A szerződéses jogviszony tartalma alatt felmerülő vis maiorként minősülő körülmény többféle joghatás kiváltására is alkalmas lehet a felek közötti jogvita tárgyától függően. A szerződés erre vonatkozó kikötése alapján okot adhat a szerződés megszüntetésére egyoldalú jognyilatkozattal. Ha a szerződésben a vis maior okok felsorolása példálózó jellegű, a bíróságnak a konkrét eset összes körülményeit mérlegelve kell megítélnie azt, hogy az adott esemény vis maiornak minősül-e [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:212. § (3) bek., 6:213. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A szállodákat működtető alperes cég a felperes céggel mint ügyfelével a 2020. február 7-én megkötött szerződésben arra vállalt kötelezettséget, hogy 2020. május 7. és 9. között 86 szobát bocsát a felperes rendelkezésére az egyik szállodájában csoportos foglalásként. A szerződésben a rendezvény megnevezése (…). A szerződés szerint „[a]z Ügyfél, ha teljes egészében lemondja a (…) csoportos szállásfoglalást, a szolgáltatások lemondásából származó bevételkiesés összegével megegyező összeget köteles megfizetni. A lemondási díj (…) nem kötbér jellegű.” A lemondás díja 2020. március 26-ig a becsült bevétel 80%-a, 2020. március 26. után annak 100%-a. A szerződés vis maior (force majeure) kikötése: „A Szerződés kötelezettségek nélkül felmondható a feleken kívül álló okok bekövetkezése esetén, mint például elháríthatatlan események, háború, terrorista cselekmények, katasztrófák, sztrájkok, (…), polgári engedetlenség, közlekedési korlátozások, mindaddig, amíg ezen körülmények miatt a Szálloda általi szolgáltatásnyújtás, illetve a szállodai szolgáltatásoknak a csoport vagy bárki által történő igénybevétele jogellenes, vagy lehetetlen. A Szerződést jelen bekezdés szerint felmondani a másik félhez intézett írásbeli felmondással lehet a lehetséges legrövidebb időn belül, de legkésőbb a felmondás alapjául szolgáló körülményről való tudomásszerzést követő tíz (10) napon belül.”
[2] A felperes a 24 263,40 euró ellenértéket 2020. február 26-án megfizette. 2020. március 13-án 15 óra 44 perckor az alperes részére a következő e-mailt küldte: „A mai napon hivatalossá vált, hogy nem rendezik meg 2020 májusában a Giro d’Italia magyarországi szakaszát, ezért azonnal lemondjuk az Önöknél erre a rendezvényre befoglalt összes (…) szobát és a lakosztályt. A C. H. S. Kft. által aláírt, mellékelt szerződés 4. oldalának alján lévő „Force Majeure” című fejezet szerint a szerződés teljesítését felelősség (jogkövetkezmény) nélkül fel lehet mondani a felek ellenőrzési körén kívül bekövetkező esemény (pl. természeti katasztrófa, háború, terrorista cselekmény, sztrájk stb.) esetén. A koronavírus-járvány miatt mondta le Magyarország Kormánya a Giro d’Italia kerékpárverseny magyarországi szakaszának megrendezését, ezért kérjük, hogy részünkre a szállások előlegeként befizetett teljes összeget utalják vissza.” Az alperes 2020. október 12-én a 80% bevételkiesést meghaladó 4 852,68 eurót fizetett vissza.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[3] A felperes pontosított keresetében az alperes kötelezését kérte elsődlegesen és másodlagosan 24 263,40 euró és 2020. május 10-től járó késedelmi kamat, harmadlagosan 9 705,36 euró és 2020. március 14-től járó késedelmi kamat megfizetésére. Tényállítása szerint a szerződés azért jött létre, hogy a Giro d’Italia kerékpárverseny magyarországi szakaszát érintő, 2020. május 7. és 9. közötti időszakban a lengyel anyavállalata vezetőit, partnereinek a képviselőit el tudja szállásolni. R. M. kormánybiztos 2020. március 13-i Facebook-bejegyzésben bejelentette a Giro d’Italia magyarországi szakasza megrendezésének az elhalasztását, erről cikk jelent meg az interneten is. Az elsődleges jogállítása szerint a szerződés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:179. § (1) bekezdése alapján megszűnt, a 2020. március 13-i e-mail üzenete a Ptk. 6:179. § (2) bekezdése szerinti értesítés [Ptk. 6:180. § (1) bekezdés, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 22. pont, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet 1. §, a Giro d’Italia országúti kerékpáros körverseny elhalasztásával kapcsolatos feladatokról szóló 1105/2020. (III. 14.) Korm. határozat, a kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet 3–4. §, a fővárosi védelmi intézkedések következő üteméről szóló 240/2020. (V. 27.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés]. A másodlagos jogállítás indokai szerint a szerződés a vis maior rész szerint az e-maillel megszűnt [1105/2020. (III. 14.) Korm. határozat, 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet, az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet]. A felperes harmadlagosan a 80% lemondási díj mint meghiúsulási kötbér mérséklését kérte a Ptk. 6:188. § alapján.
