Sajtó

A felperes eljárási és anyagi jogszabálysértésekre hivatkozással kérte a közigazgatási adóhatározat bíróság általi felülvizsgálatát.
Felülvizsgálati kérelmében (egyebek mellett) sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság az ingatlanértékesítés körében olyan jogszabályhelyekre (a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény - a továbbiakban: Szja tv.) 49/B.§, 49/C.§) alapította a döntését, amelyekre a hatóság határozatában utalást sem tett, és miután nem volt egyéni vállalkozó, adózására nem is voltak alkalmazhatóak.

Az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria és a Fővárosi Törvényszék közös ünnepi szakmai konferenciát szervezett 2016. június 7-én az országos bírósági integrált könyvtári rendszer megalakulásának 10 éves évfordulója alkalmából. Az ünnepi szakmai rendezvényt Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke nyitották meg.

Az  Európai Jog Nemzetközi Szövetsége történetében először adott otthont Budapest a szervezet soron következő kongresszusának  2016. május 18-21. között.

A társadalombiztosítási szervek arra tekintettel, hogy a felperes 57%-os egészségi állapot mellett rehabilitálható, B1 minősítési kategóriába tartozik, a rehabilitációs ellátásra jogosultságát állapították meg. A bíróság a 2.M.858/2012/31. számú jogerős ítéletével megállapította, hogy a felperes B2 minősítési csoportba tartozó és az alperesnek a rokkantsági ellátás összegéről kellett döntenie az új eljárásban. A 2.M.858/2012. szám alatt folyamatban volt peres eljárásnak a felperes „állapotjavulása” nem volt a tárgya tekintettel arra, hogy az Mmtv. 33/A.

A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül /Pp. 272.§ (2) bekezdés, 275.§ (2) bekezdés, BH2002. 490., KGD2002. 262./.