Keresés

A felszámoló vagyonértékesítése folytán az adós gazdálkodó szervezet vagyonából kikerült vagyontárgyra a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett hitelező a szerződés fedezetelvonó jellegére hivatkozással nem kérheti a felszámoló által az adós cég képviseletében kötött szerződés vele szembeni hatálytalanságának a megállapítását és a jogszerzőnek a hitelezői igény vagyontárgyból való kielégítése tűrésére kötelezését [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:120. §; 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 40. § (1) bek. a)–c) pont, 49. § (5) bek.].

I. A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában nevesített fizetésképtelenségi feltételek körében az adós a hitelezői követelés vitatására nyitva álló határidőt követően a követelés beszámítással történő kiegyenlítésére csak a Cstv. 27. § (5) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott – vagylagos – feltételek fennállása esetén hivatkozhat. 

A Brüsszel Ia. Rendelet 7. cikk 2. pontjának alkalmazhatósága szempontjából olyan vállalatcsoport esetén, ahol az egyes leányvállalatok székhelye az Európai Gazdasági Térség (EGT) különböző tagállamában található, a versenyjogi jogsértésre alapított kártérítési perben „a hely, ahol a káresemény bekövetkezett” fogalma nem terjed ki azon anyavállalat székhelyére, amely kártérítési keresetet indít a harmadik személy EUMSZ 101.

I. Az állam pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás alapján fennálló követelése a felszámolási eljárásban érvényesíthető, ún. végleges bűnügyi hitelezői követelés, a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás biztosítása céljából elrendelt, fedezetet biztosító zár alá vételről rendelkező határozat alapján fennálló követelése pedig a felszámolási vagyonnal szemben szintén érvényesíthető, ún. előzetes bűnügyi hitelezői követelés.    

I. A Cstv. 2017. július 1-jétől hatályos szabályozása értelmében nem tartoznak a támogatásközvetítői feladatokat ellátó adós felszámolási vagyonába azok az elszámolási kötelezettséggel államháztartási vagy nemzetközi forrásból átvett eszközök, amelyeket a saját eszközeitől elkülönítetten kellett kezelnie és meghatározott befektetésekre, támogatásokra kellett fordítania.    

Ha az országos sportági szakszövetség belső szabályzata szerint a másodfokú fegyelmi szervként eljáró elnökség ülése nyilvános, az első fokon eljárt fegyelmi szerv tagjainak jelenléte önmagában nem eredményezi a másodfokú fegyelmi eljárás szabálytalanságát és emiatt az ilyen ülésen meghozott határozat nem jogszabálysértő [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:35. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek.; 39/2004. (III. 12.) Korm.rendelet 3. § (1) bek. e) pont].

I. Az adóssal szemben eredménytelen csődeljárás után elrendelt felszámolási eljárásban az eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtását követően engedményezéssel megszerzett követeléseket a felszámolás során nem illetik meg azok a kedvezmények, mint az eredeti hitelező követeléseit.

I. A szerződésszegés miatti kártérítési felelősséget a Ptk.-nak a kontraktuális felelősség megállapításának feltételeire, illetve a kontraktuális kártérítés mértékére vonatkozó szabályaitól lényegesen eltérően szabályozó felelősségkorlátozó – vagy kizáró általános szerződési feltétel – kivéve, ha megfelel a felek között kialakult korábbi gyakorlatnak, vagy nem tér el lényegesen a szokásos szerződési gyakorlattól – csak külön tájékoztatás és kifejezett elfogadás esetén válik a szerződés részévé. 

A végrehajtási eljárásnak az adós ellen indult felszámolási eljárás miatt történt megszüntetése esetén a bírósági végrehajtó által kiállított díjjegyzékbe foglalt és ki nem elégített végrehajtói munkadíj és költség felszámolási költségnek minősül, az a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontjába sorolandó be a Cstv. 57. § (2) bekezdés c) pontja alapján [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek. c) pont].

1. Az arra jogosult – az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása körében – az érvénytelenség megállapítása iránt, az egyéb érvénytelenségi jogkövetkezmények alkalmazása iránti kérelem nélkül is előterjesztheti a keresetét. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonását szabályozó rendelkezésnek azonban nincs speciális tartalma arra nézve, hogy ki tekinthető perindításra jogosultnak valamely jogügylet érvénytelensége kapcsán, ez a szabály önmagában nem alapoz meg perlési legitimációt.