[4] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A védekezése szerint a szerződés nem utal a kerékpárversenyre, a megrendezése a felperes érdekkörébe és üzleti kockázatába tartozott, az elhalasztása nem minősült a szerződésben rögzített vis maiornak.
Az első- és a másodfokú ítélet
[5] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizesse meg a felperesnek 4 852,68 eurót és 2020. március 14-től október 12-ig járó késedelmi kamatát; ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felek kölcsönös szerződéses akarata nem terjedt ki arra, hogy az alperes szolgáltatását a felperes kizárólag a Giro d’Italia kerékpárverseny magyarországi szakasza megrendezése esetén kívánja igénybe venni. Járvány vagy állami korlátozás eredményezheti a teljesítés lehetetlenné válását, a lehetetlenülést. A kerékpárverseny magyarországi szakaszának az elhalasztásáról szóló 1105/2020. (III. 14.) Korm. határozatot 2020. március 14-én hirdették ki, egy Facebook-poszt vagy interneten megjelent cikk nem tekinthető hivatalos döntésnek. A szerződéses kötelezettségek teljesítésének 2020. március 13-án nem állt fenn sem jogi, sem fizikai akadálya (Kúria Gfv.IX.30.014/2007/4., Pfv.V.20.470/2020/4.). A felek a Ptk. 6:186. § (2) bekezdése szerint kötbér kikötéssel nem éltek.
[6] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezését nem érintette, a fellebbezett részét megváltoztatta: kötelezte az alperest 19 410,72 euró és 2020. május 10-től a kifizetésig járó késedelmi kamata megfizetésére. Az indokolása szerint a fellebbezés a másodlagos kereset körében volt alapos.
A Ptk. 6:59. § (1) bekezdésének és a 6:58. § idézésével rögzítette, hogy a felek megállapodása jogszabályban nem rendezett lényeges kérdésekben szükséges. A szerződés megkötését megelőző e-mail levelezés és a megállapodás sem tartalmaz a Ptk. 6:116. § (1)–(2) bekezdése szerinti felfüggesztő vagy bontó feltételt, azt, hogy a felperes a szolgáltatást kizárólag a Giro d’Italia kerékpárverseny megrendezése esetén kívánja igénybe venni. Ezt nem jelenti a fellebbezésben hivatkozott, 2020. január 6-i e-mail sem, amelyben szerepel, hogy a felperes a kerékpárversenyhez kapcsolódóan rendelte meg a szolgáltatást, és az sem, hogy erről az alperes tudott. A Facebook-bejegyzés nem jogforrás. A lehetetlenülés időpontjának a kerékpárverseny elmaradását kihirdető jogszabály hatályba lépése előtti Facebook-bejegyzést nem lehet tekinteni. Önmagában a kerékpárverseny elmaradása a szállodai szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában nem külső elháríthatatlan ok, nem vis maior.
