Sajtó

A felperes gépjárművezető munkakörben állt az alperes alkalmazásában, munkaszerződésében alapbérét a mindenkori minimálbérnek megfelelő összegben határozták meg. Ezen felül a gépjárművezetőket ügyvezetői utasításban meghatározott számítási módszerével megállapított üzemanyag megtakarítás, illetve külföldi munkavégzés esetén napidíj is megillette.

Az alperes közel kilenc hónapon keresztül nem tett eleget foglalkoztatási kötelezettségének, és erre az időtartamra állásidőre járó bért fizetett a felperesnek.

A felperes tanítóképző főiskolán szerzett népművelő-könyvtáros szakos oklevelet, majd tanárképző főiskolán könyvtár szakon államvizsgázott, illetve később egyetemi könyvtáros diplomát szerzett régi könyves szakon. 1978-tól állt alkalmazásban és pedagógus könyvtáros munkakörbe sorolták. Korábbi munkáltatójánál 1996-ig könyvtáros fakultáció órákat tartott. 2013. szeptember 1-jétől kérte munkáltatójától a pedagógus életpályamodell szerinti besorolását, melyet az alperes azzal mellőzött, hogy a felperesnek nincs pedagógiai végzettsége.

A felperes 2001. július 1-jén bérbe vett a II. rendű alperes tulajdonában és az I. rendű alperes vagyonkezelésében lévő ipartelepen egy üzemcsarnokot. A területen 2007. június 20-án tűz ütött ki, amelynek során a felperes által bérelt épület teljes egészében leégett, a helyszínen lévő felperesi árukészlet pedig megsemmisült.

A Kúria 2013. december 16-án hozta meg a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos 6/2013. PJE számú jogegységi határozatát. Az azóta eltelt időszakban a bíróságok több ezer perben alkalmazták ezt, a bíróságokra kötelező iránymutatást. Az utóbbi időben azonban a bírói gyakorlatban - beleértve a Kúria egyik eseti döntését is - újabb értelmezést igénylő kérdések fogalmazódtak meg atekintetben, hogy egy konkrét fogyasztói kölcsönszerződés milyen feltételek mellett minősül devizaalapúnak. Ezért a Kúria Polgári Kollégiuma 2016. május 5-én ülést tart.

A felperes és az A.Kft. között rendszeres, több területet is felölelő szerződéses kapcsolat állt fenn.