Keresés

I. A Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjának a 2006. július 1-jei bevezetésétől érvényesülő szabályozási elve, hogy a kielégítési sorrend utolsó helyére tartozzanak azok a követelések, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője vagy annak hozzátartozója, illetve az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet, vagy amelyek az adós ingyenes szerződései alapján állnak fenn.

I. A törvényességi felügyeleti eljárás egyik lehetséges, a törvényben kifejezetten elismert oka, ha az adott szervezet a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat. Helye van a kérelmezettel szemben a törvényességi felügyeleti eljárásnak, amennyiben a kérelmezett bármely szervének, akár egyetlen szervének eljárásával megvalósul a nem törvényes – akár jogszabályi rendelkezésbe, akár a létesítő okiratba ütköző – működés. 

Látszólagos keresethalmazat esetén a felperes vagylagosan vagy eshetőlegesen több keresetet terjeszt elő, de ezek egyidejű létezése csak átmeneti jellegű, mert a felperes nem valamennyi keresetére kiterjedő ítéleti rendelkezést, hanem csupán keresetei egyikének megfelelő döntés meghozatalát kívánja. Eshetőleges kereset esetén ezért az elsődlegesen elbírálni kért kereset alaptalansága esetén vizsgálható csak a másodlagos, illetve a sorrendben hátrébb álló további kereset(ek) megalapozottsága. A sorrendiség egyben az érdemi döntés korlátját is jelenti a Pp. 342.

I. A felülvizsgálati kérelemben nem jelölhető meg olyan új jogszabálysértés, amelyre a fél korábban nem hivatkozott, és amelyre vonatkozóan a jogerős határozat döntést nem tartalmaz. 
II. Ha a tag az ülés tartása nélküli határozathozatal kezdeményezése esetén az írásbeli szavazásra nyitva álló határidőn belül kinyilvánítja, hogy a kezdeményezés szerinti tárgykörben a döntéshozó szerv összehívását kéri, a legfőbb szerv ülésének összehívása nem mellőzhető. 

Ha a felszámolási vagyon részét képező vagyontárgyat különböző jogosultak javára óvadék és jelzálogjog is terheli, az óvadék jogosultját kielégítési elsőbbség illeti meg a jelzálogjog jogosultjával szemben [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 38. § (5) bek., 49/D. §, 54. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:123. §, 6:519. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 360. §]

I. A faktoring szerződés felszámolás alá került adósának a vele szerződéses viszonyban lévő kötelezettel szemben fennálló, a faktorra biztosítéki céllal átruházott követeléséből való kielégítés nem érvényesíthető a faktor által közvetlenül, helyette a felszámolási eljárásban a felszámoló által történhet meg [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:405. §; 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 4/A. §, 4/B. §]. 

I. Az ideiglenes intézkedés tárgya csak olyan magatartás lehet, amely a keresettel érvényesített jog alapján követelhető [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 103. § (1) bek. a), c) és d) pont, 103. § (2) bek.]. 
II. Az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárás felfüggesztésére a polgári ügyben eljáró bíróságnak nincs hatásköre, az adós az adóhatóságtól kérheti annak felfüggesztését [2017. évi CLIII. törvény 15. § (3) bek.].

I. A jogalap nélküli gazdagodás szubszidiárius kötelemkeletkeztető szabály: akkor alkalmazható, ha a gazdagodó és a sérelmet szenvedett fél között más jogviszony nem áll fenn, vagy ha a jogvita nem bírálható el a felek jogviszonyára irányadó szabályok szerint, mert azok vagy a felek szerződése az alaptalan gazdagodás tényállására nem terjednek ki. Ezért a jogalap nélküli gazdagodással a felek között a jogviszonyuktól független, önálló kötelmi jogviszony jön létre [2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:4. § (1)–(2) bek., 6:58. §, 6:144. § (1) bek., 6:525. § (1)–(2) bek., 6:579.

A Kúria megtagadja a felülvizsgálatot, amennyiben a megsértett jogszabályhely és a megjelölt jogkérdés között semmilyen kimutatható kapcsolat nincs, illetve az adott jogkérdést a jogerős ítélet nem értelmezte [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 2. §, 409. § (2) bek., 410. § (1)–(2) bek.].

I. A Cstv. 63/A. §-a alkalmazása körében is a Cstv. 33/A. § (1) bekezdésének utolsó mondatában meghatározott fizetésképtelenségi definíció (az adós akkor válik fizetésképtelenné, amikor esedékességkor nem képes kielégíteni a vele szemben támasztott követeléseket) alapján kell megítélni.