Az ügyvédi iroda által képviselt fél nevében az ügyintéző ügyvéd ügyfélkapuján és nem az ügyvédi iroda cégkapuján előterjesztett fellebbezést vissza kell utasítani [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bek., 618. § (1) bek. b) pont; 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 89. § (1) bek.].
A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
[1] A Fővárosi Törvényszék végzésével a felperest a 2020. december 14-én Ügyfélkapun keresztül benyújtott keresetlevele megjelölt hiányainak a pótlására hívta fel a visszautasítás terhével. Az elektronikusan Cégkapun keresztül megküldött végzést az Országos Bírósági Hivatal által kiállított „Meghiúsulási igazolás” szerint a címzett ügyvédi iroda a második értesítés (2021. február 12.) után rendelkezésre álló 5 munkanapon belül nem töltötte le.
[2] A felperes 2021. március 21-én a meghiúsulási igazolás figyelembevételével az Ügyfélkapu útján kézbesítési kifogást terjesztett elő, kérte a végzés ismételt kézbesítését arra hivatkozással, hogy a veszélyhelyzet idején, a társasházban elhelyezett felirat miatt vidéken tartózkodott, ahol nincs internet.
[3] A Fővárosi Törvényszék végzésével a felperes kézbesítési kifogását elutasította. Az indokolásában megállapította, hogy 2. sorszámú végzést a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 137. § (2) bekezdése alapján 2021. február 21. napján kézbesítettnek kell tekinteni. A Pp. 138. § (1) bekezdés a) és b) pontjai, a (2)–(3) bekezdése, a (4) bekezdés a) pontja, a 139. § (1) bekezdés felhívásával és a rendelkezésre álló adatok alapján úgy ítélte meg, hogy a felperes az önhiba hiányát, a vidéki tartózkodását, annak időtartamát nem valószínűsítette.
[4] A felperes a végzésével szemben előerjesztett fellebbezésében kérte a 2. sorszámú végzés megküldését, tárgyalás tartását, az 5. sorszámú végzés hatályon kívül helyezését vagy megváltoztatását és az érdemi eljárás lefolytatását. Megismételte a kézbesítési kifogása indokait.
A fellebbezett végzés
[5] A Fővárosi Ítélőtábla végzésével a felperes fellebbezését visszautasította. Az indokolásában megállapította, hogy a felperes jogi képviselője a Fővárosi Törvényszék végzése ellen a fellebbezést nem a Cégkapu, hanem az Ügyfélkapu használatával terjesztette elő. A Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontja, 608. § (1) bekezdése, az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EVhr.) 89. § (1) bekezdése, a 91. § (1) bekezdése felhívásával kifejtettek szerint a jogi képviselő – akár gazdálkodó szervezetnek minősülő ügyvédi iroda tagja, akár egyéni ügyvéd – az elektronikus kapcsolattartás során a cégkapu használatára köteles. Annak a jogkövetkezménye, hogy a felperes a fellebbezését nem az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjesztette elő az, hogy a bíróság a fellebbezést visszautasítja.
A fellebbezési kérelem és észrevétel
[6] A felperes a fellebbezésében kérte tárgyalás tartását, a Fővárosi Ítélőtábla végzésének hatályon kívül helyezését vagy megváltoztatását, az eljárt bíróságok érdemi eljárás lefolytatására kötelezését. Az indokolásában az EVhr. 91. § (1) bekezdése, a 10. § (1) bekezdése, a 89. § (3a), (6) és (9) bekezdése felhívásával azzal érvelt, hogy „egyéni ügyvéd” jogállás fel sem merülhet, az ügyvédi iroda jogi személy, így a cégkapu használatának alaptalan elvárása jogellenes. A benyújtás során az EVhr. alapján ügyfél ügyvédi irodát dr. Sz. D. képviseli. A kötelezően használandó Általános Nyomtatványkitöltő Program (a továbbiakban: ÁNYK) rendszerben a cégkapun keresztüli küldés, azonosítás a beküldőtől független, a rendszerre nincs ráhatása, az ÁNYK rendszer felhasználói kézikönyve nem áll rendelkezésére. Az elektronikus rendszer kikerülhetetlenül az azonosítást megköveteli (azonosítás ügyfélkapu által történik), így az azonosító rendszer (ügyfélkapu, cégkapu) megválasztása sem önkényes. Ez szakértői bizonyítást igényel. A beküldő nem választhatja meg, hogy mely elektronikus rendszert veszi igénybe (cégkapu, ügyfélkapu, stb.), az ÁNYK használata során nincs lehetősége beavatkozni (a nyomtatvány kitöltése, a nyomtatványhoz csatolt iratok megválasztásán kívül). Kérdés az is, hogy az egyéni ügyvéd és ügyvédi iroda esetében eltérő eljárási szabályozás az elektronikus út igénybevétele során alkalmas-e a jogorvoslati jog (a bírósághoz való hozzáférés alapvető, mindenkit megillető joga) megvonására.
