Keresés

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 2. § 6. pontjának értelmező rendelkezése nem felelősséget telepítő szabály, hanem a felhasználó fogalmát definiálja. Ennek helyes értelmezése szerint a mindenkori tulajdonos részére – a szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő személy mögött – felhasználói minőséget biztosít a törvény, ezért a tulajdonost attól függetlenül terheli a „mögöttes” díjfizetési kötelezettség, hogy a tényleges felhasználó szerződéses kapcsolatban állt-e a szolgáltatóval vagy sem [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:256. §, 6:155. § (1) bek.; 2011.

1. A bíróságnak nem kell határoznia az igazolási kérelem tárgyában és nincs helye a határidőben benyújtott fellebbezés visszautasításának, ha a fél nem mulasztja el a fellebbezési határidőt, nincs olyan jogkövetkezmény, amely igazolással orvosolható.

Amennyiben a felülvizsgálatot kérő fél nem a felülvizsgálni kért határozat indokolásával szemben fogalmazza meg ellenérveit, nem állapítható meg a jogerős határozat jogszabálysértő jellege. A felülvizsgált határozatot abban a részében, amelyet a felülvizsgálati kérelem nem vagy nem megfelelően támad, – a kérelem az adott körben nem rendelkezik az elbíráláshoz szükséges tartalmi elemekkel – irányadónak kell tekinteni a felülvizsgálati eljárásban [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 272. § (1)–(2) bek., 275. § (1)–(2) bek.; 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 51. §].

I. A nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól szóló 439/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet nem polgári jogi jogviszonyt szabályoz. A közjogi szabályozás tárgya a nemzeti vérkészlettel való jövőbeni gazdálkodás, ennek keretében – egyebek mellett – az ipari plazma értékesítése. A Korm. rendelet 11. § (1)–(2) bekezdése a hatályba lépést követő értékesítésekre vonatkoznak. 

I. A bírság kiszabása, mint a jogsértés megtorló (represszív) jogkövetkezménye, nem a sérelmet szenvedett személy, hanem az állam igénye. Önmagában az, hogy polgármesterjelöltként a más terhére megállapított választási jogszabálysértés a kérelmezőre nézve hátrányos, még nem teremti meg az érintettségét atekintetben, hogy – a jogszabálysértés megállapításán és a jogsértő további jogszabálysértéstől történt eltiltásán túl – a bírságolás hiányát kifogásolva támadja a választási bizottság határozatát. 

I. A Ve. vagy választásra vonatkozó más törvényi rendelkezés sem teszi lehetővé, hogy a választási bizottság az újraszámlálással kapcsolatos feladatát a választási irodára (vagy más szervre) átruházza (delegálja). 

I. A bírósági felülvizsgálat, mint választási jogorvoslat anyagi jogi és eljárásjogi értelemben is zárt szabályozási rendszer, ezért általában nem kapcsolható össze semmilyen más bírósági vagy hatósági útra tartozó igényérvényesítéssel. 

A szavazatszámláló bizottság a szavazólapok és szavazatok érvénytelenségét csak a Ve.-ben meghatározott jogkörén belül állapíthatja meg [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 181. § (1) bek., 184. § (1) bek., 193. § (1)–(2) bek.].

A Ve. 184. § (6) bekezdésének megsértése azzal megvalósul, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai a mozgóurnával 19 óráig nem érnek vissza a szavazóhelyiségbe [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 184. § (6) bek., 231. § (5) bek. a) pont].

A kérelmezőnek nem csupán a jogszabálysértést megvalósító tevékenységet kell megjelölnie, hanem meg kell jelölnie azt a jogszabályhelyet is, amelyet e tevékenységével a választási szerv megsértett. 
Nincs lehetőség arra, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében olyan, új jogszabálysértést jelöljön meg, amely nem volt a támadott határozat tárgya, ezért arról a választási szervnek döntést sem kellett hoznia.