Sajtó

Az elsőfokú bíróság által megállapított – a felülvizsgálati eljárásra is irányadó – tényállás szerint a felperes 1999. november 1-jétől állt az alperes alkalmazásában vagyonőri munkakörben. Az alperes a felperes meghallgatását foganatosította, mely során ismertetésre került, hogy az ellenőrzést nem minden esetben végezte szabályszerűen. Az ügyvezető közölte, hogy ez kimeríti az azonnali hatályú felmondás lehetőségét az ügy súlyára tekintettel, de választási lehetőségként felajánlotta a közös megegyezéses jogviszony megszüntetést.

A Kúriai esetek-videós kerekasztal-beszélgetés sorozat következő részében a Kúria bírái, valamint külsős szakértők egy munkaügyi eset kapcsán, a munkaviszony jogtalan megsértése ügyében indult perrel összefüggésben beszélnek a jogi háttérről és osztják meg érveiket.

A felperes értékesítette ingatlanát az I. rendű alperesnek, aki továbbadta a II. rendű alperesnek, majd a II. rendű alperes is továbbértékesítette azt a III. rendű alperes részére. Az ezt követően felszámolás alá került felperes által indított per során a felek az adásvételi szerződéseket felbontották és abban állapodtak meg, hogy a felperes tulajdonjoga kerül visszajegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. A II. rendű alperes utóbb a tulajdonjoga visszajegyzése iránti kérelmét visszavonta, így a felperes tulajdonjoga sem volt visszaállítható.

A felperes az internetszolgáltató alperessel szemben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 94. § (1) bekezdés d) pontja alapján terjesztett elő keresetet, amelyben kérte az Szjt. 94. § (4) bekezdés b) pontja szerint a jogsértés elkövetéséhez kereskedelmi mértékben szolgáltatást nyújtó alperes kötelezését arra, hogy a vele szerződéses kapcsolatban álló előfizetők neve és címe megadásával szolgáltasson adatot arra vonatkozóan, hogy a közölt IP címek kikhez tartoztak a szerzői jogi védelem alatt álló művek jogosulatlan felhasználásának időpontjában.