Az egyéni ügyvéd által képviselt fél nevében az ügyvéd ügyfélkapuján és nem a cégkapuján előterjesztett fellebbezést vissza kell utasítani [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bek., 618. § (1) bek. b) pont; 451/2016. (XII. 19) Korm. rendelet 91. § (1) bek.].
A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes jogi képviselője az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezését nem cégkapun, hanem az ügyfélkapu elérhetőségén keresztül nyújtotta be.
A fellebbezéssel támadott határozat
[2] A felperes fellebbezése alapján indult másodfokú eljárásban az ítélőtábla végzésével a felperes fellebbezését visszautasította.
[3] Az ítélőtábla indokolásában ismertette, hogy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 38. § (3) bekezdése szerint törvény vagy kormányrendelet valamely központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teheti. Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: E-Vhr.) 91. § (1) bekezdése alapján az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, valamint az egyéni szabadalmi ügyvivő e tevékenysége során a Kormány által biztosított tárhely szolgáltatások közül a cégkaput használja.
[4] Az ítélőtábla megállapította, hogy a felperes jogi képviselője – egyéni ügyvédként – az elsőfokú bíróság végzése ellen a fellebbezést a cégkapu helyett az ügyfélkapu használatával terjesztette elő, holott az E-Vhr. 91. § (1) bekezdése alapján részére kötelező a cégkapu használata. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdés és a 618. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással kifejtette: annak, hogy a felperes jogi képviselője a fellebbezését nem az E-ügyintézési tv. és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjesztette elő, az a jogkövetkezménye, hogy a bíróság a fellebbezést a Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontja alapján visszautasítja. Az ítélőtábla hivatkozott a Kúria alsóbb fokú bíróságok által követendő gyakorlatára is (Kfv.IV.35.509/2020/2., Kfv.VII.37.512/2020/2., Kfv.VII.37.685/2020/2., Kfv.III.37.291/2020/2., Kfv.IV.35.509/2020/2., Kfv.II.37.325/2021/2., Kfv.II.37.023/2021/2., Kfv.I.35.014/2021/2., Kfv.II.37.010/2022/2., Kfv.V.37.015/2022/2., Kfv.II.37.100/2022/2., Kfv.II.37.342/2022/2. számú határozatok), amely szerint ilyen esetben a perorvoslati kérelem visszautasításának van helye.
A végzés elleni fellebbezés és észrevétel
[5] A végzés ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben a végzés megváltoztatását, a fellebbezés visszautasításának a mellőzését és az ítélőtáblának a fellebbezés érdemi elbírálására utasítását kérte.
[8] Az alperes észrevételében az ítélőtábla végzésének a helybenhagyását és a felperes perköltségében való marasztalását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[9] A fellebbezés alaptalan az alábbiak szerint.
[10] A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy fennáll-e a Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontja alapján a felperes jogi képviselője által előterjesztett fellebbezés hiánypótlási felhívás nélküli visszautasításának a feltétele amiatt, mert azt az egyéni ügyvéd cégkapuja helyett az ügyfélkapuján keresztül nyújtotta be.
[11] A Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontja értelmében, ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő – ha e törvény másként nem rendelkezik –, a bíróság a keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan. Kúria az egyéni ügyvéd általi beadványok elektronikus úton való előterjesztéséhez kapcsolódóan a 323/2018. (XII. 28.) Korm. rendelet 58. §-ával módosított E-Vhr. 91. §-ának 2019. január 1-jétől módosított rendelkezését már több határozatában értelmezte. Az ítélőtábla által megjelölt kúriai határozatok közül a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) csupán a Kfv.V.37.015/2022/2. számú határozat szerepel. Ebben a határozatban azonban az E-ügyintézési tv. 1. § 23. pontja és a Pp. 7. § 6. pontja alapján gazdálkodó szervezetnek minősülő ügyvédi iroda kötelező cégkapu használatára vonatkozó rendelkezéseket értelmezte. A Kúria az egyéni ügyvéd esetén a cégkapu kötelező használata tárgyában is állást foglalt BHGY-ban közzétett határozataiban a Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontja és az E-Vhr. 91. § (1) bekezdése tárgyában (Kúria Kpkf.VII.40.471/2020/6., Kpkf.VII.40.277/2021/2., Kpkf.VI.38.069/2021/12.). A BHGY-ban közzétett döntések elvi tartalma szerint az egyéni ügyvéd ügyfélkapuján és nem a cégkapuján előterjesztett fellebbezést hiánypótlási felhívás nélkül vissza kell utasítani, mivel az elektronikus úton, de nem a jogszabályban (az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben) meghatározott módon előterjesztettnek minősül. A Kúria nem kíván eltérni a közzétett határozatoknak a Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontja és az E- Vhr. 91. § (1) bekezdése tárgyában kifejtett jogértelmezéstől. Az ítélőtábla a Kúria irányadó joggyakorlatát figyelembe véve helytállóan alkalmazta a Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontját és utasította vissza a felperes fellebbezését.
[12] A felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy az Általános Nyomtatványkitöltő Program (a továbbiakban: ÁNYK) program használata kizárja a cégkapu használatát. Az ÁNYK nyomtatványsablonok kitöltésére alkalmas. A letöltendő sablonokat a bíróságok nevében a közzétételt végző Országos Bírósági Hivatal teszi elérhetővé [a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz.) 75/C. § (2b) bekezdése]. Az ÁNYK használata során F2 gomb lenyomásával érhető el a súgó. A legfontosabb tudnivaló, hogy az ÁNYK útján cégkapuval a küldés a „Szerviz/Beállítások” menüpont alatt „Kapcsolat a Cég/Hivatali kapuval menü engedélyezése” mód bejelölését követően lehetséges. Enélkül valóban a „Kapcsolat az ügyfélkapuval” érhető csak el, amelyet az egyéni ügyvéd e minőségében az elektronikus kapcsolattartás során nem használhat.
[13] A felperes fellebbezési érvelésével szemben az ítélőtábla végzése nem sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot. Az Alkotmánybíróság jogértelmezése szerint a bírósághoz fordulás joga olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet csupán megítélni. Ezért egyes részletek hiánya ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás „méltánytalan” vagy „igazságtalan”, avagy „nem tisztességes” (6/1998. (III. 11.) AB határozat, ABH 1998, 91, 95, megerősítve 3/2021. (I. 7.) AB határozat, Indokolás [63]).
[14] Az E-Vhr. 91. §-a 2019. január 1-jétől teszi kötelezővé egyéni ügyvéd részére a cégkapu használatát. A Cégkapu működéséről részletesen tájékoztat a www.birosag.hu portál (https://birosag.hu/ugyfeleknek/elektronikus-ugyintezes/elektronikus-kap…), illetve a NISZ Zrt., mint a Cégkapu szolgáltatója által a http://ekozig.mo.hu/cegkapu weboldalon közzétett, a Cégkapuhoz kapcsolódó oktatóvideó és tájékoztatók. Innen elérhető kapcsolódó dokumentumként a „Cégkapu-tárhely felhasználói leírás” is. Az egyéni ügyvéd számára a cégkapu kötelező használatának bevezetése és a megfelelő tájékoztatás nem akadályozta a felperes jogi képviselőjét az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott fellebbezés benyújtására, nem sérült a hatékony jogvédelem elve.
[15] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria mint másodfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzést helybenhagyta.
(Kúria Pf.IV.24.780/2022/2.)
