A magyar büntetőjog karakteréről, az állami szuverenitásról és nemzetköziesedés folyamatának hatásáról is beszélt Dr. Márki Zoltán, a Kúria Büntető Kollégiumának tanácselnöke a Mandiner hírportál Precedens című rovatának adott interjújában, 2019. május 30-án.
Budapest, 2019. június 17.
A Kúria Sajtótitkársága
Tájékoztató: a Kúria Bt.II.287/2019. számú jelentős ügyben 2019. május 9-én hozott határozatáról:
A kerületi bíróság nyomozási bírája a védőt kizárta a büntetőeljárásból, mivel a védőt az ügyben tanúként kihallgatták, az ügyben „tanúként vett részt”, így a Be. 43. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ügyben nem járhat el védőként.
A védő fellebbezése alapján eljárt törvényszék a kizáró végzést hatályon kívül helyezte. Álláspontja szerint a védő által tanúként előadottak nem tartalmaztak értékelhető adatot az ügyben, ezért csak formálisan volt tanú, tartalmilag nem.
Tájékoztató a Kúria Bpkf.I.478/2019. számú jelentős ügyben 2019. május 21-én hozott határozatáról: Az Üttv. 20. § (3) bekezdése alapján az ügyvéd nem járhat el azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv által gyakorolt eljárásban, amelynél jogviszonya fennállt. Ez a tilalom olyan más közhatalmat gyakorló szerv (jelen esetben bíróság) előtti eljárásra is érvényes, amelyben az a közhatalmat gyakorló szerv (ügyészség) is részt vesz, amellyel az ügyvéd korábban jogviszonyban állt.
Tájékoztató: a Kúria Bfv.I.439/2019. számú jelentős 2019. május 21-én ügyben hozott határozatáról:
A Be. 615. § bekezdéseiben írt rendelkezéseket együttesen kell vizsgálni. Az (1) bekezdés meghatározza a fellebbezésre jogosultak számára a fellebbezés jogi alapját és elsődleges korlátját; ez az első- és a másodfokú bíróság ellentétes döntése. A (2) bekezdés értelmezi, hogy mi tekintendő ellentétes döntésnek, a (3)-(6) bekezdés pedig a fellebbezés korlátait határozza meg.
Tájékoztató a Kúria Bfv.I.112/2019. számú jelentős ügyben 2019. május 21-én hozott határozatáról:
A járásbíróság a 2018. április 24. napján kihirdetett és 2018. április 27. napján jogerős ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 367. § (1) bekezdés], ezért őt egy év nyolc hónap – végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte.