A szavazatszámláló bizottság a szavazólapok és szavazatok érvénytelenségét csak a Ve.-ben meghatározott jogkörén belül állapíthatja meg [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 181. § (1) bek., 184. § (1) bek., 193. § (1)–(2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös választási eljárásban tartott 2024. évi választásán a település 01. számú választókerületben 5 fő szavazatszámláló bizottsági tag mozgóurnával szavazásra otthonukban 6 fő, a bentlakásos intézményben (a továbbiakban: Otthon) 26 fő választópolgárt keresett fel. A szavazás során az Otthonban a választópolgárokat egy alkalmazott segítette.
[2] A mozgóurnás szavazás lebonyolítása után, a visszaérkezett szavazatszámláló bizottsági tagok beszámolói alapján, már a szavazóhelyiségben a szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: szszb) a mozgóurnás szavazásról jegyzőkönyvet vett fel (a továbbiakban: jegyzőkönyv1.), amely szerint: „A résztvevő szszb tagok körében felmerült a választás tisztaságának a megsértése. Az Otthonban élő szavazók az ottani alkalmazottat kérték segítségül a szavazásukhoz, és nem a bizottság tagjait. A bizottság döntése szavazással: a választás tisztasága sérült 7 fő, nem sérült 5 fő. A mozgóurnában lévő szavazólapok érvénytelenítve lettek.”
[3] Az szszb 2024. június 10-én is készített egy jegyzőkönyvet (a továbbiakban: jegyzőkönyv2.), amely tartalmazza, hogy a jegyzőkönyvezés a Helyi Választási Iroda (a továbbiakban: HVI) tájékoztatása alapján történt, az érvénytelenített szavazólapokat az szszb visszatette az urnába, zárócimkével, pecséttel, aláírással ellátta.
[4] A mozgóurnás szavazással 32 választópolgár (26 fő az Otthonban, 6 fő más címen) leadott szavazólapjait az szszb érvénytelenné nyilvánította.
A Helyi Választási Bizottság határozata
[5] A Helyi Választási Bizottság (HVB) a 75/2024. (VI. 10.) számú határozatával (a továbbiakban: HVB határozat) megállapította a 2024. évi polgármester-választás eredményét: A.B. 1.167 szavazat, fellebbező 2.264 szavazat, kérelmező 2.269 szavazat.
A fellebbezés
[6] A HVB határozata ellen a fellebbező, továbbá az őt támogató jelölőszervezet, az Egyesület azonos tartalommal fellebbezést nyújtottak be.
[7] A 01. számú szavazókörben elsődlegesen a polgármester-választás érvénytelen szavazatainak (szavazólapjainak) újraszámlálását, felülvizsgálatát, a HVB határozatának a megváltoztatását, másodlagosan a polgármester-választás érvényes és érvénytelen szavazatainak (szavazólapjainak) újraszámlálását, felülvizsgálatát, a HVB határozatának a megváltoztatását; harmadlagosan a 01. számú szavazóköri polgármester-választás eredményét megállapító jegyzőkönyv, a polgármester-választás eredménye megsemmisítését, e szavazókörben a polgármester személyére vonatkozóan új választás elrendelését, annak időpontja kitűzését kérték a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdés, 231. § (5) bekezdés b) pont, 241. § (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés alkalmazásával.
[8] Sérelmezték a Ve. 2. § (1) bekezdés a)–e) pontok, 181. § (1) bekezdés, 185. § (1)–(2) bekezdések, 193. § (1)–(2) bekezdések, 194. §, 195. § rendelkezéseinek a megsértését.
[10] Álláspontjuk szerint az Otthonban szavazók az alkalmazott segítését jogszerűen vették igénybe, az szszb-nek nem volt jogszabályi lehetősége a választás tisztaságának vélelmezett megsértése miatt a szavazólapok érvénytelenítésére, olyan szavazólapokat is érvénytelenítettek, amit nem az Otthonban adtak le.
A Területi Választási Bizottság határozata
[12] A fellebbezések folytán eljárt Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 01. szavazókörben elrendelte az érvénytelen szavazatok újraszámolását.
[13] A TVB az újraszámolás eredményeként a 234/2024. (VI. 17.) TVB számú határozatával (a továbbiakban: TVB határozat) a HVB határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy a 2024. évi helyi önkormányzati választások eredményeként a településen a polgármester a fellebbező; a fellebbezőre 2290 szavazatot, a kérelmezőre 2269 szavazatot adtak le.
[14] Az szszb-nek nincs olyan jogköre, hogy a Ve. 193. § (1) bekezdésében foglaltakon kívüli érvénytelenségi okot állapítson meg, az szszb túllépte a hatáskörét, amikor a mozgóurnában lévő szavazólapokat érvénytelenné nyilvánította.
[15] Mindezek indokolták a mozgóurna felbontását, a benne lévő szavazólapok megvizsgálását, értékelését és a polgármester-választás eredményéről a HVB határozatának megváltoztatását.
A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme
[16] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében kérte a Kúriát, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdésének alkalmazásával a TVB határozatát változtassa meg, elsődlegesen az Egyesület fellebbezését utasítsa el, másodlagosan a HVB határozatát az eredetileg megállapított jegyzőkönyvi szavazatszámok alapján hagyja helyben, harmadlagosan a 01. számú szavazókörben a választást megismétlését rendelje el.
[18] Jogsértésként az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdés, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti: a választás tisztaságának alapelv, a Ve. 43. § (1) és (5) bekezdéseiben előírt tényállástisztázási kötelezettség, a Ve. 185. § (1)–(2) bekezdéseinek a mozgóurnával történő szavazásra irányadó, továbbá a Ve. 199. §-ában és a Ve. 200. §-ában szabályozott, a szavazóköri eredménymegállapítás rendelkezéseinek a megsértését jelölte meg.
[19] A kérelmező mindenekelőtt arra hivatkozott (I. pont), hogy a fellebbező Egyesületnek a polgármester-választáson nem volt közvetlen érintettsége, mert az csak személyesen a jelölteknek lehetett.
[20] Álláspontja szerint (II. pont) a fellebbezésben előadottak, több szavazatszámláló bizottsági tagnak a szavazás után négy nappal tett, korábban nem jelzett jogsértésre utaló nyilatkozatai nem alkalmasak a jogsértés valószínűsítésére, azokra alapítottan nem lehetett volna a szavazatokat újraszámolni.
[21] A kérelmező értelmezésében az szszb feladat- és hatáskörét elvonta az Otthon munkatársa, akit a bizottság tagjai hiába szólították fel több alkalommal is, hogy tartózkodjon a jogsértő tevékenységtől. A szavazás titkosságát nem biztosították, ezáltal a választókat jogellenesen befolyásolták. Szabálytalan volt a jelöltek és jelölő szervezetek befolyásoló módon történő felolvasása, a szavazáshoz a segítséget nem az szszb tagjai nyújtották, akiknek ellenőrzési és felügyeleti jogát így korlátozták.
A Kúria döntése és jogi indokai
[23] A bírósági felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[25] A Kúria vizsgálva a felülvizsgálati kérelem I. pontját, az Egyesület, mint polgármestert jelölő szervezet érintettségét a fellebbezési eljárásban rögzíti, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése kimondja: mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A Ve. 221. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be. A Ve. 230/A. § bekezdésének alkalmazásával ugyanazon elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezéseket a választási bizottság egy eljárásban is elbírálhatja.
[26] A választási jogorvoslathoz való jog, mint alkotmányos alapjog fontos garanciát nyújt a Ve.-ben meghatározott jogosultak számára az őket ért sérelmek orvoslására, illetve a választási bizottságok jogszabálysértő határozatainak megváltoztathatóságára. A választási jogorvoslathoz való jog nem korlátlan és nem korlátozhatatlan, az arra jogosultak a törvényben meghatározottak szerint gyakorolhatják.
[27] Az Alkotmánybíróság döntéseiben [3081/2014. (IV. 1.) AB, 3082/2014. (IV. 1.) AB, 3097/2014 (IV. 11.) AB számú végzések] hangsúlyozta, hogy a Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – amely elvi síkon lehet többek között, akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben a Kúria dönti el.
