Közérdekű adatok kiadása iránti perben a közérdekű adat nyilvánossága a főszabály, de törvényben meghatározott okokból kivételesen lehetséges az adatok nyilvánosságának korlátozása. A megtagadás okát az adatkezelő köteles bizonyítani, és biztosítani kell a bírósági felülvizsgálat lehetőségét. Amennyiben a korlátozás törvényben rögzített feltételei megvalósulnak, a közérdekű adat kiadását további mérlegelés nélkül meg kell tagadni [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5. és 6. pont, 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. b), e), f) pont; 2009. évi CXXII. törvény 7/I. § (1) bek., 1. melléklet 7. pont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes országgyűlési képviselő, az alperes a Magyar Állam mint egyedüli részvényes tulajdonában álló, vagyonkezelői fő tevékenységet végző részvénytársaság. A felperes 2020. május 11-én kelt és 3 nappal később elektronikus levélben kézbesített adatkiadási kérelemmel fordult az alpereshez. A kérelemben a következő adatok kiadását kérte a megadott elektronikus címére:
1. Az O. G. Nyrt. valamint az S. E. M. mint eladók és az M. M. V. M. Zrt. (a továbbiakban M. Zrt.) mint vevő által az M. E. Zrt. 72,66%-os közvetett tulajdoni hányadának átruházása tárgyában 2019. december 23-án aláírt adásvételi szerződés másolatát;
2. az 1. pontban hivatkozott szerződés aláírására felhatalmazást adó igazgatósági határozatnak, valamint az M. Zrt. Igazgatósága részére e tárgyban készített előterjesztésnek és az előterjesztés mellékleteinek másolatát;
3. az 1. pontban hivatkozott tranzakció zárásáról szóló jegyzőkönyv másolatát;
4. az 1. pont szerinti szerződés szerinti vételár megállapítására felkért, az M. Zrt. 2020. március 26-án közzétett közleményében is hivatkozott „független nemzetközi tanácsadó cég által végzett, üzleti tervből kiinduló vállalatértékelés” elvégzése érdekében a „független nemzetközi tanácsadó céggel” megkötött szerződés másolatát;
5. az M. Zrt. 2020. március 26-án közzétett közleményében is hivatkozott, „független nemzetközi tanácsadó cég által végzett, üzleti tervből kiinduló vállalatértékelés” másolatát.
[2] Az alperes részéről előbb póthatáridőt kértek, majd 2020. július 7-én a kiadni kért dokumentumok adatait részben (egyes részeket kitakarva) közölte a felperessel.
[3] Az alperes mint az ország energia ellátását biztosító, köztulajdonban álló gazdasági társaság, villamosenergia-termelési és kapcsolódó vagyonkezelői feladatokat lát el, kiemelt feladatai közé tartozik a villamosenergia-termelés biztosítása és gazdálkodásának kezelése. Az M. E. Zrt. megvásárlása az alperes elsődleges és kiemelt céljai körébe esik. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztálya határozatában az M. E. Zrt. által üzemeltetett rendszerelemet nemzeti létfontosságú rendszerelemmé jelölte ki a Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoport által a koronavírus elleni védekezés kapcsán szükséges további intézkedésekről szóló 1101/2020. (III. 14.) Korm. határozat 3. a) pontja alapján. A nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények köréről szóló 2009/2015. (XII. 29.) Korm. határozat 2.4. pontja alapján az M. Zrt. és tagvállalatai nemzetbiztonsági védelem alá eső szervnek minősülnek.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[4] A felperes keresetében az eredménytelenül igényelt adatok rendelkezésre bocsátására kötelezését kérte az alperesnek azzal, hogy az 1., 2., 4. és 5. számú kérelmével kiadni kért adatokat csak a személyes adatok felismerhetetlenné tételével küldje meg részére az alperes. A 3. számú kérelmében szereplő tranzakciózárási jegyzőkönyvet az igényelt tartalommal megküldöttnek tekintette. Keresetének jogalapjaként hivatkozott az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 5. pontjára, 28., 29., 30. és 31. §-aira, továbbá az Alaptörvény 39. cikkének (2) bekezdésére. Kiemelte: az alperes közvagyonnal gazdálkodó, közfeladatot ellátó, országos hatáskörű, 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet, az állam vállalkozói vagyonával kapcsolatos adatok pedig közérdekű adatnak minősülnek. Keresetlevelében felhívta az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 5. § (2) bekezdését azzal, hogy az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerint közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül.
[5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes adatkiadási kérelmét a törvényi korlátok között teljes mértékben teljesítette. Álláspontja szerint jogszabály tiltja el a kiadni kért szerződés teljes kiadásától, a felperes kérelmének csak a részben kitakart tartalommal tudott eleget tenni. A kiadást korlátozó jogszabályként megjelölte az Infotv. 27. § (2) bekezdés b), e), f) pontját, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Kgt.) 7/I. § (1), (2) és (3) bekezdését. Hivatkozott arra is, hogy az Infotv. 27. § (5) és (6) bekezdése a döntéselőkészítő anyagok körét mint a nyilvánosságra hozatali kötelezettség alóli kivételt tartalmazza, 10 évben meghatározva az iratkiadás megtagadásának időtartamát. Hivatkozott továbbá arra, hogy amennyiben a döntéselőkészítésre vonatkozó rendelkezések, az Infotv. 27. § (5) és (6) bekezdése nem lenne alkalmazható, akkor az Infotv. 30. § (5) bekezdése és a Kgt. 7/I. § (2) és (3) bekezdése alapján a felperes keresetében kiadni kért adatok már kifejezett törvényi tiltás nélkül sem nyilvánosak. Az alperes kiemelten hivatkozott a Kgt. 1. számú törvényi mellékletének 7. pontjára azzal, hogy a társaság stratégiájában szereplő kiemelt célok megvalósításával kapcsolatos szerződések üzleti, pénzügyi, műszaki adataira nézve a meghatározott adatfajták tekintetében az adatkezelőt a jogszabály kötelezi arra, hogy az adatok kiadását korlátozza, és rögzíti, hogy azok nem ismerhetők meg, vagyis a nyilvánosság számára nem kiadhatók. A „teljesség kedvéért” hivatkozott a Kgt. 7/I. § (2) és (3) bekezdésére is azzal, hogy ezek a rendelkezések tartalmazzák az ún. közérdekűségi tesztet, amely a törvényileg tiltott adatkiadás körén túl is kötelezik az adatkezelőt annak mérlegelésére, hogy a közérdekű adatok kiadását megtagadja. Összességében előadta, hogy az M. E. Zrt. megvásárlása az elsődleges és kiemelt céljai (az ország energia-ellátásának biztosítása) körébe esik, ezért a perbeli szerződésben szereplő műszaki, pénzügyi és üzleti adatok törvény rendelkezése alapján 15 évig nem hozhatók nyilvánosságra, titkosan kezelendők. Kiemelte azt is, hogy az M. Zrt. és tagvállalatai nemzetbiztonsági védelem alá eső szervnek minősülnek, ezért ezen védett szerveknél kötelező érvényesíteni a nemzetbiztonsági szempontokat. Csatolta az Alkotmányvédelmi Hivatal állásfoglalását is, amely előírja az M. Zrt. mint nemzetbiztonsági védelem alatt álló szerv tevékenységi körében felmerülő, védendő adatkörökbe tartozó információk védelmét.
Az első- és a másodfokú ítélet
[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül közölje a felperes megadott e-mail címére megküldve az O. G. Nyrt., valamint az S. E. M. mint eladók és az M. Zrt. mint vevő által az M. E. Zrt. 72,66%-os közvetett tulajdoni hányadának átruházása tárgyában 2019. december 23-án aláírt adásvételi szerződés másolatát; továbbá annak 3., 4., 7. számú mellékleteit és a 6. számú mellékletből a szállítók adatait; az 1. pontban hivatkozott szerződés aláírására felhatalmazást adó igazgatósági határozatnak, valamint az M. Igazgatósága részére e tárgyban készített előterjesztésnek és az előterjesztés mellékleteinek másolatát; az 1. pont szerinti szerződés szerinti vételár megállapítására felkért, az M. Zrt. 2020. március 26-án közzétett közleményében is hivatkozott „független nemzetközi tanácsadó cég által végzett, üzleti tervből kiinduló vállalatértékelés” elvégzése érdekében a „független nemzetközi tanácsadó céggel” megkötött szerződésből a megbízási díj összegét; az M. Zrt. 2020. március 26-án közzétett közleményében is hivatkozott „független nemzetközi tanácsadó cég által végzett, üzleti tervből kiinduló vállalatértékelés” másolatát – a kapcsolattartó személyének megnevezése nélkül. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította és az alperest perköltség megfizetésére kötelezte.
[8] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes adatkiadási kérelme alkotmányos alapjogon alapul, közpénz felhasználásával kapcsolatos adatigénylés, az alperes 100%-os állami tulajdonban áll, közpénzből gazdálkodik, az adásvételi szerződés közpénzre vonatkozó kötelezettségvállalással jár, illetve a döntés előkészítésére vonatkozó adatok kiadását kérte a felperes. Megállapította, hogy a kiadni kért adatok közérdekű adatok, az alperes a Kgt. hatálya alá tartozik, miután az M. E. Zrt. az ország energiaellátásának egyik legfontosabb eleme.
[9] Az elsőfokú bíróság a perbeli jogvitát a Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.718/2019/11. számú ítéletében foglalt szempontok alapján bírálta el. Álláspontja szerint abban a kérdésben kellett állást foglalni az Infotv. 27. § (3) bekezdésének és a Kgt. 7/I. §-ának egybevetésével, hogy az alperes az általa kitakart adatok tekintetében bizonyította-e, hogy azok olyan üzleti titkokat, műszaki, szervezési ismereteket tartalmaznak, amelyek megismerése aránytalan érdeksérelmet okozna, illetve indokolatlan előnyt jelentene a versenytársainak az általa megjelölt okok miatt. Az elsőfokú bíróság ítélete szerint az üzleti titok megalapozott nyilvánosság korlátozási ok lehet ugyan, az alperes által hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből és a projekt céljának megjelöléséből azonban önmagában nem következik, hogy a kért adatok megismertetését üzleti titokra hivatkozással megtagadhatja. Kiemelt értékelési szempontnak találta azt, hogy a perbeli szerződés közpénz felhasználására vonatkozik, az Alaptörvény rendelkezésére figyelemmel kiemelt jelentősége van a közpénzek felhasználása ellenőrizhetőségének, a közpénzzel összefüggően szerződő gazdasági társaságnak számolnia kell a nyilvánossággal. Csak az olyan információk nyilvánosságra hozatalát nem kell elviselnie az alperesnek, amely üzleti tevékenységében aránytalan sérelmet okozna. Ilyen körbe tartoznak: a szellemi tulajdonjog sérelme vagy olyan adatok nyilvánosságra kerülése, amelyek a gazdasági társaságot kiszolgáltatottá tennék az üzleti partnereknek, versenytársaknak, a versenytársaknak indokolatlan előnyt biztosítanának, illetve a projektet indokolatlanul nagy kockázatnak tennék ki, ami által reális veszély annak veszteségessé válása. Alkotmánybírósági határozatokra [21/2013. (VII. 19.) AB határozat, 6/2016. (III. 11.) AB határozat] hivatkozással kiemelte, hogy részletesen, az adatok típusától függően kell vizsgálni egyrészt azt, hogy a kért adat üzleti titoknak minősül-e, illetve azt, hogy a nyilvánosságra hozatal az alperes üzleti tevékenységére aránytalan sérelmet jelentene-e. Alapelvként rögzítette, hogy az Infotv. 30. § (5) bekezdése alapján szükséges a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő közérdeket összemérni a nyilvánosság korlátozásához fűződő közérdekkel, és ennek során a nyilvánosságot korlátozó szabályokat megszorítóan kell értelmezni.
