Sajtó

Az igazolási kérelem elbírálásának szempontjai elektronikus kapcsolattartás esetén: a felperesi jogi képviselő felelősségi körébe tartozik az elektronikus kapcsolattartásával összefüggő, megfelelő ügyviteli rend kialakítása

Sajtóközlemény a Kpkf.VI.39.305/2020. számú ügyben. Az elsőfokú bíróságnak a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmét elutasító végzése ellen a felperes – elkésetten – fellebbezést és egyben igazolási kérelmet terjesztett elő. Az igazolási kérelem körében arra hivatkozott, hogy informatikai hiba miatt – jogi képviselőjének minden bejövő elektronikus üzenete megnyílt, azonban a megnyitott üzenetek csatolmányai nem töltődtek le.

A Kúria határozatának tárgya a bíróság illetékessége közigazgatási perben, ha a vitatott közigazgatási tevékenységet utolsó fokon megvalósító szerv több megyére illetékes

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 13. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt illetékességi szabályokat értelmezte a Kúria a 2020. június 10-én kelt Kpkf.VI.39.105/2020/3. számú végzésében. A döntés arra a kérdésre ad választ, hogy a 2020. április 1-jét követően indult közigazgatási perekben melyik törvényszék az illetékes, ha a másodfokú közigazgatási szerv országos illetékességgel járt el.

A (nyilvános) tárgyalások számának csökkentését szorgalmazza a Kúria

Számos tapasztalattal járt a járványügyi veszélyhelyzet a bíróságokra és a Kúriára nézve is – mondta dr. Darák Péter a Kúria 2020. első félévét záró sajtótájékoztatón 2020. július 1-én, Budapesten. A Kúria elnöke hangsúlyozta, ezentúl szélesebb körben lesz mód a bíróságon kívüli munkavégzésre. Kiemelte, a Kúria törvénymódosítást kezdeményez, hogy csökkenjen a (nyilvános) tárgyalások száma. Polgári perek esetében főszabály szerint a Kúria továbbra is tárgyaláson kívül bírálja el a felülvizsgálati kérelmeket, tárgyalást akkor tartanának, ha az eljáró tanács azt indokoltnak tartja.