Sajtó

A felperes 2014. június 7. napján Németországban vásárolt személygépkocsit kívánt Magyarországra hazahozni. A személygépkocsira 2014. június 10. napján a magyarországi úti cél megjelölésével ideiglenes rendszámot kért és kapott Németországban. Az ideiglenes rendszám öt napra volt érvényes, 2014. június 14-ig tartó időszakra. Ezen kiállított ideiglenes forgalmi engedélyben feltüntetésre került a gépjármű típusa, forgalmi rendszámba az üzembentartó neve és lakcíme, a jármű azonosításához szükséges alvázszám is. Az okiratot az okmányiroda aláírásával és bélyegzőjével látta el.

A felperes az alperes jogelődjénél 1972. február 24-én, majd 1975. február 13-án munkavégzés közben szenvedett balesetet, amelynek következtében utóbb a jobb szemére a fényérzése megszűnt. 2004. szeptember 16-án e szemén teljes vakságot, valamint megemelkedett szemnyomást diagnosztizáltak.

Mikor felelős az adós cég vezetője és hogyan érvényesítheti igényét a hitelező? Miként lehet értelmezni az ún. Csődtörvényt, az új Polgári törvénykönyv és a Cégtörvény vonatkozó passzusait? Miként járjanak el a bírók az ügyekben? Mit javasol a Kúria a törvényalkotó számára? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a legfelsőbb bírói szerv egyik joggyakorlat elemző csoportja. A testületben 16 bíró, jogtudós, szakértő, helyettes államtitkár dolgozott. A munkát Dr. Vezekényi Ursula vezette. A Kúria tanácselnöke a sajtó képviselőinek tartott háttérbeszélgetést 2017. március 28-án.

A felperes 2011. augusztus 26-án felszámolás alá került. A felszámoló a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség határozata alapján – amellyel kötelezte a felperest, hogy (veszélyes hulladéktárolásra tekintettel) gondoskodjon az ingatlana őrzéséről, illetéktelenek behatolása elleni védelemről – 3 fő munkaviszonyban történő foglalkoztatásáról döntött. Ezen személyekkel vagyonőr munkakörben 2015. január 31-én munkaviszony létesült. A felperes 2015.

A házastársi közös vagyont megosztó, hatályon kívül helyezés miatt megismételt eljárás –  a felülvizsgálattal érintett – főtárgya a felek közös tulajdonú ingatlanának megvásárlása, a vételár közös, illetve különvagyoni jellege, ezt követően három alkalommal történő építkezésének dologi jogi rendezése képezte. A ráépítéseknél mindkét fél részbeni különvagyoni forrást állított. A perben vitatott volt a felperes többlethasználati díj iránti igénye jogalapja, valamint kezdő időpontja.