[10] A Fővárosi Ítélőtábla fenti határozata alapján hangsúlyozta, hogy a Kgt. 7/I. § (1) bekezdése alapján a nyilvánosság korlátozás szükségességét mérlegelni kell a törvényben meghatározott célok érvényesülése érdekében. Nem elegendő az, hogy a kért adat a törvény melléklete szerinti tárgykörbe tartozik, ezért a Kgt. melléklete nem igazolja valamennyi kért közérdekű adat nyilvánosságának korlátozását.
[11] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a kiadni kért dokumentumokban rögzített adatok a Kgt. 7/I. § (1) bekezdésében rögzített adatcsoportba tartoznak, ezen belül is két külön csoportba, mivel a Kgt. különbséget tesz egyrészt a törvény 1. számú mellékletében szereplő szerződés üzleti, pénzügyi, műszaki adatai, valamint ezen szerződésnek az előkészítésével, létrejöttével kapcsolatban a döntés megalapozását szolgáló üzleti, pénzügyi, műszaki adatok között, ez utóbbiak korlátozhatósága körében az Infotv. 27. § (2) bekezdés b), e), f) pontjaira utal. Mindezekre tekintettel az 1. számú melléklet 7. pontja szerint a társaság stratégiájában szereplő kiemelt cél megvalósításával kapcsolatos szerződésnek a tulajdoni hányadot átruházó adásvételi szerződés (1. számú kérelem) tekinthető, az adatkiadási kérelemmel érintett további iratok döntéselőkészítő, a szerződéskötés megalapozását szolgáló iratok. Ez utóbbiak esetében a törvényi rendelkezésből következően szükségesnek találta vizsgálni, hogy nemzetbiztonsági, központi pénzügyi vagy külügyi érdekből korlátozható-e a megismerésük.
[12] A vizsgálat kiindulópontjaként azt is rögzítette, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jogot törvényben is kizárólag alkotmányos jog védelme érdekében lehet korlátozni, így a Kgt. 1. számú melléklet 7. pontjában rögzített, a társasági stratégiájában szereplő kiemelt cél megvalósításával kapcsolatos szerződés üzleti, pénzügyi, műszaki adat kiadása is abban az esetben korlátozható, ha azt valamilyen alkotmányos védelmen alapuló védendő érdek indokolja. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a nyilvánosság korlátozás szükségességét mérlegelni kell a törvényben meghatározott célok érvényesülése érdekében, nem elegendő az, hogy a kért adat a Kgt. melléklete szerinti tárgykörbe tartozik.
[13] Mindezen szempontok figyelembevételével az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az alperes érdemi nyilvánossági korlátot a pénzügyi érdek puszta megjelölésén túl, az adott pénzintézetek vonatkozásában nem jelölt meg, az adatokat csupán beazonosította pénzügyi adatként, de nem indokolta meg, hogy milyen pénzügyi, illetve nemzetbiztonsági érdeket szolgál ezen adatok titokban tartása, illetve milyen érdeket veszélyeztet, ha az adásvételi szerződésben résztvevő, hitelt nyújtó pénzintézetek kondíciói, a pénzintézetre vonatkozó adatok megismerésére sor kerül és nem támasztotta alá, hogy a felperes alkotmányos jogának korlátozása szükséges. Ebben a körben az elsőfokú bíróság szerint az alperes nem tett eleget az őt terhelő bizonyítási kötelezettségének, ezért a szerződésből kitakart pénzügyi és üzleti adatok kiadására köteles. Álláspontja szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal állásfoglalása ezt az érdekmeghatározást nem pótolta, miként a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztályának 4616-2/2020. számú határozata sem elegendő a védendő nemzetbiztonsági érdek megállapításához.
