Sajtó

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény új eljárásként vezette be a Kúrián a jogegységi panasz eljárást, amelyet kizárólag 2020. július 1. napján vagy azt követően meghozott kúriai határozattal szemben lehet kezdeményezni.

Jogegységi panasznak van helye a Kúriának az alábbi határozatai ellen, feltéve, hogy a felülvizsgálati kérelemben vagy indítványban (a továbbiakban együtt: felülvizsgálati kérelem) már a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkoztak:

Böszörményiné dr. Kovács Katalin 2020. július 1-től a Kúria Polgári Kollégiumának vezetéséért is felelős elnökhelyettese - olvasható a június 22-én megjelent Magyar Közlönyben. A köztársasági elnök a 266/2020. (VI. 23.) számú határozatával a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezése alapján – a Kúria elnökének javaslatára – nevezte ki a Kúria igazgatási feladatokkal megbízott tanácselnökét. Böszörményiné dr. Kovács Katalin megbízatása hat évig terjedő időtartamra szól.
 
Budapest, 2020. június 23.

A Kúria Kpkf.VI.39.175/2020/3. számú végzésében kimondta, hogy a közigazgatási perrendtartás (Kp.) 20. § (1) bekezdés második mondatával összefüggésben az élhet a perbe lépés jogával, akinek az ügyféli érintettsége a közigazgatási határozattal összefüggésben fennáll, azaz a keresettel támadott határozattal összefüggő megelőző eljárásban ügyfélként részt vett, a határozat a jogát, vagy törvényes érdekét közvetlenül érinti.

A Kúria a Kpkf.VI.39.138/2020/2. számú végzésében értelmezte a közigazgatási perrendtartás (Kp.) 13. § (1) bekezdés c) és e) pontját. A kétfokú eljárásban, országos illetékességgel eljáró alperes által hozott határozat esetében vizsgálandó illetékességnél jelentősége van annak, hogy az országos illetékesség nem azonos a több, mint egy megyére kiterjedő illetékességgel, ezért országos illetékességű szerv által hozott határozat bírósági felülvizsgálata során a Kp. 13.

Tájékoztató a Pfv.V.21.108/2019/6. számú ügyben hozott egyedi határozatról.

A felperes keresetében két, kölcsönszerződésnek nevezett okiraton nyugvó igényt érvényesített kölcsön jogcímén az alperessel szemben, akit egyrészről 3.080.000 forint, másrészről 5.000.000 forint és járulékaik megfizetésére kért marasztalni.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.