Sajtó

Megjelent a CEPEJ igazságszolgáltatási rendszerek értékeléséről szóló 2024. évi jelentése

Az Európa Tanács égisze alatt működő, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottság (European Commission for the Efficiency of Justice, CEPEJ) az európai igazságszolgáltatási rendszerek minőségének és hatékonyságának megerősítése érdekében jött létre. Feladata, hogy elemezze az igazságügyi rendszerek elért eredményeit, feltárja a nehézségeket, és javaslatokat dolgozzon ki ezek leküzdésére, egyúttal támogatást nyújtson a tagállamoknak.

A Lengyel Köztársaság Legfelsőbb Bírósága delegációjának látogatása a Kúrián

Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke meghívására 2024. október 16-18. között Budapesten tett hivatalos látogatást a Lengyel Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának küldöttsége, amelynek vezetője Joanna Misztal-Konecka, a lengyel Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumát vezető elnök volt.

A Kúria közleménye

A Kúria Magyarország legfőbb, a jogalkalmazás egységét biztosító bírósága. Ítélkezésében kizárólag az Alaptörvény és a jogszabályok kötik. Mint független bíróság, feladatait mindenkor pártatlanul, ellenszenvre és rokonszenvre, a közvélekedést formálók nyomásgyakorlására nem adva látja el.

Tájékoztató a Kúria Kfv.VI.37.280/2024/8. számú, fogyasztóvédelmi ügyben hozott végzéséről

A Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Kormányhivatal), mint fogyasztóvédelmi hatóság egy kft. (a továbbiakban: Társaság) terhére 12.000.000,-Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, ezen túlmenően kötelezte arra, hogy a „Heartstopper” „Fülig beléd zúgtam”, valamint „Heartstopper” „Fülig beléd zúgtam” 1-4. kötet című kiadványokat zárt csomagolás alkalmazásával és a többi terméktől elkülönítve forgalmazza. Indokolása szerint a Társaság megsértette a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 20/A.

Tájékoztató a Kúria Pfv.IV.20.852/2024. számú, sajtó-helyreigazítás iránt indított perben hozott döntésről

A felperes keresetében a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) alapján kérte az alperes sajtó-helyreigazításra kötelezését az általa szerkesztett lapban megjelent valótlan tény híresztelése miatt.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság keresetet elutasító döntését arra tekintettel, hogy a közlés közéleti vitában kifejtett véleménynyilvánítás, amelyet a közszereplő felperesnek tűrnie kell.