[14] Az adásvételi szerződés mellékleteinek tekintetében megállapította, hogy az 1., 2., 5. számú mellékletet az alperes kiadta a felperes részére. A 3. számú melléklet tekintetében megállapította, hogy az alperes nem részletezte, hogy az ott szereplő adatok nyilvánosságra kerülése a le nem zárt üzleti évre vonatkozóan mennyiben vezet a társaság terveinek meghiúsulásához, és azt sem fejtette ki megfelelően, hogy az adatkiadási kérelemmel érintett adatok tekintetében milyen relevanciája van annak, hogy a végleges pénzügyi beszámolók elérhetők. Nem konkretizálta, hogy a fentiekre tekintettel mely mellékletben szereplő adatot nem kell kiadnia, illetve nem jelölte meg a kiadni kért adat fellelhetőségét sem, ezért a 3. számú mellékletet kiadására köteles. A 4. számú mellékletben szereplő – az alperes által kitakart – pénzügyi adatok vonatkozásában a szerződés adatai kiadhatóságának körében kifejtett álláspontjára utalt, illetve megállapítása szerint a 6. számú melléklet vonatkozásában az alperes ugyancsak nem bizonyította, hogy a szállítók adatainak üzleti adatként való kitakarása nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi érdekből szükséges. A 7. számú melléklet kompenzációs számítási adatai körében arra a megállapításra jutott, hogy alperes hivatkozása az üzleti, illetve a további döntés-előkészítő adatra nem volt kellően alapos, mert nem támasztotta alá, hogy a gazdasági társaságok működését ezen adatok nyilvánosságra kerülése mennyiben veszélyeztetné, az általánosságban történő megfogalmazás nem igazolja a döntés-előkészítő anyag esetében az adatkiadás megtagadásának jogszerűségét. Az elsőfokú bíróság szerint az ellenkérelem megmaradt az általánosságok szintjén, az alperes az egyes kitakart adatok vonatkozásában nem adott elő olyan konkrét érveket, illetve nem jelölt meg olyan védendő jogi tárgyakat, amelyek az adat puszta adattípusba besorolásán és általános jellemzésén túl láthatóvá tette volna, hogy az adott üzleti, pénzügyi, műszaki adat nyilvánosság előli elzárása milyen érdek mentén indokolt.
[15] Az igazgatósági határozatot, illetve az ezt megalapozó előterjesztést, valamint a vállalatértékelést és a vállalatértékelést végző cég megbízási szerződését döntést megalapozó dokumentumnak minősítette azzal, hogy a megtagadással érintett adatok adatvédelmi szempontú vizsgálatát az Alkotmánybíróság több határozatában megjelölt szempontok alapján kell elvégezni. Hivatkozott ebben a körben a 12/2004. (IV. 7.) AB határozatra azzal, hogy az adatkiadás megtagadását az adatkezelő megfelelően indokolni köteles, az indokolásnak ki kell terjednie arra, hogy az pontosan milyen folyamatban lévő eljárásban meghozandó döntés megalapozását szolgálja, illetve, hogy a közérdekű adat kiadása mennyiben befolyásolja a szóban forgó döntés meghozatalát. Utalt a határozat azon érveire is, hogy a dokumentum egésze nem minősíthető döntést megalapozó adatnak, az adatkezelő az igénylő által meg nem ismerhető személyes dokumentumok anonimizálásával teljesítheti az adatkiadási kérelmet. Az elsőfokú bíróság értékelése szerint a döntést megalapozó, döntés-előkészítő jelleg érdemi vizsgálatának elvégzéséhez az alperesnek fel kellett volna tárnia a döntéshozatali folyamatot, illetve azt, hogy a későbbi döntések meghozatalát az adott előkészítő anyagok tartalmának nyilvánosságra hozatala veszélyeztette. Úgy értékelte, hogy az alperes nem szolgáltatott olyan tényadatokat, amelyek mérlegelhetők lettek volna. Ezek a dokumentumok tartalmazhatnak olyan adatokat, amelyek védettséget élveznek, így elsősorban az igazgatósági előterjesztés olyan műszaki adatokat, amelyek indokoltságuk esetén kitakarásra kerülhettek volna, de az alperes az elsőfokú bíróság értékelése szerint bírósági felhívás ellenére sem részletezte, hogy milyen későbbi döntés meghozatalát veszélyeztetnék ezek a fejlesztési tervek, a rekultivációra vonatkozó dokumentumrészek.
[16] A nemzetközi tanácsadó céggel kötött megbízási szerződés tekintetében (4. kérelem) megállapította, hogy a kapcsolattartóként megnevezett beosztott munkavállaló nevének kitakarása nem jogsértő, mert az személyes adat, ugyanakkor a tanácsadó díjazását mint üzleti adatot az alperes nem takarhatta volna ki. Nem fogadta el azt a hivatkozást, hogy üzleti titok és egyedi alku eredménye a díjazás, mert közpénz felhasználásával szorosan összefüggő pénzügyi adatok kitakarása nem indokolható. Az elsőfokú bíróság szerint a szerződéssel érintett vállalat jövőbeni terveit felfedő konkrét adatok a tervek meghiúsításának fenyegetettsége esetén élvezhetnek védelmet, közpénzfelhasználás ellenőrzésével ilyen adatok védettségének feloldása nem indokolható, de ha az adott stratégiai cél megvalósításával a kiadni kért adat nincs összefüggésben, mert adott esetben pusztán a piaci tárgyalási pozícióját veszélyeztetné az alperesnek, akkor nincs oka a külön védelemnek. Az elsőfokú bíróság szerint az alperes a vállalatértékelésre vonatkozó üzletértékelési jelentés (5. kérelem) vonatkozásában sem jelölte meg a védendő érdeket, ezért a kitakart pénzügyi és üzleti adatok kiadására köteles.
[17] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését megváltoztatta és a felperes keresetét teljes egészében elutasította.
[18] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel érintett körben az irányadó anyagi jognak nem felel meg, a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés vonható le.
