Elfogadta a Kúria elnökének beszámolóját az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága

Dátum

Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága 2024. október 29-i ülésén megvitatta a Kúria elnökének beszámolóját a legfelsőbb bírói fórum 2023. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében.

Dr. Varga Zs. András beszámolóját történelmi visszatekintéssel kezdte: a 2023-as esztendő különösen fontos évfordulót jelentett a Kúria történetében, hiszen a 300. évfordulóját ünnepelhette annak az 1722-23. évi pozsonyi diétának, amely a Hétszemélyes Táblát, illetve a Királyi Táblát egybefoglaló Curiát állandóan működő, rögzített hatáskörű, állandó székhelyű felsőbíróságként letelepítette Pesten. A 300. évforduló európai mércével mérve is kiemelkedő, hiszen a Kúriát a kontinens egyik legrégebbi, – az uniós tagállamok között a legrégebbi – jogfolytonos felsőbíróságaként tarthatjuk számon – hangsúlyozta az Elnök.

Az elmúlt év céljairól és eredményeiről szólva dr. Varga Zs. András elsőként azt emelte ki, hogy a Kúria igazgatási és ítélkező feladatának ellátását 2023-ban több jogszabályi változás is érintette. 2023. június 1-jén lépett hatályba Az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvény, amely jelentősen módosította a Bszi. (2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról) ügyek elosztására vonatkozó rendelkezéseit. A Kúria teljes mértékben eleget tett a törvényben az Európai Unió elvárásai szerint előírt automatikus ügyelosztásnak és minden egyéb törvényi követelménynek is, a rendelkezéseknek való megfelelés és az átláthatóság érdekében a honlapján heti bontásban tette közzé az ügyelosztási rendszer adatait.

A Kúria jogegység biztosításában végzett tevékenységéről szóló beszámolójában dr. Varga Zs András a 2023-as évet a konszolidáció évének nevezve rövid áttekintést adott a jogegység eszközeinek fejlődéséről, a jogegységi panasz lehetőségének 2019. évi megteremtésétől kezdve.

A jogegység biztosítása elsősorban a felülvizsgálati eljárásokban történik, hangsúlyozta az Elnök. A 2023. évben a Jogegységi Panasz Tanácshoz mindösszesen 72 ügy érkezett, ebből 54 jogegységi panasz ügy, 18 előzetes döntéshozatali indítvány volt. A 2023. évben befejezett ügyek száma összesen 63, ebből 52 jogegységi panasz, 11 előzetes döntéshozatali indítványra indult eljárás volt. (A Jogegységi Panasz Tanács által 2023-ban hozott döntések teljes szövege elérhető a Kúria honlapján: https://kuria-birosag.hu/hu/jogegysegi-hatarozatok-hatalyos, továbbá a Bírósági Határozatok Gyűjteményében: https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozatok.)

A jogegységi eljárások száma a korlátozott precedensrendszer 2020. évi bevezetése óta magasabb, emelte ki az Elnök.  Ennek az az oka, hogy a Kúria az esetleges jogegységi panasz „bevárása” nélkül, maga gondoskodik ítélkezési gyakorlatának egyöntetűségéről, ennek eszköze pedig a jogegységi eljárás indítványozása és szükség esetén jogegységi határozat hozatala. A jogegységi panasz bevezetését követően indítványozott jogegységi eljárások „öntisztító” jellegét jól mutatják a 2023-as év adatai is.

Az önkormányzati normakontroll tárgyában az Elnök az adatokat ismertetve elmondta, hogy 2023-ban a Kúriára 34 ügy érkezett, amelyek közül 9 bírói kezdeményezés, 23 kormányhivatali kezdeményezés, 2 pedig indítvány benyújtására nem jogosult magánszemély kezdeményezése alapján indult. Az érkezett ügyek számában növekedés figyelhető meg a tavalyi évhez képest (2022-ben csupán 27 ügy érkezett), de ez nem haladja meg a korábbi évek érkezés-számait (2018-ban 42, 2019-ben 39, 2020-ban 32, 2021-ben 55 ügy érkezett). A kormányhivatali kezdeményezések aránya ebben az évben is magas (68%) volt, az előző két évhez hasonló trendet követve, szemben a korábbi évekkel, amelyekben a bírói kezdeményezések magasabb száma volt jellemző.

Összességében az ügyek eloszlása diverzifikáltabb volt, mint az előző évben, összegezte dr. Varga Zs. András. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a korábban a befejezett ügyek közel felét kitevő útépítési hozzájárulás, behajtási díj szabályozásával kapcsolatos döntések száma jelentősen csökkent, más ügycsoport ugyanakkor nem vált helyette dominánssá. 2023-ban a vagyoni típusú helyi adó (telekadó, illetve építményadó) törvényességének megítélése körében született döntések aránya is alacsony maradt, holott korábban ez az ügycsoport volt a meghatározó. Valamelyest nőtt a helyi építési szabályzat, illetve változtatási tilalom elrendelése törvényességi vizsgálatának tárgyában hozott döntések aránya az előző évhez képest, több ügycsoportban (közterület-használat, településkép-védelem) – szemben a korábbi évek gyakorlatával – viszont egyáltalán nem született döntés 2023-ban. Megjelentek ugyanakkor olyan ügycsoportok, amelyek korábban inkább csak kivételesen kerültek az Önkormányzati Tanács elé, mint pl. a települési hulladékgazdálkodással, az önkormányzati lakások bérletéről szóló rendeletek törvényességi felülvizsgálatával összefüggő ügyek.

A teljesített törvényességi célok mellett az időszerűségi adatokra is kitérve a Kúria elnöke az ügyhátralék jelentős csökkenéséről, az időszerűségi mutatók további javulásáról számolt be.

Beszámolójának zárásaként dr. Varga Zs. András megemlítette a CEPEJ (az Európa Tanács égisze alatt működő, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottság, European Commission for the Efficiency of Justice) igazságszolgáltatási rendszerek értékeléséről szóló 2024. évi jelentését, amely több ponton rendkívül pozitívan értékeli a magyar igazságszolgáltatás tevékenységét, valamint hangsúlyozta a Kúria eredményei mögött álló intézményi háttér stabilitását. Kiemelte: a Kúria 300. évfordulója arra is emlékeztet bennünket, hogy Magyarországon a jogállamiság, a bírói függetlenség eszmeisége nem a 20. század végén „találtatott ki", hanem annak hosszú évszázadokra visszatekintő múltja van.

A Bizottság a Kúria elnökének beszámolóját tartózkodás nélkül, 7 igen és 2 nem szavazat mellett fogadta el.

Budapest, 2024. október 29.

A Kúria Kommunikációs Osztálya