis adatok kerülnek

Az eljárt bíróságok az I. rendű terhelt bűnösségét a Btk. 370. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b), c) pont, (3) bekezdés ba) pontja szerint minősülő lopás bűntettében, valamint a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontja szerint minősülő közokirat-hamisítás bűntettében állapították meg, és ezért őt halmazati büntetésül egy év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és a közügyektől két év eltiltásra ítélték.

Összefoglaló a Kúria döntéséről a Pfv.IV.22.122/2015. számú ügyben a szerzői jog megsértése miatt érvényesített igény elbírálásáról

A munkáltató felperest, mint a munkaviszonyban létrehozott mű tekintetében a szerzői vagyoni jogok jogosultját a szerző személyhez fűződő jogai védelmében az igényérvényesítési jogosultság nem illeti meg.
Az építészeti alkotás és tervének felhasználása a meglévő épülethez csatlakozó további épület tervezésével és kivitelezésével nem állapítható meg.

Budapest, 2016. május 9.

A Kúria Sajtótitkársága

Sajtóközlemény jogegységi indítványról

A Kúria Polgári Kollégiumvezetője a mai napon a következő jogkérdésben indítványozott jogegységi eljárást:

Érvényes devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazza?

Összefoglaló az Mfv.III.10.572/2015. számú, megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítása iránti kérelem Mmtv. szerinti elbírálása ügyében hozott különösen munkaigényes határozatról

A felperes 2011. november 20-án rokkantsági nyugdíj iránti igénybejelentést terjesztett elő, amelyet a nyugdíjbiztosítási igazgatóság a 2011. december 21-én kelt határozatával elutasított, mert a felperes össz-szervezeti egészségkárosodása – az NRSZH elsőfokú szakértői bizottságának 2011. november 29-én kelt szakhatósági állásfoglalása szerint – nem érte el a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/A. § (1) bekezdésében írt legalább 50%-os mértéket. A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot a 2013.