A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság az eljárást a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 237. § szerint, megfelelő anyagi pervezetés mellett folytatta le, ugyanakkor tájékoztatta a feleket arról, hogy a hivatalos tudomása szerint 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: WHO) a koronavírus járványt világjárványnak minősítette. A járvány a Ptk. miniszteri indokolása szerint vis maiornak minősül. A felek megállapodása lehetővé tette a vis maiorra alapított felmondást, a vis maior körében példálózó felsorolást tartalmaz. Ezért a felperes 2020. március 13-án a világjárványra vis maiorként hivatkozhatott és erre tekintettel a megállapodást jogkövetkezmény nélkül felmondással megszüntethette. A már teljesített szolgáltatásból fennmaradt 19 410,72 euró visszafizetésére az alperes a Ptk. 6:213. § (1) bekezdése, a 6:212. § (3) bekezdése és a szerződés alapján köteles.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[7] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítéletet helyben hagyó határozat hozatalát, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályként a Ptk. 6:179. § (1) bekezdését, a 6:59. § (2) bekezdését, a Pp. 237. § (5) bekezdését, a 369. § (4) bekezdését, a 279. § (1) bekezdését, a 370. § (1) bekezdését jelölte meg. A jogszabálysértést azzal indokolta, hogy a szerződés teljesítése a szerződés megszűnésének időpontjában nem lehetetlenült; a másodfokú bíróság nem vette figyelembe a szerződés vis maior rendelkezéseit, a felek kérelmeit és jogállításait meghaladóan gyakorolt anyagi pervezetést és vett figyelembe tényeket; a fellebbezési kérelem korlátaira tekintet nélkül gyakorolta felülbírálati jogkörét. A koronavírus világjárvánnyá minősítése a jogvitában nem merült fel, nem is volt jelentősége. A szerződés szerint vis maior eset az, ha amiatt a szálloda szolgáltatásnyújtása, illetve annak igénybevétele jogellenes vagy lehetetlen. Ez nem következett be a felperes 2020. március 13-i lemondó nyilatkozatáig, amely a verseny magyarországi szakaszának törlésére okot adó körülményként utalt a pandémiára. Abban az eljárt bíróságok is egyetértettek, hogy a szerződés teljesítése szempontjából önmagában a kerékpárverseny elmaradása nem vis maior. A felülvizsgálati kérelem további érvei szerint a Ptk. a vis maior eseteit nem nevesíti (az indokolása nem kógens jogi előírás), ugyanakkor a Ptk. 6:59. § (2) bekezdése alapján a felek a jogviszonyukban nevesíthették és szabályozhatták. Mindebből következően téves a jogerős ítélet azon következtetése, hogy a felperes jogszerűen hivatkozott a szerződéses vis maior okra, jogkövetkezmény nélkül szüntethette meg a szerződést.
[8] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Kiemelte, hogy a kerékpárverseny világjárvány miatti elhalasztása vis maiornak minősül és lehet a felmondás indoka. A Pp. 266. § (2) bekezdése alapján a bíróság a felek hivatkozása nélkül is figyelembe veszi a köztudomású tényeket, amelyekről hivatalos tudomása van. A járvány a Ptk. miniszteri indokolása szerint vis maiornak minősül.
A Kúria döntése és jogi indokai
[9] A felülvizsgálati kérelem nem alapos, a jogerős ítélet a hivatkozott okokból nem jogszabálysértő.
[10] A másodfokú bíróság felülbírálati jogköre reformatórius, magában foglalja az elsőfokú bíróság döntésének megváltoztathatóságát: az elsőfokú bíróság érdemben téves döntését azonos tényállás mellett, a bizonyítás kiegészítése nélkül is megváltoztathatta, eltérő jogi következtetésre juthatott. E jogkörében a másodfokú bíróság nem sértette meg a Pp. 279. § (1) bekezdését. A Kúria a Gfv.VI.30.037/2021/3. számú, BH 2022.18. szám alatt is közzétett határozatában már rögzítette, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 206. § (1) bekezdése alkalmazásában kialakult joggyakorlatát a Pp. 279. § (1) bekezdésének azonos szabályozása miatt e rendelkezés alkalmazásában is irányadónak tekinti. A bírói mérlegelés felülvizsgálati kérelemmel való támadása esetén – főszabály szerint – nem állapítható meg jogszabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja (BH 1994.221., Kúria Pfv.I.21.474/2011/10 – BH 2013.119.). Megalapozhatja viszont a felülvizsgálati kérelmet a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen mérlegelése, az, ha a bíróság által megállapított tényállás iratellenes, hiányos vagy logikai ellentmondásokat tartalmaz. Az minősíthető nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek, ha a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott határozattól eltérő következtetésre lehet jutni (Kúria Gfv.VII.30.675/2016/5.). Ez a jogszabálysértés a felülvizsgálati kérelemben kifejtett indokok alapján nem megállapítható, a jogerős ítélettől eltérő következtetésre nem lehet jutni.
