Keresés

I. A tőkealap-kezelését végző gazdasági társaságban fennálló üzletrész-, illetve részvénytulajdon mint társaságbeli részesedés a tőkealapban fennálló részesedésként értékelhető.

I. Amennyiben a másodfokú bíróság a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet több okból is alaptalannak ítéli és ezért elutasítja, a felülvizsgálatot kérő kérelmezőnek ahhoz, hogy a jogerős végzés jogszabálysértő jellegét kimutassa, a támadott határozat valamennyi – a végzés szerint a kérelmet megalapozatlanná tevő – indokát cáfolnia kell. 

Civil szervezet elleni törvényességi felügyeleti eljárásban a bizonyítási eszközök igénybevétele szűk körben, kizárólag az okiratokra terjedően megengedett.

I. A túlterjeszkedés tilalma azt jelenti, hogy a bíróság döntése nem csak a kereseti kérelmen, de az ellenkérelmen sem terjedhet túl. Ennek helyes értelmezése szerint a bíróság a döntését nem alapíthatja a fél által a perben nem érvényesített jogra akkor sem, ha a perben tett tényállítások – valóságuk esetén – egyébként e jogot megalapítanák.

I. A perköltségnek nem egymásnak megfeleltethető és nem azonos szempont szerinti jellemzői a szükségesség – és az abból következő átháríthatóság –, valamint az arányosság, amelynek vizsgálatával az ügyvédi munkadíj (egyedül) mérsékelhető. A költségek szükségképpeni felmerülésének vizsgálatával azok átháríthatósága, vagyis perköltségkénti minősítése dől el [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 80. §].

I. A hitelezőnek a Cstv. 40. § (1) bekezdésén alapuló megtámadási joga gyakorlásához hitelezői minőségének a per folyamán végig fenn kell állnia. Ha a hitelezőnek az adóssal szembeni követelése a per folyamán csökken, de teljes egészében nem szűnik meg, a per tartama alatt engedményezés útján megszerzett követelés révén is fennmarad a megtámadáshoz fűződő joga abban az esetben, ha a saját eredeti követelése az engedményezést, annak bírósághoz való bejelentését követően teljes egészében meg is szűnik. 

I. A Pp.-nek az okiratok fajtáit szabályozó 94. alcíme akkor sem alkalmazható a 2018. január 1-jét megelőzően keletkezett okiratokra, ha a perre a Pp. rendelkezései irányadók. 

I. Az elsőfokú bíróság ítéletének a keresetet az alperesek egyetemleges marasztalására irányuló részében elutasító rendelkezése nem minősül kizárólag az alperesek egyikével szembeni marasztalási keresetet elutasító rendelkezésnek. Az egyetemleges kötelezettség anyagi jogi jellemzői miatt vonatkozik az ítéletben egyedül marasztalt alperesre is. 

I. A biztosítási szerződésből eredő igény elévülésének idejét egy évre lerövidítő általános szerződési feltétel azért tisztességtelen, mert a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg. A Ptk.

Az Átalakulási tv. 11. § (2a) bekezdése alapján a végleges vagyonmérleg és vagyonleltár könyvvizsgálata kötelező. Az Átalakulási tv. 4. § (6) bekezdése értelmében a szétválási vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek könyvvizsgálata akkor kötelező, ha a vagyonmérleg-tervezetet készítő szervezet a Számv.tv. előírásai alapján köteles könyvvizsgálatra [2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 10/D. §; 2013. évi CLXXVI. törvény (Átalakulási tv.) 4. § (6) bek., 11. § (2), (2a) bek.; 2000. évi C. törvény (Számv.tv.) 155. §].