A Ve. 184. § (6) bekezdésének megsértése azzal megvalósul, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai a mozgóurnával 19 óráig nem érnek vissza a szavazóhelyiségbe [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 184. § (6) bek., 231. § (5) bek. a) pont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a 31/2024. (VI. 9.) számú határozatában (a továbbiakban: HVB határozat) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. június 9-én megtartott általános választásán megállapította, hogy a 001. számú szavazókörben a polgármester-választás szavazóköri eredménye szerint a kérelmező polgármester-jelöltet 312 szavazattal a település polgármesterévé választották.
[2] Indokolásában utalt a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 307/N. § (1) bekezdésére, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 12. § (2) bekezdésére.
[4] A HVB határozatával szemben polgármester-jelölt (a továbbiakban: beadványozó) a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja alapján fellebbezést és egyben kifogást is előterjesztett a Ve. 2. § (1) bekezdés d) pontjára, 208. §-ára, 223. § (3) bekezdés a) pontjára, Magyarország Alaptörvénye XXIII. cikk (1) bekezdésére hivatkozással.
[5] Álláspontja szerint a HVB eljárása korlátozta a mozgóurnát szabályosan igénylő és valamilyen fogyatékossággal élő állampolgárok választáshoz való jogát, joggyakorlásukat nem tette lehetővé. Csatolta a szavazás napján, 2024. június 9-én 19 óra 53 perckor, a 001. számú szavazókör helyiségében rendkívüli eseményről felvett jegyzőkönyvet (2. számú melléklet), mely rögzítette: a 14 óra 30 perckor elindított mozgóurna 19 órára nem ért vissza a 67 fő mozgóurna igénylőtől. 7 választópolgár felkeresésére nem volt lehetőség, mert a Helyi Választási Iroda (a továbbiakban: HVI) vezetője azt az utasítást adta, hogy fejezzék be a szavazást, szállítsák be a mozgóurnát. A szavazatszámláló bizottság 19 óra 35 perckor kezdte meg a szavazatok számlálását.
[8] Előadása szerint az Idősek Otthonában (a továbbiakban: Idősotthon) a mozgóurnás szavazás idején közel 50 igénylő választópolgár tartózkodott, a szavazókat a folyosón egymás mellé ültették ki, legtöbbjüknél a A5-ös méretű, a jelöltek sorszámát és nevét is tartalmazó szórólap volt, melyeket a szavazásra készülve osztottak ki. Ennek alátámasztására a HVB mozgóurnát kísérő delegáltja nyilatkozatát és azzal a 20 óra 01 perckor a rendkívüli eseményről felvett jegyzőkönyvet csatolta. Álláspontja szerint ezzel megvalósult a választópolgárok szavazásra vonatkozó szabad akaratának befolyásolása.
[11] Kérte a jogszabálysértések tényének megállapítását, a polgármester-választás eredményének megsemmisítését és a polgármester-választás megismétlésének elrendelését.
A Területi Választási Bizottság határozata
[12] A beadványozó fellebbezése folytán eljárt Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 31/2024. (VI. 9.) számú határozattal kiegészített 75/2024. (VI. 15.) számú határozatában (a továbbiakban együtt: TVB határozat) a HVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, a települési önkormányzati polgármester-választás eredményét megsemmisítette, és elrendelte a polgármester-választás megismétlését. A településen a megismételtetett polgármester-választást 2024. július 7. napjára tűzte ki.
[14] A beadványozó fellebbezését a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján részben megalapozottnak minősítette.
[17] A TVB szerint a HVB nem tartotta be a Ve. 184. § (6) bekezdésének előírását. Nincs arra szabály, hogy a mozgóurnát csak valamennyi, erre irányuló kérelem feldolgozását követően lehet a szavazókörből elindítani, nincs reális indoka a 14 óra 30 perces elindításnak, figyelemmel az igénylők nagy számára. Az a körülmény, hogy a mozgóurnába 19 óra után szavazatok kerültek, érdemben befolyásolja a polgármester-választás eredményét.
[18] A TVB megállapította továbbá, a mozgóurnás szavazás alapján az Idősotthonban a választópolgárok egy helyiségben, egymáshoz közel tartózkodtak nagy számban, ezért sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja, illetve c) pontja szerinti alapelvek.
[19] Ezen kívül sérült a Ve. 185. § (2) bekezdésében előírt feltétel, mivel a mozgóurnás szavazás esetén a szavazófülke helyett a szavazás titkosságát garantáló körülményeket a választópolgárok számára biztosítani kell.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
[22] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében a TVB határozatának a Ve. 235. § (5) bekezdés b) pontja szerinti megváltoztatását, a határozat megsemmisítését és a település polgármester-választás eredményét megállapító HVB határozat helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a TVB a határozatát a beadványozó egyoldalú bizonyítékai alapján hozta meg, a megállapított tényállás nem megalapozott, a TVB tényállás-tisztázási kötelezettségének nem tett eleget, megsértette a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdéseiben foglaltakat. A Ve. 2. § (1) bekezdés a), illetve c) pontjainak jogszabálysértő értelmezésével jutott arra a következtetésre, hogy sérült a választás tisztasága, a jelölt és a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség, illetve, hogy az Idősotthonban a Ve. 185. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nem voltak biztosítva a mozgóurnás szavazás során a szavazás titkosságát garantáló körülmények. Az általa előadottak igazolására K/1-11. mellékletekben nyilatkozatokat csatolt, K/12 alatt az Idősotthon alaprajzát.