[28] Az Egyesület jelölőszervezet, jelöltje (képviselőjelölt mellett) a polgármesterjelölt is, jogait, kötelezettségeit, érdekeit a választás eredménye, hogy a választópolgárok az általa jelölt polgármesterjelöltet választották-e meg polgármesternek, közvetlenül érinti (Kvk.37.515/2019/2.) A TVB a Ve. 221. § (1) bekezdésének, 230/A. §-nak a jogszerű alkalmazásával bírálta el érdemben az Egyesület és a fellebbező azonos tartalmú fellebbezését egy eljárásban.
[31] A Kúria értékelte (felülvizsgálati kérelem II. pont), hogy az szszb a mozgóurnába leadott szavazólapokat jogszerűen érvénytelenítette-e. A Ve. 188–198. §-ai tartalmazzák a szavazatszámlálás szabályait. A Ve. 188. §-a akként rendelkezik, hogy a szavazóhelyiségben és a mozgóurnába leadott szavazatokat a szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárását követően haladéktalanul megszámlálja. A Ve. 191. §-a alapján a szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna sértetlenségét, és felbontja az urnát. A Ve. 192. §-a szerint a szavazatszámláló bizottság összekeveri az urnákban és a mozgóurnában lévő – a 191. § szerint nem érvénytelen – szavazólapokat, majd azokat megszámlálja.
[32] Érvénytelen a szavazólap (Ve. 193. § (1) bekezdés), amely
a) nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal,
b) a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz, vagy
c) nem tartalmaz érvényes szavazatot.
Érvénytelen az a szavazat – (2) bekezdés –, amelyet
a) nem a 186. § (2) bekezdése szerint („Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.”) adtak le,
b) kiesett jelöltre, listára adtak le.
[33] A szavazatszámláló bizottság külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rá kell vezetni, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai aláírják. A szavazatszámláló bizottság az érvénytelen szavazólapokat külön csomagolja (Ve. 194. §).
[34] A Ve. szavazatszámlálásra vonatkozó szabályai alapján rögzíthető, hogy az szszb feladata a szavazatszámlálás, amelynek részét képezi az érvénytelen szavazólapok, az érvényes és érvénytelen szavazatok megállapítása. A szavazólap, illetve a szavazat érvénytelensége olyan, és csakis olyan okból állapítható meg, amit a Ve.-ben a jogalkotó megalkotott.
[35] A Ve. az szszb részéről és hatáskörében megállapítható, a 193. §-ban foglalt, idézett érvénytelenségi okokat a szavazólap és a szavazat formai tartalma alapján határozza meg, amelyek között a választópolgár által választott segítő eljárása érvénytelenségi okként nem szerepel, ahogyan az sem, hogy azt az szszb értékelhetné. Az szszb-nek nem volt hatásköre szavazólapra vonatkozóan a Ve.-ben foglalt érvénytelenségi okokon túl, további érvénytelenségi ok meghatározása, és a törvényen kívüli érvénytelenségi ok alapján szavazólap érvénytelenségének a megállapítása.
[36] A szavazólappal, szavazattal kapcsolatos esetleges érvénytelenség a szavazatszámláláson túlmutatóan befolyásolja az eredménymegállapítást. Az szszb szavazóköri eredményt megállapító döntése ezért a választási bizottság választási eredményt megállapító döntésével alkot jogi tárgy szempontjából egységet. Ezt fejezi ki a Ve. 241. §-ában foglalt szabályozás, (1) bekezdés: A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. (2) bekezdés: A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani. (3) bekezdés: Ha (2) bekezdés a) pontja alapján benyújtott fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni.
[37] Az szszb a tudomására jutott, hatáskörébe nem tartozó, esetleges jogsértés megállapítására vonatkozó eljárásra a Ve. 14. § (2) bekezdés e) pontjának, a 44. § (1) bekezdésének, a 45. § (2) bekezdésének alkalmazásával, jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását, maga tehát ezeket – jogszabályi lehetősége hiányában - közvetlenül nem orvosolhatja.
