Sajtó

Tájékoztató a Kfv.VI.35.421/2016. számú jelentős ügyben, a halasztott illeték megfizetésének elvei vegyes rendeltetésű épület esetén

Felperesi társaság vállalta, hogy az adásvételi szerződéssel megszerzett telekingatlanon lakóházat épít. Erre tekintettel az adóhatóság a felperest terhelő visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetését négy évre felfüggesztette. A határidő eltelte után az adóhatóság jogerős határozatával megállapította, hogy a felperes által létrehozott építmény vegyes funkciójú lakóház, melyben a lakások és az azok rendeltetésszerű használatához szükséges helyiségek hasznos alapterülete nem éri el a felépítmény teljes alapterületének 51%-át, ezáltal az illetéket meg kell fizetni.

Kalas Tibor: „A bírói gondolkodásnak, jogértelmezés-módnak bővülnie kell az alapjogi szempontok érvényesülésével.”

„Az Alaptörvény követelményeinek érvényesülése a bírósági ítélkezésben” témakörben felállított joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményét ismertette dr. Kalas Tibor, a Kúria Közigazgatási- Munkaügyi Kollégiumának vezetője és dr. Madarász Gabriella, a Kollégium szóvivője, nyugalmazott tanácselnöke 2017. június 7-én a Kúria Bírói Klubjában megtartott tájékoztatón és sajtó- háttérbeszélgetésen.

Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.643/2016. számú ügyről kockázati pótlék tárgyában

A LXXXIX. rendű felperes a perbeli időszakban 1999. szeptember 12-étől 2007. december 31-éig az alperes Sebészeti Klinikáján sebész orvosként dolgozott. Az alperesnél 1997. február 1-jétől hatályos (I.KSZ.) és a 2004. június 24-étől hatályos (II.KSZ.) egyike sem nevesítette konkrétan azokat a munkaköröket, a közalkalmazottak jogállásáról szól 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 72. § (2) bekezdésének perbeli időszakban 2009. szeptember 31-éig hatályos rendelkezése ellenére, amelyek egészségkárosító kockázati pótlékra jogosítók lennének. Az I.KSZ.

Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.561/2016. számú ügyről kockázati pótlék tárgyában

A felperesek a klinika intenzív osztályán szakképzett ápolóként, műtős szakasszisztensként, szakképzett ápolóként, plasztikai sebészeti osztályon szakképzett műtős szakasszisztensként, a kardiológiai központ intenzív osztályán szakképzett ápolóként, a traumatológiai klinikán szakképzett ápolóként, az idegsebészeti klinika intenzív osztályán szakképzett ápolóként, laboratóriumi asszisztensként, szövettani asszisztensként dolgoztak. A felperesek többször módosított keresetükben az alperest egészségkárosító kockázati pótlék megfizetésére kérték kötelezni az 1999. augusztus 10-étől 2011.

Tájékoztató a Kfv.VI.35.331/2016. számú jelentős adóügyben, ha a gazdasági esemény nem a számlákban szereplő felek között valósult meg, vizsgálni kell, hogy a számlabefogadó tudott-e, illetve tudnia kellett volna az adókijátszásról

A felperesnél az elsőfokú adóhatóság adóellenőrzést végzett, melyen eredményeként meghozott határozatában adókülönbözetet állapított meg és kötelezte a felperest adóbírság megfizetésére. Az indokolásban megállapította, hogy a felperes olyan számlák után élt adólevonási jogával, melyekben szereplő gazdasági események nem a számlák szerint mentek végbe. Egy magánszemély által működtetett szervezet élelmiszeripari termék eladására körbeszámlázási láncolatot hozott létre, melynek tagja volt a felperesi társaság is. A számlák a felperest adólevonási jog gyakorlására nem jogosítják fel.