[11] A Kúriának a másodlagos keresetnek helyt adó jogerős ítéleti rendelkezést a felperes által a felülvizsgálati kérelemben megsértettként megjelölt jogszabályok és a jogszabálysértés mellett felhozott érvek tükrében kellett felülvizsgálnia. A másodfokú bíróság a másodlagos kereset elutasításával nem értett egyet, az alperest a 19 410,72 euró visszafizetésére a Ptk. 6:213. § (1) bekezdése, a 6:212. § (3) bekezdése és a szerződés vis maior kikötése alapján kötelezte. Az eljárt bíróságok egyetértettek abban, hogy az elsődleges, a Ptk. 6:179. §-ában a szerződésszegés eseteként szabályozott, a teljesítés lehetetlenné válására alapított kereset alaptalan. A felülvizsgálati kérelem tehát e jogszabályhely megsértésére eredményesen nem hivatkozhatott, a jogerős ítélet marasztaló rendelkezését megalapozó releváns anyagi jogi jogszabálysértésre, a Ptk. 6:213. § (1) bekezdésének megsértésére pedig nem hivatkozott.
[12] A felperes az alpereshez 2020. március 13-án írt e-mailban, kifejezetten hivatkozott a szerződéses klauzula felhívásával vis maiorra. A Kúria a felülvizsgálati kérelem keretei között a jogerős ítélet felülbírálata során ennek megfelelően azt vizsgálta, hogy a felek szerződésének a vis maior kikötése megalapozta-e azt, hogy a felperes 2020. március 13-án kötelezettségek nélkül lemondja a májusi szállásfoglalását, azaz felmondja a szerződést. A Kúria a szerződés jogilag jelentős kikötése kapcsán annak tulajdonított jelentőséget, hogy abban a feleken kívül álló okok felsorolása nem taxatív, hanem példálózó jellegű. A bíróságnak kellett ezért állást foglalnia abban a kérdésben, hogy a felperes által hivatkozott körülmény mint a feleken kívül álló ok, a felperes számára lehetetlenné tette-e a szálloda szolgáltatásának az igénybevételét. A Kúria figyelemmel volt arra is, hogy a felperes e szerződéses jogát csak szigorú határidőben, „a lehetséges legrövidebb időn belül, de legkésőbb a felmondás alapjául szolgáló körülményről való tudomásszerzést követő tíz (10) napon belül” gyakorolhatta.
[13] Miután a szerződésben a feleken kívül álló – vis maior – okok felsorolása példálózó jellegű, a másodfokú bíróság helyesen mérlegelte a felperes által március 13-án megjelölt körülményt abból szempontból, hogy megfelel-e a kritériumnak: a felperes számára lehetetlenné tette-e a szálloda szolgáltatásának az igénybevételét. A Kúria a felülvizsgálati kérelem érvei ellenében rögzíti, hogy Magyarország Alaptörvénye 28. cikkének értelmében a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Nem hagyható ezért figyelmen kívül a Ptk. Hatodik Könyv XXII. Fejezete, a szerződésszegés általános szabályainak indokolása, amelynek 7. ba) alpontja a vis maiort az ellenőrzési körön kívüli, azaz a fél által nem befolyásolható azon körülmények egyikének tekinti, amelyre a fél nem képes hatást gyakorolni. A vis maior hagyományos eseteként a természeti katasztrófák között említi a járványt, de ide sorolhatónak tekint meghatározott állami intézkedéseket is. Hangsúlyozza, hogy a bíróságnak a konkrét eset összes körülményeit mérlegelve kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy a fél ellenőrzési körén kívül eső körülményként merült-e fel a szerződésszerű teljesítés akadálya. A felülvizsgálati ellenkérelemben hivatkozott BH 2014.147. (Kúria Pfv.I.20.422/2013/5.) számú eseti döntés elvi tartalma szerint is a vis maior az emberek számára elérhető eszközökkel nem elhárítható természeti vagy emberi eredetű „ellenállhatatlan erőt” jelent. Bírói mérlegelés kérdése annak megítélése, hogy egy adott esemény vis maiornak minősül-e.
[14] A másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben megjelölt eljárási jogszabálysértés nélkül, a Pp. 266. § (2) bekezdése alapján vehette figyelembe a felek hivatkozásának hiányában is azt a releváns tényt, hogy a WHO a COVID-19 járványt 2020. március 11-én – a 2020. január 30-án nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetet követően –világjárvánnyá minősítette. A Magyar Kormány ugyanezen a napon, a járvány okán a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel Magyarország egész területére kihirdette 2020. március 11-től (2020. június 18. napjáig tartott) az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzetet, és megkezdte a rendkívüli állami és hatósági intézkedésekkel járó rendkívüli jogalkotási tevékenységét és a járvány elleni védekezést (a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény).
