Számos tapasztalattal járt a járványügyi veszélyhelyzet a bíróságokra és a Kúriára nézve is – mondta dr. Darák Péter a Kúria 2020. első félévét záró sajtótájékoztatón 2020. július 1-én, Budapesten. A Kúria elnöke hangsúlyozta, ezentúl szélesebb körben lesz mód a bíróságon kívüli munkavégzésre. Kiemelte, a Kúria törvénymódosítást kezdeményez, hogy csökkenjen a (nyilvános) tárgyalások száma. Polgári perek esetében főszabály szerint a Kúria továbbra is tárgyaláson kívül bírálja el a felülvizsgálati kérelmeket, tárgyalást akkor tartanának, ha az eljáró tanács azt indokoltnak tartja. Közigazgatási ügyekben pedig akkor tartanának tárgyalást, ha azt a fél kérelmezi és a tanács indokoltnak tartja.
Új eljárási forma: a jogegységi panasz
Darák Péter szólt arról is, hogy a Kúria befejezte a jogegységi panasz eljárások modellezését. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény új eljárásként vezette be a Kúrián a jogegységi panasz eljárást, amelyet kizárólag 2020. július 1. napján vagy azt követően meghozott kúriai határozattal szemben lehet kezdeményezni. Kiemelte, néhány kérdés tisztázása érdekében jogalkotásra van szükség.
Megszülettek azok a törvényjavaslatok, amelyek tükrözik a Kúria álláspontját
A Kúria elnöke a nyilvánosság előtt ebben a félévben vita tárgyává vált bírósági döntések kapcsán elmondta, a joggyakorlatot ismertető és a Kúria álláspontját tartalmazó levelet fogalmaztak meg és küldtek meg az év elején az igazságügyi miniszternek. Darák Péter szerint számos ügyet érintően megszülettek azok a törvényjavaslatok, amelyek tükrözik a Kúria álláspontját.
„Lúgos támadás”: az ügyben eljárt bíróságok az eljárási szabályokat betartották
Dr. Kónya István ismertette a barátnőjét lúggal leöntő orvos ügyében, az Alkotmánybíróság év eleji határozatát követő, most született kúriai döntést. A legfőbb bírói fórum elnökhelyettese szerint nem sérült a terhelt fellebbezéshez való joga. Kiemelte, az ügyben eljárt bíróságok az eljárási szabályokat betartották, az ügyben nincs helye felmentésnek és az eljárás megszűntetésének.
Magas színvonalú ítélkezés megtartása és az időszerűség biztosítása
A sajtótájékoztatón bemutatkozott megbízatását a mai napon átvevő, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetéséért is felelős elnökhelyettes. Böszörményiné dr. Kovács Katalin megköszönte a bizalmat és elmondta, célja a Kollégiumban zajló magas színvonalú ítélkezés megtartása és az időszerűség biztosítása. Hangsúlyozta, a veszélyhelyzet ideje alatt a Kúria működése törvényes és magas színvonalú volt. Ismertette továbbá annak a joggyakorlat-elemző csoportnak a tevékenységét, amely a keresetlevelek visszautasításának gyakorlatát vizsgálta.
Dr. Simonné dr. Gombos Katalin, a Polgári Kollégium szóvivője pedig a félév érdekesebb devizahiteles ügyei közül, a kezelési költség és a folyósítási jutalék felszámításával összefügésben kiemelte: amennyiben a költség és a jutalék felszámításához nem kapcsolódik szolgáltatás, a kikötések tisztességtelenek.
Közigazgatási bíráskodás: gyorsabb és hatékonyabb ítélkezés várható
A Közigazgatási Kollégium vezetője elmondta, 2020. első féléve a közigazgatási bíráskodásban a jelentős átalakulás időszaka volt. Dr. Kalas Tibor rávilágított, a magyar közigazgatási bíráskodás átalakítása a magyar közigazgatási bíráskodás szervezetével kapcsolatos vitákat megnyugtatóan lezárta, a kialakuló szakmai konszenzus nyomán létrejövő szervezettől az eddigieknél is gyorsabb és hatékonyabb ítélkezés várható. Kiemelte, valamennyi választási ügyben már a Kúria ítélkezik, és a legfőbb bírói fórum jár el a gyülekezési jogvitákban is.
A munkaügyi részkollégium biztosítja a munkajogi joggyakorlat egységét
A Polgári Kollégiumon belül április 1. óta működő Munkaügyi Részkollégium vezetője arról szólt, hogy az idei átalakulás mérföldkő a munkaügyi bíráskodás tekintetében. Dr. Tánczos Rita rámutatott, a munkaügyi szakág részkollégium formájában végzi szakmai tevékenységét, de biztosítja a munkajogi joggyakorlat egységét.
Büntetéskiszabási statisztikai adatbázis jön létre
Dr. Székely Ákos, a Büntető Kollégium irányításához kapcsolódó egyes igazgatási feladatok ellátásáért felelős tanácselnök arról beszélt, hogy a félévben csökkent a Kúriára érkező büjtetőügyek száma, ugyanakkor kedvezők lettek az ügytartamok és jelentősen nőtt a befejezés. A büntetéskiszabás országos gyakorlatát vizsgáló joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményét ismertetve elmondta, nincs jelentős országos eltérés a súlyos testi sértés és a lopás elkövetőire kirótt büntetési tételek között. Adatbázist hoznak létre, amelyből kiolvasható az országos büntetéskiszabási gyakorlat.
Otthoni munkavégzés lehetősége
A főtitkár-helyettes a tájékoztatón elmondta, a járványügyi veszélyhelyzet idején a Kúria olyan intézkedéseket hozott, amelyek a személyes kontaktusok számának csökkentését célozták. Dr. Suba Ildikó kiemelte, a szervezet kérelmek benyújtását követően a veszélyhelyzet után is biztosítja az otthondolgozás lehetőségét.
Jogegységi panasz: a sérelmezett határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani
Dr. Sperka Kálmán, a Főtitkári Titkárság működéséhez kapcsolódó egyes igazgatási feladatok ellátásáért is felelős tanácselnök a jogegységi panasz eljárást ismertetve elmondta, a jogegységi panaszt a Kúriánál a sérelmezett határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani. A panasz benyújtásakor – a vonatkozó jogszabályok szerinti illeték- vagy költségkedvezmény hiányában – az eljárási illetéket meg kell fizetni.
Módosul az új középtávú intézményi stratégia
Dr. Höltzl Lipót, a Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Jogi Iroda főosztályvezetője arról tájékoztatott, hogy a törvényi változások következtében szükségessé vált a tavaly elfogadott új középtávú intézményi stratégia újragondolása. A módosított stratégiát a Kúria hamarosan közzé teszi a legfőbb bírói fórum honlapján.
Budapest, 2020. július 1.
A Kúria Sajtótitkársága