[7] Az alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A fellebbezés nem alapos.
[9] A Kúriának mint másodfokú bíróságnak a felperes fellebbezése folytán abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ügyvédi iroda által képviselt felperes a fellebbezését Ügyfélkapun keresztül benyújthatta-e, emiatt a Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontja alapján volt-e helye a fellebbezése visszautasításának.
[10] Az ügyfél felperes jogi képviselőjeként az ügyvédi iroda az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdés b) pontja alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett, és a tv. 1. § 23. pontja alapján gazdálkodó szervezet. Az EVhr. 89. § (5) bekezdése értelmében a cégkapu a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége. [Az EVhr. 91. § (1) bekezdése a cégkapu használatára kötelezi az egyébként nem gazdálkodó szervezetnek minősülő egyéni ügyvédet is.] Az EVhr. 89. § (1) bekezdése alapján a cégkapura (gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhelyre) – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a hivatali tárhelyre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. Az EVhr. 84. § (1)–a (2) bekezdése, a 86. § szerint a hivatali tárhely hivatalos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló tárhely, amely biztosítja elektronikus küldemény feladását, elektronikus űrlap és dokumentum küldését. Azaz a hivatalos elérhetőségről történő küldés és az azon történő fogadás is kötelező.
[11] A Cégkapu működéséről tájékoztat a www.birosag.hu portál, illetve a NISZ Zrt. mint a Cégkapu szolgáltatója által a közzétett, a Cégkapuhoz kapcsolódó oktatóvideó és tájékoztatók. Innen elérhető kapcsolódó dokumentumként a „Cégkapu-tárhely felhasználói leírás”.
[12] Az ÁNYK nyomtatványsablonok kitöltésére alkalmas. A letöltendő sablonokat a bíróságok nevében a közzétételt végző Országos Bírósági Hivatal teszi elérhetővé [a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz.) 75/C. § (2b) bekezdése]. Az ÁNYK használata során F2 gomb lenyomásával érhető el a súgó. A legfontosabb tudnivaló, hogy az ÁNYK útján cégkapuval a küldés a „Szerviz/Beállítások” menüpont alatt „Kapcsolat a Cég/Hivatali kapuval menü engedélyezése” mód bejelölését követően lehetséges. Enélkül csak a „Kapcsolat az ügyfélkapuval” elérhető, amit gazdálkodó szervezet ügyvédi iroda nem használhat.
[13] A 2021. március 8. és november 30. közötti veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet nem érintette az elektronikus kapcsolattartást, az 1. § csak a kézbesítési kifogás előterjesztésére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról rendelkezett.
[14] A fellebbezett végzésben felhívott Pp. 618. § (1) bekezdés b) pontja, a 608. § (1) bekezdése, az EVhr. 89. § (1) bekezdése, a 91. § (1) bekezdése alkalmazásában a Kúria Kpkf.40.501/2021/2. számú végzésében már állást foglalt, attól a Kúria a jelen esetben nem kíván eltérni. A hivatkozott döntés elvi tartalma szerint az ügyvédi iroda által képviselt fél nevében az eljáró ügyvéd ügyfélkapuján és nem az iroda cégkapuján előterjesztett fellebbezést hiánypótlási felhívás nélkül vissza kell utasítani.
[15] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria mint másodfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzést a Pp. 389. § szerint irányadó 383. § (2) bekezdés első fordulata alapján helybenhagyta.
(Kúria Pkf.V.24.797/2022/2.)
