I. A bírósági felülvizsgálat, mint választási jogorvoslat anyagi jogi és eljárásjogi értelemben is zárt szabályozási rendszer, ezért általában nem kapcsolható össze semmilyen más bírósági vagy hatósági útra tartozó igényérvényesítéssel.
II. A bírósági felülvizsgálati eljárás esetében nem elegendő az érintettség körében a választópolgári minőség állítása és a Ve. alapelveinek megsértésére történő utalás, az is szükséges, hogy az állított alapelvi sérelem a jogorvoslati kérelmet előterjesztő jogára vagy kötelezettségére közvetlen kihatással legyen. A Ve. arra sem ad lehetőséget, hogy a választópolgár a bírósági jogorvoslat során a választópolgárok meghatározott köre jogainak megóvása érdekében lényegében „közérdekű keresetet” nyújtson be.
III. Az érintettséget nem alapozza meg az sem, ha a bírósági felülvizsgálati kérelem a Ve. valamely rendelkezésének alaptörvény-ellenességét állítja, vagy álláspontja szerint a jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben az Európai Unió jogának értelmezése szükséges, mert a Ve.-ben meghatározott és a választási eljárásra jellemzően irányadó rendkívül rövid határidők a Ve.-ben szabályozott bírósági felülvizsgálati eljárásban ezt nem teszik lehetővé [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 2. § (1) bek., a), c) és e) pont, 228. § (2) bek., 231. § (1), (5) bek., 228. § (2) bek., 222. § (1) bek., 231. § (1), (5) bek.; Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bek.; EUMSZ 267. § cikk]
A bírósági felülvizsgálati kérelem előzményei
[1] Egy választópolgár (a továbbiakban: Kérelmező) a Nemzeti Választási Bizottságnál kifogást nyújtott be, amelyben előadta, hogy 2024. május 10-én a Kormányzati Tájékoztatási Központ az info@kormany.hu e-mail címről „A Kormány álláspontja a NATO terveivel kapcsolatban” tárgyú elektronikus levelet küldte meg részére. A koronavírus elleni védőoltáshoz jutás érdekében a https://vakcinainfo.gov.hu felületen regisztráló más állampolgárokhoz hasonlóan hozzájárult az e-mail címe, mint személyes adata kezeléséhez, a Kormány hivatalos oldalán elérhető az erre vonatkozó adatkezelési tájékoztató. A kifogása szerint a Kormány a részére megküldött levéllel megsértette az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 4. § (1) bekezdését, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46 EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló EU 2016/679. rendelet (a továbbiakban: GDPR) 5. cikk (1) bekezdés a) pont szerinti jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság elvét és a b) pont szerinti célhoz kötöttség elvét (a továbbiakban: Kifogás I. része), valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjába foglalt, a választás tisztasága, a választási eljárásban való önkéntes részvétel, az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét (a továbbiakban: Kifogás II. része.
[2] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 338/2024. (V. 12.) számú határozatával a kifogást részben érdemi vizsgálat nélkül, részben érdemben elutasította. A Kifogás I. részével összefüggésben arra az álláspontra helyezkedett, hogy sem az Infotv., sem a GDPR nem minősül a Ve. 208. §-a szerinti választásra irányadó jogszabálynak.
[3] A kifogás II. részének elbírálása során azt vizsgálta, hogy „A Kormány álláspontja a NATO terveivel kapcsolatban” tárgyú elektronikus levelének egy bizonyos érintetti kör részére történő eljuttatása kampánytevékenységnek minősült-e vagy sem, mert a kifogásban állított Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjaiban rögzített eljárási alapelvek sérelme érdemben csak ebben az esetben értékelhető. Megállapította, hogy a Kormány e tevékenysége az Alaptörvény 15. cikke szerinti feladat végrehajtásaként tájékoztató tevékenységnek minősül, nem tekinthető a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, így a kifogásban megjelölt Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontban foglaltak megsértése sem állapítható meg.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[4] A Kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 267. cikke, a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 34. § a) pontja szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 126. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárás felfüggesztését, és az Európai Unió Bíróságánál (a továbbiakban: EUB) előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését kérte, megfogalmazva az általa feltenni indítványozott kérdéseket is. Az EUB döntésétől függően kérte az NVB határozatának megváltoztatását és a jogsértés megállapítását. Másodlagosan az NVB határozatának megváltoztatásával, annak megállapítását kérte, hogy az NVB a rendelkezésre álló bizonyítékokat jogszerűtlenül mérlegelte, azokból téves következtetést vont le, Magyarország Kormánya megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontját, az Infotv. 4. § (1) bekezdését, valamint a GDPR 5. cikk (1) bekezdés a) és b) pontját.