[19] A másodfokú bíróság rögzítette, hogy az információszabadság mint alapjog nem abszolút jellegű, az korlátozásnak vethető alá, illetve bizonyos esetekben akár ki is zárható a közérdekű adatok nyilvánossága. A nyilvánosság törvényi korlátját jelentheti, ha a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot – az adatfajták meghatározásával – törvény nemzetbiztonsági érdekből, központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből, illetve külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel korlátozza [Infotv. 27. § (2) bekezdés b), e) és f) pontja]. Ebben a körben megállapította, hogy a Kgt. 7/I. § (1) bekezdése és az ahhoz kapcsolódó 1. számú melléklet a villamosenergia-termelési, villamosenergia-kereskedelmi, földgáz-kereskedelmi, villamosenergia-elosztási, földgázelosztási, földgáztárolási, átviteli rendszerirányítási, távhőtermelési, központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer működtetési, továbbá hatósági nyilvántartáshoz kötött távközlési tevékenységet, vagy ezen tevékenységek végzését támogató vagyonkezelői feladatokat fő tevékenységként ellátó, köztulajdonban álló gazdasági társaságnak, valamint az általa a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozásnak az e tevékenységéhez kapcsolódóan kötött szerződésében foglalt, és a mellékletben meghatározott üzleti, pénzügyi, műszaki adatok és az ezen szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló üzleti, pénzügyi, műszaki adatok közül azok, amelyek nyilvánosságát az adat keletkezésétől számított, legfeljebb az 1. mellékletben meghatározott időtartam alatt, nemzetbiztonsági, központi pénzügyi vagy külügyi érdekből az Infotv. 27. § (2) bekezdés b), e) és f) pontjára figyelemmel korlátozni szükséges, nem ismerhetők meg.
[20] A Kgt. e rendelkezéséhez fűzött indokolásból a másodfokú bíróság kiemelte azt, hogy a nemzeti vagyonnal gazdálkodó, köztulajdonban álló gazdasági társaságok a közérdekű adatok nyilvánossága és az információszabadság alkotmányos keretei között működhetnek. Az információszabadság nem korlátozhatja aránytalanul a jogszerű nemzetgazdasági érdeket, a közérdekű adatok megismerése nem korlátozhatatlan alapjog, maga az Infotv. is lehetővé teszi, hogy egyes speciális célokra tekintettel a jogalkotó törvényi szinten korlátozza a közérdekű adatok megismerhetőségét.
[21] A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában rögzítette, hogy az ország energiaellátás-biztonságának alapját jelentő vagyon állami tulajdon, az Alaptörvény 38. cikke értelmében nemzeti vagyon, amelynek védelme, megőrzése, az azzal való felelős gazdálkodás az ország nemzetbiztonsági, központi pénzügyi, illetve külügyi kapcsolatokhoz fűződő érdekei mentén történhet. Ezen érdekek veszélyeztetésének elkerülése alapvető – az adatnyilvánossággal párhuzamosan érvényesülő – elvárás az érintett nemzeti vagyonnal gazdálkodó, köztulajdonban álló gazdasági társaságokkal szemben. Miután a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságának korlátozása a felelős gazdálkodás keretében szükségszerűen biztosítandó az Infotv. felhatalmazása alapján, ezért az Infotv. által is meghatározott, jogszerű korlátozást engedő célok körébe tartozik. A Kgt. 7/I. § (1) bekezdését a másodfokú bíróság úgy értelmezte, hogy az kifejezetten szabályozza azokat a helyzeteket, amelyekben az ilyen vagyonnal való gazdálkodás körében az adatnyilvánosság, a nemzetbiztonság, a külügyi kapcsolatok, továbbá a központi pénzügyi érdekek, valamint az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdésében garantált tisztességes gazdasági verseny érvényre juttatása és a fogyasztók jogainak védelmére figyelemmel korlátozásra kerül.
[22] A másodfokú bíróság kifejtette azt is, hogy a nemzeti vagyonnal gazdálkodó, köztulajdonban álló gazdasági társaságok ezen túlmenően kezelhetnek olyan adatokat, amelyek kétséget kizáróan az üzleti titok körébe tartoznak. A Kgt. 7/I. § (2) és (3) bekezdése szempontokat tartalmaz annak értékeléséhez, hogy valamely közérdekből nyilvános adat megismeréséhez vagy az üzleti titok meg nem ismeréséhez fűződik-e nagyobb érdek. A jogalkotó itt szabályozza azt is, hogy az üzleti tevékenységgel kapcsolatos adat mikor nem ismerhető meg, arra tekintettel, hogy az üzleti adatok, információk titokban maradásához fűződő méltányolható érdek az állami tulajdonban lévő vagy többségi állami részesedéssel működő gazdasági társaságok esetében is fennállhat. Az információszabadság társadalmi rendeltetésével össze nem férő tág értelmezése nem korlátozhatja aránytalanul a jogszerű nemzetgazdasági érdekeket. A közpénzekkel való felelős gazdálkodás azt is feltételezi, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok is egyenlő és tisztességes versenyfeltételekkel működhetnek a piacon.