[24] Álláspontja szerint, annak ellenére, hogy a mozgóurna 19 óra után ért vissza a szavazóhelyiségbe, nem történt olyan jogsértés, mely az eredmény érdemére kihatott volna. A K/5. és K/7. alatt csatolt nyilatkozatok szerint ugyanis 19 óra után 3 fő szavazott, így maximum 3 szavazattal lett volna kevesebb a mozgóurnában, ha 19 órára visszaértek volna.
[25] A bírósági felülvizsgálati kérelme II. pontjában arra hivatkozott, hogy az Idősotthonban a mozgóurnás szavazásnál jelenlévő HVB tagok, valamint az ott dolgozók nyilatkozatai alapján bizonyítható, miszerint a mozgóurnás szavazás során biztosítva voltak a Ve. 185. § (2) bekezdése szerinti szavazás titkosságát garantáló körülmények.
[27] Hangsúlyozta, minden választópolgár számára, aki szavazott, biztosítva volt, hogy szavazatát titkosan adhassa le. A HVB jelenlévő tagjai kizárólag azoknak a választópolgároknak nyújtottak a Ve. 181. § (1) bekezdése szerinti segítséget, akik ezt igényelték.
[29] A beadványozó a felülvizsgálati kérelemre tett észrevételében a TVB határozat helybenhagyását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[30] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[35] Az egységes, következetes kúriai joggyakorlat szerint a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. Ebből következően a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg elé tárt, illetve a megelőző eljárásban felmerült konkrét adatokat, tényeket alátámasztó bizonyítékok alapján hozza meg döntését, mely bizonyítékoknak alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a kérelmező által előadott körülményeket alátámasszák.
[36] A Ve. 103. § (1) bekezdése pontosan meghatározza azoknak a körét, akik mozgóurnát igényelhetnek, így a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogva tartása miatt gátolt választópolgár. A Ve. 103. § (2) bekezdés ba) pontja szerint a mozgóurnás szavazást elektronikus azonosítással a szavazás napját megelőző második nap 10 órát követően, a szavazás napján 12 óráig, a bb) pont szerint levélben a szavazást megelőző negyedik napig lehet kérni.
[37] A szavazás lebonyolítására vonatkozó rendelkezéseket a Ve. X. fejezete, a 168–186. §-okban tartalmazza, ezen belül a 85. alcím – szavazás mozgóurnával – alatt a 184–185. §-ok a részletszabályokat adják. A Ve. 184. § (1) bekezdése szerint a mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki – a szavazókör területén belül – a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárhoz. A Ve. 184. § (6) bekezdése kimondja, a mozgóurnás szavazást úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai 19 óráig visszaérjenek a szavazóhelyiségbe a mozgóurnával.
[38] A Ve. nem rendelkezik arról, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás napján mikor, hány órától kezdhetik meg a mozgóurnás szavazást; csak a mozgóurna-igénylés végső határidejeként meghatározott 12 órát követően vagy már azt megelőzően is. Mivel a lebonyolítással kapcsolatos egyetlen előírás a 19 órai szavazóhelyiségbe való visszaérkezés, ezért a Ve. tiltó rendelkezése hiányában a mozgóurnás szavazást már délelőtt, azaz 12 órát megelőzően is meg lehet kezdeni. Különösen indokolt ez azokban az esetekben, amikor nagy számban terjesztenek elő mozgóurna-igényt, hiszen ilyenkor a mozgóurnás szavazás lebonyolítása általában hosszabb időt vesz igénybe.
[39] A kérelmező maga sem vonta kétségbe a TVB határozatának azon megállapítását, hogy a HVB tagjai nem tartották be a Ve. 184. § (6) bekezdésében foglalt előírást.
[40] A Kúria szerint a Ve. 184. § (6) bekezdése megsértésének megállapításához csupán annak tisztázására volt szükség, hogy a mozgóurnával 19 óráig visszaértek-e a szavazóhelyiségbe vagy nem. Az egyéb körülményeknek, vagyis, hogy a késedelem pontosan miért, milyen okból következett be, nem volt jelentősége. A Ve. 184. § (6) bekezdésének megsértése azzal megvalósult, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai a mozgóurnával 19 óráig nem értek vissza a szavazóhelyiségbe.
[41] Nem vitatott tényként vette figyelembe a Kúria a TVB határozatnak azt megállapítását is, hogy a Ve. 184. § (6) bekezdésében foglalt előírásba ütközően a mozgóurnába 19 óra után is kerültek szavazatok. A szavazás lezárását követően leadott szavazatok pontos számát a TVB nem tudta megállapítani. A kérelmező hivatkozása szerint ez csak három szavazat volt, amit a K/5. és a K/7. alatt csatolt nyilatkozatokkal kívánt alátámasztani. Ezzel szemben a beadványozó észrevételéhez csatolt két delegált HVB-tag nyilatkozata szerint a mozgóurnával 19 óra után hat helyre jutottak el, és kilenc állampolgár adta le a szavazatát.