[5] Az ügyben való érintettségét természetes személyként arra alapította, hogy a kifogásolt e-mail részére történő megküldésével a Kormány az adataival visszaélt, mivel kampányüzenetet közvetített számára, holott nem e célból adta meg az e-mail címét, hanem az oltásra való regisztrációhoz.
[6] Állította, hogy téves a határozat megállapítása, miszerint a Ve. zárt szabályozási rendszert alkot abban az értelemben, hogy más jogszabályok alkalmazása a választási eljárásban kizárt. Nem az Infotv. szerinti adatvédelmi hatósági eljárás lefolytatását, hanem annak megállapítását kérte, hogy a Ve. alapelveinek sérelmét egy adatvédelmi eredetű jogsértés jelentette. A Kifogás II. részével összefüggésben a határozat [38]–[54] bekezdéseire utalva, arra hivatkozott, hogy az téves és hiányos megállapításokat tartalmaz és a releváns tények értékelése is elmaradt. Azzal érvelt, hogy az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti keretek között a Kormány ilyen széles feladat- és hatáskörének meghatározására vonatkozó, valódi garanciák nélküli szabadsága a jogállami keretek között nem tartható, mert e struktúra olyan szabályozási kereteket alakíthat ki, amelynek segítségével bármely tevékenysége mentessé válhat a kampányszabályok alkalmazása alól.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
[9] A Ve. 222. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a „választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be”. A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja értelmében bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) pontja értelmében a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 222. § (1) bekezdése szerinti jogosult nyújtotta be.
[10] A Kúria legutóbb a Kvk.VII.39.063/2024. számú végzésében is rámutatott, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria érdemben akkor vizsgálhatja, ha fennáll a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti érintettsége. Az érintettség megállapításához szükséges, hogy az állított jogsérelem a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihasson. Ennek vizsgálata során irányadó szempontok tekintetében az Alkotmánybíróság több végzésében [pl. 3081/2014. (IV. 1.) AB, 3082/2014. (IV. 1.) AB, 3097/2014. (IV. 11.) AB végzések] hangsúlyozta, hogy a „Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben a Kúria dönti el” (Kvk.I.38.318/2019/2., Kvk.I.39.037/2024/4., [8]).
[11] A Ve. 222. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárásban az érintettség megállapításához nem elegendő, ha a kérelmező természetes személy (Kvk.VI.39.407/2022/4.), illetve, ha névjegyzékben szereplő választópolgár (Kvk.V.39.513/2022/2.), az érintettség igazolása hiányában előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatára nem kerülhet sor (Kvk.VI.39.407/2022/4.). A Kvk.III.39.360/2022/2. számú határozat elvi tartalma szerint pedig a Ve. 222. § (1) bekezdésében előírt érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat, továbbá az érintettség igazolása a kérelmezőt terheli. A Kúria e végzése indokolásának [28] bekezdésében azt is kifejtette, hogy a választási kampánnyal kapcsolatos jogsértések (hirdetések, plakátok jogszerűtlensége stb.) esetén a magánszemélyek általában csak olyan érintettségre tudnak hivatkozni, ami közvetett, (így például a későbbi választás tisztaságának, egyenlőségének sérelme) és emiatt az nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet.
