Keresés

I. A perakadályok alapvető – lényegüket adó – jogi sajátossága, hogy a pergátló körülmény az eljárás bármely szakaszában kizárja a kereset, nemperes eljárásban pedig az adott bíróság elé vitt kérelem érdemi elbírálását. 

Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a felek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg oly módon, hogy az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 5.

I. A kötelezett az engedményezővel szemben az engedményezésről történt értesítéskor már fennállt jogalapon keletkezett ellenkövetelései közül kizárólag azokat számíthatja be az engedményesre átruházott követelésbe, amelyek vonatkozásában a beszámítás jogát – az ellenkövetelések lejárttá válását követően – az engedményezővel szemben is gyakorolhatta volna [1991. évi XLIX. törvény ( Cstv.) 49/D. §; 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:2. § (1) bek., 6:49. § (1) bek., 6:197. § (2) bek.]. 

I. A szerződés érvénytelensége esetében az a fél, aki ingyenesen jutott a szolgáltatáshoz, az eredeti állapot helyreállításával nem orvosolható kamatokat a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint köteles a másik félnek megtéríteni. Az abban jelentkező vagyoneltolódás, hogy az érvényes jogcím nélkül pénzszolgáltatást nyújtó fél a pénzt nem tudja használni, az pedig, aki a pénzt kapta, a visszaszolgáltatásig hasznosíthatja, ún. egyenértéki kamat fizetésével ellentételezhető. Az ún. egyenértéki kamat mértékének meghatározása során irányadó kamatszabály a Ptk. 6:47.

I. Amennyiben a munkáltató az általa a közlés időpontjában már ismert indokokat olyan súlyúnak találta, amely a jogviszony azonnali hatályú felmondását vonhatta maga után, úgy jövőbeli hatállyal jogszerűen azonnali hatályú felmondást alkalmazva a munkaviszonyt nem szüntetheti meg. Ez az azonnali hatályú felmondás jogintézményének rendeltetésével ellenkezik, miszerint ha egy munkaviszony a célját veszti az Mt. 78. § (1) bekezdésében meghatározott tényállások miatt, úgy a felek közötti jogviszony ne maradjon fenn. 

A közbenső mérleg jóváhagyása során a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a mérleg valós, megfelelő okiratokkal alátámasztott adatokat tartalmazó, megbízható tájékoztatást nyújt-e az adós vagyonáról, pénzügyi helyzetéről és azoknak a korábbi közbenső mérleg jóváhagyása óta bekövetkezett változásairól. Ennek megítélése alapvetően okirati bizonyítás útján történhet.

I. A beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződést szabályozó Ptk. rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy a semmisséghez hasonlóan a szerződés hatálytalanságára is peres előzmények nélkül lehessen hivatkozni. A hatálytalanság megállapításához ezért külön eljárásra van szükség; azt a bíróság hivatalból nem észleli [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:96. §, 6:118. § (2) bek., 6:119. §]. 

I. A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem érdemi vizsgálat nélküli visszautasításának a Cstv. 25. § (1) bekezdésében nevesített esetei körében nem értelmezhető az eljárás bármely szakaszában alkalmazható pergátló körülményként az a visszautasítási ok, amely szerint a bíróság érdemi vizsgálat nélkül utasítja vissza a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapított kérelmet, ha a bírósághoz érkezése időpontjáig nem történt meg az adós írásbeli felszólítása, vagy az nem tartalmazza a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti tartalmi

I. Az ingatlan forgalmi értéke az a becsült összeg, amelyért valós piaci környezetben, azaz megfelelő marketingtevékenységet követő független tranzakció keretében – ahol a felek kényszer nélkül járnak el – az adott ingatlan elkelhetne, arra eladási és vételi szándék (készség) mutatkozik; másképpen megfogalmazva: a forgalmi érték az ingatlan szabad forgalmú eladása esetén kapható vételárat jelenti. 

I. A szerződés önmagában amiatt, mert annak biztosítására a felek túlzott mértékű kötbért kötöttek ki, nem nyilvánítható a jóerkölcsbe ütközés okán érvénytelennek. 
II. Egy olyan jogügylet, amely a haszonszerzéshez a társaság tagja részéről is igényel befektetést, ezen elvárás miatt nem minősül nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközőnek [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:96. §, 6:108. § (2) bek., 6:188. §].