[23] A másodfokú bíróság mindezekre figyelemmel két külön esetkört vizsgált. A Kgt. 7/I. § (1) bekezdése bizonyos adatok megismerését törvényileg korlátozza, mérlegelést nem tűrő módon mondja ki, hogy az ott meghatározott és a törvény 1. számú melléklete által meghatározott közérdekű adatok – legfeljebb a melléklet által meghatározott időtartamon belül – nem ismerhetők meg. A másik esetkört az képezi, amely üzleti titokra vonatkozik, de nem tartozik a köztulajdonban álló gazdasági társaságnak, valamint az általa közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozásnak a Kgt.-ben meghatározott tevékenységéhez kapcsolódóan kötött szerződésében foglalt, az 1. számú mellékletben meghatározott üzleti, pénzügyi és műszaki adatok, illetve az e szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló üzleti, pénzügyi, műszaki adatok körébe. Ezen adatok körében a Kgt. 7/I. § (2) és (3) bekezdése mérlegelést tesz lehetővé. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság azt vizsgálta, hogy a kiadni kért adatok a 7/I. § (1) bekezdésében meghatározott esetkörre vonatkoznak-e, a Kgt. 1. számú mellékletében meghatározott üzleti, pénzügyi, műszaki adatok, illetve a szerződések előkészítésével, megkötésével kapcsolatos, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló üzleti, pénzügyi, műszaki adatok körébe tartoznak-e. Álláspontja szerint az alperes a perben igazolni tudta azt, hogy a kiadni kért szerződés a Kgt. 1. számú mellékletének 7. pontjában megjelölt, az alperesi társaság stratégiájában szereplő kiemelt célok megvalósításával kapcsolatos szerződés, a szerződés aláírására felhatalmazást adó igazgatósági határozat, illetve az M. Zrt. Igazgatósága részére e tárgyban készített előterjesztés, a szerződés szerinti vételár megállapítására felkért, az M. Zrt. 2020. március 26-án közzétett közleményében is hivatkozott „független nemzetközi tanácsadó cég által végzett, üzleti tervből kiinduló vállalatértékelés” elvégzése érdekében a „független nemzetközi tanácsadó céggel” megkötött szerződés, valamint az M. Zrt. 2020. március 26-án közzétett közleményében is hivatkozott, „független tanácsadó cég által végzett, üzleti tervből kiinduló vállalatértékelés” a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló dokumentumok, és ezek is a Kgt. 7/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak – ezért az azokban szereplő pénzügyi, műszaki és üzleti adatok nem ismerhetők meg, azok kiadását mérlegelés nélkül meg kell tagadnia az adatkezelőnek.
[24] A másodfokú bíróság megítélése szerint az alperes az ítélkezési gyakorlat által kidolgozott, meghatározott fogalmakat a perbeli adatokra vonatkoztatva részletesen bemutatta, hogy a szerződésben, illetve a kapcsolódó dokumentumokban mely adatokat, milyen minőségük alapján takarták ki. Üzleti adatnak minősítette a szerződésben szereplő felek, a szerződésben érintett egyéb társaságok, illetve a szerződés tárgyát képező M. E. Zrt. jelenlegi vagy jövőbeni gazdálkodásához, gazdasági tevékenységéhez kapcsolható eljárásokat, tényeket, információkat, döntés-előkészítési és egyéb tervezeteket, értékeléseket, pénzbeli és nem pénzbeli kötelezettségeket, jogosultságokat és az adott cég gazdálkodásáról, működéséről vagy jövőbeni gazdálkodásáról szóló számviteli adatokat, a szerződésben szereplő szerződéskötési feltételeket, az árképzéssel kapcsolatos tényeket, eljárásokat, az árfelülvizsgálat feltételeit, a felek aktuális szerződéses kötelezettségeit, partnereit, pozícióját, kockázatvállalási és üzleti lehetőségeit feltáró információkat, a jelenlegi, illetve múltbeli kapacitásokra vonatkozó információkat, az árakra, a termelt mennyiségekre, üzleti tevékenységre, kereskedelmi gyakorlatra, továbbá a beszerzési portfólióra vonatkozó adatokat. Pénzügyi adatként a szerződésben szereplő finanszírozásra, hiteljogviszonyokra és kapcsolódó biztosítéki megállapodásokra vonatkozó adatokat, a pénzintézetek nevét, a szerződésben szereplő felek és egyéb társaságok pénzügyi helyzetére, a bankszámlákra, illetve tartozásokra, követelésekre vonatkozó adatokat takarta ki. Műszaki adatokként az M. E. Zrt. jelenlegi és jövőbeli felépítésével, működtetésével kapcsolatos technológiai ismereteket, leírásokat, megoldásokat és terveket tekintette.
[25] A másodfokú bíróság a felperes által csatolt – részére kiadott – okiratok és az alperes által becsatolt – kitakarás nélküli, zártan kezelt – dokumentumok összevetésénél megállapította, hogy a kiadni kért szerződésből, illetve igazgatósági előterjesztésből és határozatból, a kapcsolódó üzleti értékelésből és megbízási szerződésből az alperes az általa megjelölt üzleti, pénzügyi és műszaki adatnak minősülő adatokat takarta ki, ebből pedig megállapította, hogy a kitakart adatok a Kgt. 7/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó pénzügyi, üzleti és műszaki adatok, amelyeknek megismerhetőségét a törvény nemzetbiztonsági, központi pénzügyi érdekből, illetve külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel korlátozta, így azok nem ismerhetőek meg.
[26] A másodfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy az adatkiadás korlátozását ezért maga a Kgt. elvégezte, és a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztálya által kiadott határozat, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal állásfoglalása alapján megállapítható, hogy az M. E. Zrt. tranzakciója az ország energiaellátásának biztonsága körében nemzetbiztonsági kérdésnek minősül, ezért az ezzel összefüggő adatok megismerése nemzetbiztonsági érdek veszélyeztetése nélkül nem valósulhat meg, így az külön védelmet élvez.