[12] Az Alkotmánybíróság korábbi iránymutatása szerint önmagában az a körülmény, hogy a választópolgár kifogását a választási szervek elbírálták, nem alapozza meg ugyanannak a választópolgárnak az érintettségét a bírósági felülvizsgálati eljárásban: „[…] a Ve. jogorvoslati rendszerében, a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásához szükséges érintettséget előíró szabályozás értelmetlenné válna és kiüresedne, ha bárki, aki a Ve. szerinti kifogással él vagy fellebbezést nyújt be, erre a tényre hivatkozva mintegy automatikusan megszerezné a szükséges érintettséget” (3296/2014. (XI. 7.) AB határozat, Indokolás [18]). Ennek alapján tehát a választópolgár elviekben a Ve. bármely szabályának vélt vagy valós sérelme esetén kifogást terjeszthet elő, de érdemi bírósági felülvizsgálatra már csak abban az esetben kerülhet sor, ha a jogorvoslati kérelmet előterjesztő fél az érintettségét megjelöli és megfelelően valószínűsíti. Ehhez pedig az szükséges, hogy az általa állított jogsértés a Ve. hatálya alá tartozzon, továbbá az a kérelmet előterjesztő jogaira és kötelezettségeire közvetlen hatást gyakoroljon.
[13] A Kúria utal arra, hogy hasonló tényállás alapján az Alkotmánybíróság a 3130/2022. (IV. 1.) AB határozatával a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértését megállapító Kvk.II.39.260/2022/5. számú kúriai határozatot megsemmisítette. A Kúria ezt követően meghozott Kvk.II.39.356/2022/2. számú határozata [66] bekezdéséből megállapítható, hogy az érintettség kérdését nem vizsgálta, ezért hasonló tényállás mellett nincs olyan, a választópolgári érintettség értelmezésére vonatkozó kúriai döntés, amely a jelen tanácsot kötné ennek megítélésében.
[14] Jelen ügyben a Kérelmező az érintettségét egyrészt arra alapította, hogy a vakcinainfo.gov.hu oldalon regisztrált e-mail címére a Kormányzati Tájékoztatási Központtól elektronikus levél érkezett, de az érintett oldalon nem e célból regisztrált, és az adatkezelési hozzájárulását sem e célból adta meg. A Kúria megállapította, hogy a Kérelmező ezzel összefüggő érvelése az Infotv. és a GDPR megsértéséhez kapcsolódik, vagyis a Ve. hatályán kívül esik, ezért ez okból az érintettsége nem állapítható meg. A bírósági felülvizsgálat, mint választási jogorvoslat anyagi jogi és eljárásjogi értelemben is zárt szabályozási rendszer (Kvk.III.37.608/2019/4.), ezért általában nem kapcsolható össze semmilyen más bírósági vagy hatósági útra tartozó igényérvényesítéssel.
[15] A kérelmező az érintettsége körében arra is hivatkozott, hogy a Kormány a tájékoztató levéllel kampánytevékenységet folytatott, a postafiókjába érkező e-mail megküldésével sokak mellett őt is próbálta befolyásolni, amellyel a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontba foglalt alapelveket megsértette. Ez az érvelés a kifogáshoz elegendő, de a bírósági felülvizsgálathoz nem (legutóbb Kvk.I.39.037/2024/4., [8], Kvk.VII.39.063/2024/7., [7]). Az alapelvi sérelem állítása tételez egy alapelvi követelménybe ütköző magatartást, de ezen túlmenően az is feltétel, hogy az állított jogsértés a kérelmet előterjesztő jogaira és kötelezettségeire közvetlen kihatással legyen. A Kúria számos végzésében hangsúlyozta, hogy a Ve-ben foglalt alkotmányos követelmények tiszteletben tartása, a választás tisztaságának megőrzése, a választási alapelvek érvényesülése alapvető és általános közérdek, ez nem alapozza meg a természetes személy választópolgár ügyben való érintettségét (Kvk.III.39.360/2022/5., [26]–[28]; Kvk.V.39.512/2022/2., [20]; Kvk.V.39.513/2022/2.; [16]). A kérelmező következetesen állította ugyan a bírósági felülvizsgálati kérelmében a Ve. általa megjelölt alapelveinek megsértését, de az érintettség körében azt nem mutatta ki, hogy a választás tisztaságának megsértése, az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás esetleges megsértése mely konkrét jogát vagy kötelezettségét érinti közvetlenül. Ennek hiányában az érintettség nem kimutatható, nyilvánvaló és közvetlen (Kvk.I.39.275/2022/4.), hanem legfeljebb közvetett lehet. Nem alapozza meg az érintettséget továbbá Ve. 222. § (1) bekezdésére tekintettel az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslati jogra történő hivatkozás sem (Kvk.I.37.640/2019/4., [18], Kvk.VI.39.407/2022/4., [23]).