[15] A szerződéses jogviszony tartalma alatt felmerülő, vis maiorként minősülő körülmény – a felek közötti jogvita tárgyától függően – többféle joghatás kiváltására is alkalmas lehet. A perbeli eset kapcsán annak hangsúlyozása szükséges, hogy a vis maior nem a szerződés lehetetlenüléséhez, azaz szerződésszegéshez vezetett [Ptk. 6:179. § (1) bekezdés], hanem lehetetlenné tette a szerződés teljesítését, ami adott esetben okot ad a szerződés erre vonatkozó kikötése alapján annak egyoldalú jognyilatkozattal való megszüntetésére [Ptk. 6:213. § (1) bekezdés]. A szerződő felek abban állapodtak meg, hogy a csupán példálózó felsorolással meghatározott vis maiort a szerződés teljesítését akadályozó körülménynek tekintik, előírtak egy eljárási rendet a maguk számára a vis maior bekövetkezése esetére, és megállapították a vállalt szerződéses kötelezettségre gyakorolt joghatását is.
[16] A szerződésben a csoportos foglalás időpontja, a lefoglalt szobák száma és a foglalásra okot adó rendezvény megnevezése nem hagy kétséget aziránt, hogy a szerződéskötés oka – a tervek szerint 2020-ban május 9-én Magyarországról rajtoló – Giro d’Italia, kerékpáros körverseny. A Kormány az aktív Magyarországért felelős kormánybiztost felhívta, hogy azonnal intézkedjen a Giro d’Italia országúti kerékpáros körverseny első három szakasza magyarországi megrendezésének elhalasztásáról [1252/2018. (V. 25.) Korm. határozat, 1105/2020. (III. 14.) Korm. határozat]. A kormánybiztos a Facebookon már 2020. március 13-án 11:39-kor posztolta, hogy „Az Európában kialakult súlyos járványügyi helyzet miatt 2020 májusában nem lesz lehetőség megszervezni Magyarországon a Giro d’Italia első három szakaszát, a Grande Partenzát (…) a magyar kormány kihirdette a veszélyhelyzetet, mely tiltja a nagyobb látogatottságú sportrendezvények lebonyolítását, és a nemzetközi események szervezését is ellehetetleníti.” Egy internetes hírportálon a kormánybiztos Facebook-posztjára hivatkozással 2020. március 13-án 11:55-kor megjelent a cikk: „Nem rendezzük meg a Giro d’Italia szakaszait 2020 májusában”.
[17] A perbeli esetben egyrészt maga a járvány, annak világméretű terjedése, másrészt viszont az annak okán tett kormányzati intézkedés az, amely a felperes számára vis maior helyzetet eredményezett, lehetetlenné tette a szálloda szolgáltatásának az igénybevételét. A járvány okozta rendkívüli helyzetben a kormányzati intézkedés nem csak jogszabályként jelenhet meg. Ilyennek kell tekinteni a kormány felhatalmazása alapján intézkedésre jogosult kormánytag által eldöntött tényként nyilvánosságra hozott intézkedést is. A felperes a rendelkezésére álló információk alapján szerződésszerűen járt el akkor, amikor „a lehetséges legrövidebb időn belül”, még aznap lemondta a foglalását. Az európai súlyos járványügyi helyzet – amely miatt a Giro d’Italia magyarországi szakaszai is elhalasztásra kerültek – a szerződés megkötése után felmerülő, rendkívüli, kivételes jellegű és előre nem látható, elháríthatatlan külső körülmény, amely nem tartozik a vis maiorra hivatkozó felperes rendes üzleti kockázatának a körébe.
[18] A Kúria a teljesség kedvéért rámutat arra is, hogy a járvány gazdasági következményeit a jogalkotó szerint is a szálláshely szolgálatója viseli. Ebből fakadóan jogosult a tényleges főtevékenységként – többek között – a szállodai szolgáltatás tevékenységet folytató adókedvezményekre, bértámogatásra; a szálláshely-szolgáltatók foglalásainak kieséséből származó bevételek megtérítésére egyösszegű, vissza nem térítendő költségvetési támogatásra (2020. november 8. napjáig regisztrált foglalások után számított nettó bevétel 80%-a), egyszerűsített elszámolási eljárás keretében [veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet, a szálláshely-szolgáltatók meghiúsuló foglalásaiból eredő bevételkiesés részleges megtérítéséről szóló 523/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet].
[19] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv.V.21.188/2021/5.)