[27] Összességében megállapította, hogy a perbeli szerződés, illetve az M. E. Zrt. gazdasági és műszaki működésével, működtetésével kapcsolatos igazgatósági előterjesztés és határozat, valamint a kapcsolódó üzleti értékelés nemzetbiztonsági érdekek mentén a Kgt. 7/I. § (1) bekezdés és az 1. számú melléklet 7. pontja szerinti korlátozás alá esik, így az ebben foglalt műszaki, pénzügyi és üzleti adatok kiadásának megtagadása mérlegelés nélkül kötelező, a Kgt. 7/I. § (1) bekezdése szerint azonosított adatok vonatkozásában a törvény minden további vizsgálat elvégzésének szükségessége nélküli előírást tartalmaz a meg nem ismerhetőség vonatkozásában, ezért az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét teljes egészében elutasította.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[28] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Megsértett jogszabályként hivatkozott a Kgt. 7/I. § (1) bekezdésére, az Infotv. 26. § (1) bekezdésére, az Alaptörvény 28. cikkére. Álláspontja szerint továbbá az adatigénylés lehetőségének „alapjaiban történő kizárása” ellentétes az Alaptörvény XXVIII. Cikk (7) bekezdésével, a jogorvoslathoz, illetve a tisztességes eljáráshoz való jogot is sérti.
[30] Az alperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[31] A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alaptalan.
[33] A felülvizsgálati kérelem alapján abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a másodfokú bíróság jogszabályt sértve utasította-e el a felperesnek a közérdekű adatok kiadására irányuló keresetét, helyesen értelmezte-e a Kgt. 7/I. §-át és az Infotv. 27. § (2) bekezdésének b), e) és f) pontját.
[34] Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alapján mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. A XXVIII. Cikk (7) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése szerint a nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembe vétele. A 39. cikk (2) bekezdése szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.
[35] A jelen esetben az nem volt vitatott, hogy a felperes által igényelt adatok az alperes közpénzből történő gazdálkodására figyelemmel közérdekű adatnak minősülnek, azt kellett megítélni, hogy a kért közérdekű adatok kiadásának korlátozása jogszerűen történt-e.
[36] Az Infotv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény célja a hatálya alá tartozó tárgykörökben az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. A 3. § 5. pontja szerint közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. A 3. § 6. pontja szerint közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Az Infotv. 26. § (1) bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Az Infotv. szerinti megismerési korlátokat az Infotv. 27. §-a tartalmazza. A 27. § (2) bekezdése szerint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot – az adatfajták meghatározásával – törvény, nemzetbiztonsági érdekből [b) pont) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből [e) pont], illetve külügyi kapcsolatokra nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel [f) pont] korlátozhatja. A (3) bekezdés szerint a közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az Európai Uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtokolásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a védett ismerethez – való hozzáférést, amelyeknek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.
[37] A perbeli esetben a kiadást korlátozó törvényi rendelkezésként a Kgt. 7/I. §-a, illetve a törvény 1. számú mellékletének 7. pontja került megjelölésre.
[38] A Kgt. 7/I. § (1) bekezdése szerint a villamosenergia-termelési, villamosenergia-kereskedelmi, földgáz-kereskedelmi, villamosenergia-elosztási, földgázelosztási, földgáztárolási, átviteli rendszerirányítási, távhőtermelési, központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer működtetési, továbbá hatósági nyilvántartáshoz kötött távközlési tevékenységet vagy ezen tevékenységek végzését támogató vagyonkezelői feladatokat fő tevékenységként ellátó, köztulajdonban álló gazdasági társaságnak, valamint az általa a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozásoknak az e tevékenységéhez kapcsolódóan kötött szerződésében foglalt, az 1. mellékletben meghatározott üzleti, pénzügyi, műszaki adatok és az ezen szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló üzleti, pénzügyi, műszaki adatok közül azok, amelyek nyilvánosságát az adat keletkezésétől számított, legfeljebb az 1. mellékletben meghatározott időtartam alatt, nemzetbiztonsági, központi pénzügyi vagy külügyi érdekből – az Infotv. 27. § (2) bekezdés b), e) és f) pontjára figyelemmel – korlátozni szükséges, nem ismerhetők meg. A törvény 1. mellékletének 7. pontja szerint a társaság stratégiájában szereplő kiemelt célok megvalósításával kapcsolatos szerződések üzleti, pénzügyi, műszaki adatai (maximálisan) 15 évig nem ismerhetők meg. A 7/I. § (2) bekezdése szerint nem ismerhető meg továbbá a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okoz. A (3) bekezdés szerint aránytalan a sérelem akkor, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná.
[39] A másodfokú bíróság e jogszabályi rendelkezéseket úgy értelmezte, hogy az abban foglalt feltételek megvalósulása esetén, az ott meghatározott adatok kiadását az adatkezelő mérlegelés nélkül köteles megtagadni. A felperes álláspontja ezzel szemben az volt, hogy az adatoknak a meghatározott tárgykörökbe tartozása sem jelenti automatikusan az adatkiadás megtagadásának lehetőségét, minden esetben tételesen kell megvizsgálni azt, hogy a konkrét adat kiadása valóban törvényi rendelkezésbe ütközik.
[40] A felperes felülvizsgálati kérelmében azzal érvelt, hogy a közérdekű adatok megismerhetőségének joga alkotmányos alapjognak minősül, és az Alkotmánybíróságnak a felülvizsgálati kérelemben is felhívott több határozata a közérdekű adatok nyilvánosságát tekinti a fő szabálynak, a kiadás korlátozását pedig a kivételnek, továbbá rögzítik, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságát korlátozó rendelkezéseket minden esetben megszorítóan kell értelmezni.