[16] A kérelmezőnek az érintettséggel összefüggő azon előadása, hogy a választópolgárok érdeke a választásra irányadó jogszabályok, választási eljárás alapelveinek érvényesülése és az ezzel összefüggő esetleges törvénytelenségek feltárása, quasi közérdekű keresetként lehetne értékelhető, amelynek azonban a választási jogorvoslat során nincs helye.
[17] A Kérelmező érintettségét megalapozó saját joga és kötelezettsége a választási jogorvoslat tekintetében a Ve. és a választási anyagi jogi és eljárásjogi jogszabályok keretein belül értelmezendő. A kifogásban hivatkozott elektronikus levél viszont a Ve. 142. §-a szerint a választási kampányon kívül eső tevékenység – ezt pedig az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi CXIII. törvény 5. §-a állapította meg –, amelynek a törvénybe foglalását a jogalkotó szerint éppen a Kúria és az Alkotmánybíróság jogszabály értelmezése indokolta („[a] Kúria a 2014-es választások során több eseti döntésében kimondta, hogy nem minősíthető kampánytevékenységnek a választási kampány időszak alatt állami, kormányzati vagy önkormányzati alaptevékenység végzése. Tehát mindazon feladatok ellátása, amelyek az adott szerv feladatkörébe tartoznak. Ennek a bírói gyakorlatnak szükséges a Ve.-ben való megjelenítése.”).
[18] A Kormányzati Tájékoztatási Központtól származó elektronikus levél kiküldése a 3130/2022. (IV. 1.) AB határozat és az azt alkalmazó Kvk.II.39.356/2022/2. számú végzés (indokolás [79]), Kvk.V.39.362/2022/2. számú végzés (indokolás [18]) értelmében nem tartozik a Ve. hatálya alá. A kérelmező érintettségét tehát a kifogásban megjelölt tevékenység vonatkozásában a Ve. kizárja. Az elektronikus levél, hacsak nem valamely jelölt vagy jelölőszervezet közvetlen, nevesített támogatását tartalmazza, a Ve. alapján a Kúria előtt nem támadható.
[19] Nem alapozza meg a kérelmező érintettségét az sem, hogy a kérelme éppen a Ve. 142. §-ának alkalmazhatóságát, illetve annak és az azzal kapcsolatos bírói gyakorlat európai uniós joggal való összhangját támadja. Más tényállás mellett, ugyanezt állapította meg a Kúria az EUMSZ 14. cikkére vonatkozóan (Kvk.VII.39.007/2023/2., [27]; Kvk.III.39.013/2024/2., [27]). A Ve. szerinti bírósági felülvizsgálat ugyanis általában semmilyen más eljárással nem kapcsolható össze. A Ve. 228. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a bíróság legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon dönt. A bírósági döntés a Ve. 231. § (1) és (5) bekezdése értelmében csak érdemi vizsgálat nélkül elutasítás, helybenhagyás vagy megváltoztatás lehet. A három napon belüli döntés kötelezettsége alól a Ve. semmilyen kivételt nem enged. Ezért a Ve. alapján folyó bírósági felülvizsgálati eljárásban az Alkotmánybíróság Abtv. 25. §-a szerinti eljárás, az EUMSZ 267. cikke szerinti előzetes döntéshozatali eljárás vagy bármely más, a Kúria előtt folyó eljárás felfüggesztésével járó eljárás kezdeményezésének nincs helye, mivel az eljárás felfüggesztése a három napon belüli döntéshozatal kötelezettségének megsértésével járna.
[20] Mivel a Kérelmező a fentiek szerint nem igazolta, hogy a kérelmet a Ve. 222. § (1) bekezdésében meghatározott, az ügyben érintett jogosultként nyújtotta be, a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
(Kúria Kvk.VII.39.089/2024/4.)