[42] Az Alkotmánybíróság 3210/2024. (VI. 13.) számú határozatának [32] bekezdésében kifejtette: „A demokratikus jogállamnak eleme a hatékony politikai demokrácia működése. A hatékony politikai demokráciának előfeltétele a választójog hatékonysága. Ehhez hozzátartozik a választás tisztaságának biztosítása is, a választók akarata szabad kifejezésének biztosítása. […] A választás tisztasága a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével áll összefüggésben. A választás tisztaságának megóvása, mint alapelv, átfogja az egész választási folyamatot, a választások egészének meg kell felelnie ennek az elvnek. A választás tisztasága nemcsak a választási eljárási alapelvekkel, hanem a választási anyagi jogi alapelvekkel is összefüggésben van (lásd: általános és egyenlő választójog, közvetlen és titkos szavazás, a választók akarata szabad kifejezésének biztosítása, az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése szerint).”
[43] A mozgóurnás szavazás azért is érzékeny pontja a választási eljárásnak, mert a szavazólapokat ilyenkor nem a szavazatszámláló bizottság egésze, hanem csak két tagja felügyeli. Ebben a helyzetben ki kell zárni mindent, ami az eljárás tisztasága megsértésének a gyanúját felveti.
[45] A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, különösen a kérelmező és a beadványozó által becsatolt nyilatkozatok egymásnak ellentmondó tartalma miatt, egyértelműen, minden kétséget kizáróan nem lehetett azt a kérelmező által előadott következtetést levonni, miszerint a 001. szavazókörben a mozgóurnás szavazáson 19 óra után mindössze három szavazólap került a mozgóurnába. Csupán az volt megállapítható, hogy 19 óra után a mozgóurnába szavazatok kerültek.
[46] A Ve. 183. §-a értelmében a szavazatszámláló bizottság 19 órakor a szavazást lezárja. Ez alól kizárólag csak akkor van kivétel, ha 19 órakor még sorban állnak a választópolgárok. Jelen esetben ilyen körülmény a 001. számú szavazókörében nem merült fel, tehát a szavazást 19 órakor le kellett zárni. Ezért nem annak volt jelentősége, hogy 19 óra után hány szavazólap került az urnába, hanem annak, hogy a mozgóurna a szavazás lezárásakor nem volt a szavazóhelyiségben. Mivel a 67 mozgóurnát igénylő választópolgárból 7 polgár nem tudta leadni a szavazatát, ezért 60 választópolgár szavazata volt olyan, amely a törvényi határidőn túl, a szavazás lezárása után került csak a szavazóhelyiségbe. A törvénysértéssel érintett mozgóurnás szavazatok – figyelemmel a polgármester-jelöltek közötti szavazat különbségre (12 szavazat) – már érdemben befolyásolhatták a polgármester-választás eredményét.
[47] Mindezek folytán a TVB helytállóan állapította meg a Ve. 184. § (6) bekezdésének megsértését, ennek jogkövetkezményeként pedig okszerűen döntött a szavazás megismételtetéséről.
[48] A TVB határozata szerint pusztán azzal megvalósult a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban meghatározott alapelvi jogsérelem, hogy az Idősotthonban a választópolgárok egy helyiségben, egymáshoz közel tartózkodtak nagy számban. A Kúria szerint azonban önmagában ez a nem vitatott körülmény nem veti fel az alapelvi sérelmet. A TVB a jogsértéshez konkrét tényeket nem kapcsolt, nem mutatta be, hogy ténylegesen mely okból nem volt biztosított a választás tisztasága, illetve miért sérült a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelve. A szavazóhelyiségekben is gyakran előfordul, hogy feltorlódnak a választópolgárok, sorba kell állniuk, de pusztán emiatt, a tömeges jelenlét még nem ütközik a Ve. előírásába.
[49] A Kúria megítélése szerint ezért a TVB alaptalanul állapította meg határozatában az alapelvi rendelkezések megsértését.
[51] A TVB határozata indokolás nélkül állapította meg a Ve. 185. § (2) bekezdésének megsértését. Nem fejtette ki, hogy pontosan miben áll ez a jogsértés, a szavazás titkosságát mely tények, körülmények gátolták, azt milyen bizonyítékok támasztják alá.
[55] A Kúria megítélése szerint, mivel a TVB által jogszerűen megállapított Ve. 184. § (6) bekezdésének megsértése a jelen ügyben a polgármester-választás eredményét is érinthette, ezért az ügy érdemi elbírálására nem volt kihatással, hogy a TVB határozatában alaptalanul állapította meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjainak, valamint a 185. § (2) bekezdésének megsértését. A mozgóurnás szavazással kapcsolatban megvalósított jogsértés már önmagában olyan súlyos törvénytelenség, amely miatt indokolt a polgármester-választás eredményének megsemmisítése és a polgármester-választás megismétlése.
[56] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
(Kúria Kvk.VI.39.165/2024/6.)