[41] Az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatát a 4/2021. (I. 22.) AB határozat összegezte. Az Alkotmánybíróság korábbi határozataival egyezően rögzítette, hogy az információszabadság tárgyát elsősorban a közérdekű adatok képezik. Az információszabadság a demokratikus, az alapjogok széles körét garantáló pluralista jogállam fenntartása szempontjából kiemelt fontosságú, ugyanakkor nem abszolút, vagyis nem korlátozhatatlan alapjog. A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben az elérni kívánt céllal arányosan az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával törvényben korlátozható az Alaptörvény I. Cikk (3) bekezdése alapján. Miután a nyilvánosság elvéhez képest a közérdekű adatok elzárása kivétel, azt csak kényszerítő esetekben lehet elfogadni, illetve a korlátozást elrendelő törvényt megszorítóan kell értelmezni. Alapelvként rögzíti az Alkotmánybíróság, hogy a kellő szigorúsággal – időlegesen – elfogadható nyilvánosságkorlátozás csak megfelelő adatkezelői eljárással, az adatkezelőt terhelő bizonyítási teher érvényesítésével, valamint az adatkezelőnek az adatkérést megtagadó döntés ellen kezdeményezhető, a jogalapra és indokoltságra is kiterjedő – tartalmi bírósági felülvizsgálat garantálása mellett lehetséges (Indokolás [37], [42], [44]). Mindezekre figyelemmel azt kellett vizsgálni, hogy a korlátozás ezen feltételei a jelen esetben fennálltak-e.
[42] A Kúria álláspontja szerint a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül, helytállóan állapította meg, hogy az adatkiadás korlátozásának jogszabályban meghatározott előfeltételei a jelen esetben fennálltak. Az Infotv. 27. § (2) bekezdésének megfelelően a korlátozásról törvény rendelkezett (Kgt. tv.), a korlátozás alá eső adatfajtákat konkrétan megjelölve a törvény 7/I. § (1) bekezdésében és a törvény 1. mellékletében. A V. H. nem vitatottan az ország villamosenergia-termelésének jelentős hányadát adja, a részvényeinek adásvételéről kötött szerződés ezen tevékenységére közvetlenül vonatkozik. Az adásvételi szerződés egyben a Kgt. 1. mellékletének 7. pontja alá eső tárgykörbe tartozik, a társaság stratégiájában szereplő kiemelt célok megvalósításával kapcsolatos szerződések alapvetően a jogszabályban meghatározott üzleti, pénzügyi, műszaki adatokat tartalmazzák.
[43] Helytállóan került az is megállapításra, hogy a kérdéses adatok kiadásának megtagadásához szintén alkotmányosan védendő érdek, azaz nemzetbiztonsági érdek kapcsolódik. Ezt a tényt igazolta az alperes által hivatkozott, a Honvédelmi Minisztérium által hozott határozat, amely az erőművet nemzeti létfontosságú rendszerelemnek minősítette, valamint a konkrét adatigénylés tartalmának ismeretében az Alkotmányvédelmi Hivatal által kiadott hivatalos állásfoglalás arról, hogy a kért adatoknak a nyilvánosság előli elzárása nemzetbiztonsági érdekből indokolt.
[44] Nem volt alapos a felülvizsgálati kérelem azon hivatkozása, hogy nem volt adott a felperes számára a jogorvoslat érdemi lehetősége. A másodfokú bíróság ítéletének [70] bekezdése egyértelműen rögzítette, hogy a másodfokú bíróság a felperes által csatolt – részére kiadott – okiratokat és az alperes által becsatolt – kitakarás nélküli, zártan kezelt – dokumentumokat tételesen összevetette, és úgy állapította meg, hogy a kiadni kért szerződésből, illetve igazgatósági előterjesztésből és határozatból, a kapcsolódó üzleti értékelésből és az arra vonatkozó megbízási szerződésből az alperes valóban az általa megjelölt üzleti, pénzügyi és műszaki adatnak minősülő adatokat takarta ki. A vizsgálat olyan mértékű volt, hogy még az esetleges eltéréseket is egyértelműen rögzítették, a másodfokú bíróság részéről érdemben állást foglaltak arról, hogy a Kgt. hatálya alá tartozó üzleti, pénzügyi, műszaki adatokat takarták ki. Mindezek alapján megalapozottan állapította meg a jogerős ítélet azt, hogy a nyilvánosság korlátozásának kivételes feltételei a jelen esetben fennálltak, így a szerződés és mellékletei, valamint az előkészítésére, valamint a vállalat értékelésére vonatkozó megbízási szerződés, illetve maga a vállalatértékelés ténylegesen olyan adatokat tartalmaz, amelyek a V. H. tevékenységére, az ország villamosenergia ellátásában betöltött szerepére figyelemmel a meghatározott adatfajtákra tekintettel nemzetbiztonsági, központi pénzügyi vagy devizapolitikai, illetve külügyi, továbbá nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokhoz fűződő érdekek mentén lehetővé teszik az adatok kiadásának korlátozását. Helytállóan állapította meg ezért a másodfokú bíróság, hogy az adatok kiadásának megtagadása törvény erejénél fogva az alperes részéről további mérlegelés nélkül kötelező volt, ezért a felperes keresetét el kellett utasítani. A felperes felülvizsgálati kérelme ezzel szemben gyakorlatilag csak általános elvi megállapításokat tartalmazott.
[45] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért azt hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv.IV.21.217/2021/5.)