[38] A TVB határozatában jogszerűen állapította meg, az szszb-nek nincs olyan jogköre, hogy a Ve. 193. § (1) bekezdésében foglaltakon kívüli érvénytelenségi okot határozzon meg, és az általa alkotott – Ve.-n kívüli – érvénytelenségi okra alapítottan valamennyi, a mozgóurnában lévő szavazólapot érvénytelenné nyilvánítson. A TVB-nek e jogsértést megállapító és a jogkövetkezményekről (a 01. számú szavazókörben az érvénytelen polgármesteri szavazatok újraszámolásáról) rendelkező határozata, a felülvizsgálati kérelem állításával ellentétben, e részében jogszerű.
[39] A Kúria vizsgálta az Otthonban történt szavazás menetében az alkalmazott közreműködését. A Ve. 184. § (1) bekezdése szerint a mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki – a szavazókör területén belül – a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárhoz. A segítő alkalmazását a Ve. 181. § (1) bekezdése határozza meg: a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, általa választott segítő – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét igénybe veheti. E törvényhely a segítő személyére sorrendet állapít meg, először a választópolgár részéről választott személy segíthet, akinek a hiányában vehető csak igénybe az szszb két tagjának együttes segítsége. Az Otthonban lakók a szavazás során tehát jogszerűen vették igénybe az alkalmazott segítését.
[40] A TVB határozatában helytállóan állapította meg: az szszb tévedett abban, hogy sérült volna a Ve. választás tisztáságának alapelve, mert az idős választópolgárok saját maguk választottak segítőt az Otthon alkalmazottja személyében, és segítséget nem az szszb tagjaitól kértek. A TVB döntésének e része is jogszerű. A Kúria megállapította, a mozgóurna olyan szavazatainak érvénytelenítése, amelyek esetében segítői közreműködés jogellenessége fel sem merült (az otthonukban szavazó választópolgárok szavazása esetén), minden jogalapot nélkülöz. A kérelmező részéről megjelölt kúriai döntések nem azon a tényálláson alapulnak, hogy az szszb tagjai a Ve. rendelkezéseivel ellentétes álláspontjukat jegyzőkönyvbe rögzítik.
[41] Az alkalmazott segítő közreműködésével kapcsolatosan a Kúria rögzíti, hogy a Ve. a jogszabálysértés alátámasztására szabad bizonyítást enged, azaz bármi felhasználható bizonyítékként, ami a jogszabálysértés igazolására alkalmas. A Ve. 43. §-a tartalmazza a tényállás megállapításának, a bizonyítási eljárásnak, a bizonyítékok értékelésének a szabályait.
[42] Az Otthonban a mozgóurnás szavazás menetében 5 fő szszb tag vett részt, közülük 2 fő azt nyilatkozta, hogy „minden szabályosan történt”, „az alkalmazott nem befolyásolta az Otthon lakóit”; 2 fő szszb tag kifogásolta, hogy az Otthon alkalmazottja és nem az szszb tagok voltak a választópolgárok segítői, és a lakók közül volt, aki el is mondta, kire fog szavazni; az alkalmazott szerint pedig minden jogszerűen történt. A további nyilatkozatok, mivel csak az 5 fő és az alkalmazott volt jelen a mozgóurnás szavazáson, elmondáson alapulnak.
[43] A Kúria a rendelkezésére álló teljes iratanyag, közöttük a jegyzőkönyvek, egy fő szszb tagnak a jegyzőköny2.-höz fűzött nyilatkozata, a fellebbezéshez mellékelt, 3 szszb tag és az Otthon alkalmazottjának nyilatkozatai, a felülvizsgálati kérelemmel együtt benyújtott, 3 fő szszb tag és az Otthonban lakó egyik választópolgár rokonának a nyilatkozatai egyenként és összességükben történt értékelése alapján megállapította, az Otthonban történt mozgóurnás szavazás közben az otthonban élők nem az szszb megjelent tagjainak, hanem az alkalmazottnak a segítségét vették igénybe (jogszerűen), amelynek során szavazói akarat befolyásolása, a választás tisztaságának megsértése aggálytalanul és kétséget kizáróan a rendelkezésre álló bizonyítékokkal nem bizonyított, nem valószínűsített.
[44] Mindezek folytán a Kúria a TVB határozatát a Ve. 231 § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
(Kúria Kvk.VI.39.177/2024/6.)