I. A hatáskör és az illetékesség megállapításánál a keresetlevél benyújtásának időpontja az irányadó.
II. A szerződésben rögzített illetékességi kikötés olyan eljárásjogi hatású magánjogi megállapodás, amelynek érvényességét a megkötésekor irányadó szabályok alapján kell megítélni [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 27. § (1) bek., 42. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 23. § (1) bek., 27. § (2)–(5) bek., 28. § (1) bek. d) pont, 30. § (1) bek., 31. § (2) bek. c) pont].
A kijelölés alapjául szolgáló eljárás
[1] Az alperes mint hitelező és a felperes mint adós 2007. június 26-án kölcsönszerződést kötöttek egymással. Egyidejűleg a szerződéssel kapcsolatban esetlegesen felmerülő jogvitájuk esetére perértéktől függően kikötötték a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét.
[2] A felperes a közjegyzőnél fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő az alperessel szemben. Kérelmében a perré alakulás esetén illetékes bíróságként a Szegedi Járásbíróságot jelölte meg, utalva a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 25. § (4) bekezdésére. A közjegyző által a kérelemben megjelölt tartalommal kibocsátott fizetési meghagyással szemben az alperes ellentmondással élt. A közjegyző 5. sorszámú végzésével értesítette a felperest az ellentmondásról, és felhívta, hogy keresetét terjessze elő a Szegedi Járásbíróságon. A felperes az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a Szegedi Járásbíróságon előterjesztett keresetében a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását, az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződés érvényessé nyilvánítását kérte, valamint az érvényessé nyilvánított tartalmú szerződés alapján történő elszámolás eredményeként az alperes kötelezését 1 678 243 forint és kamatai megfizetésére. A keresetet tartalmazó iratában a Szegedi Járásbíróság illetékességét változatlanul a Pp. 25. § (4) bekezdésére alapította.
[3] A Szegedi Járásbíróság a végzésében arról tájékoztatta a felperest, hogy a Pp. 28. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott illetékességi okok alapján a perbeli követelését a lakóhelye vagy az ügyletkötés helye szerint illetékes bíróság előtt is érvényesítheti azzal, hogy a választás jogával az alperes írásbeli ellenkérelmének előterjesztéséig élhet. Egyidejűleg felhívta a felperest, nyilatkozzon, kívánja-e a bíróság illetékességét a lakóhelyére, vagy az ügyletkötés helyére alapítani.
[4] A felperes a bíróság felhívására úgy nyilatkozott, kíván élni a választás jogával, és a bíróság illetékességét az ügyletkötés helyére alapítja. Kérte ennek megfelelően az ügy áttételét a Kaposvári Járásbíróságra.
[5] A Szegedi Járásbíróság a végzésében megállapította illetékessége hiányát, az eljárást megszüntette, és elrendelte az ügy iratainak áttételét a Kaposvári Járásbírósághoz. Határozatának indokolása szerint a perbeli kölcsönszerződés fogyasztói szerződés, ezért a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékességére vonatkozó alávetési kikötés nem alkalmazható a Pp. 27. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, amely szerint nincs helye olyan illetékességi kikötésnek, amely kizárja a fogyasztó jogát ahhoz, hogy a vállalkozással szemben fennálló szerződéses jogviszonyból eredő igényét saját belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt érvényesítse. Kifejtette, kizárólagos illetékesség hiányában a felperes az alperes írásbeli ellenkérelmének előterjesztéséig az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett választhatta a Pp. 28. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott azon illetékességi okot, amely alapján a fogyasztó által vállalkozással szemben fennálló, szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése iránti pert a felperes az ügyletkötés helye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja, s miután a felperes ezt az illetékességi okot választotta, a perre az ügyletkötés helye alapján a Kaposvári Járásbíróság az illetékes.
[6] A Kaposvári Járásbíróság a végzésében arról tájékoztatta a felperest, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességének való alávetési kikötés érvényes, a Pp. 27.§ (5) bekezdése viszont lehetőséget biztosít arra, hogy a fogyasztó a vállalkozással szemben fennálló szerződéses jogviszonyból eredő igényét saját belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt érvényesítse. Felhívta a felperest, nyilatkozzon arra, hogy a Pp. 27. § (5) bekezdése alapján a pert a Pesti Központi Kerületi Bíróság helyett a lakóhelye, tehát a Dombóvári Járásbíróság előtt kívánja-e érvényesíteni.
[7] A felperes válaszában közölte, igényét a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt kívánja érvényesíteni.
[8] A Kaposvári Járásbíróság a végzésében ugyancsak megállapította illetékessége hiányát, és az ügyet áttette a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. A Kúria 7/2021. számú PJE határozata [57], [58] és [59] bekezdéseiben foglaltakra utalva rámutatott, a Pp. 27.§ (5) bekezdése a szerződésben kikötött kizárólagos illetékességet annyiban korlátozza, hogy amennyiben a fogyasztó a vállalkozással szemben fennálló szerződéses jogviszonyból eredő igényét saját belföldi lakóhelyén kívánja érvényesíteni, erre alávetéses illetékesség kikötése esetén is lehetősége van. Megállapította, hogy a felperes a Pp. 27. § (5) bekezdésében foglalt illetékességi okra nem kívánt hivatkozni, s miután a peres felek alávetési kikötésre vonatkozó megállapodása annak megkötésekor még nem ütközött jogszabályba, a perre az alávetési kikötésben megjelölt Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagosan illetékes.
[9] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a végzésében szintén megállapította illetékessége hiányát, és az ügyet felterjesztette a Kúriára az eljáró bíróság kijelölése végett. Álláspontja szerint a jelen ügyben nem áll fenn alávetéses illetékesség, mivel a kikötés érvénytelen szerződésben szerepel, érvénytelen ügyletre pedig eljárási jogot sem lehet alapítani.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A Kúria a fent részletezett negatív illetékességi összeütközést a Pesti Központi Kerületi Bíróság eljárásra történő kijelölésével szüntette meg, az alábbi indokok alapján.
[11] A peres felek a perbeli szerződésből eredő jogvitájuk esetére általános szerződési feltétel formájában a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét kötötték ki. Miután akár az általános, akár a vagylagos illetékességi okok alkalmazására csak más bíróság kizárólagos illetékességének hiányában kerülhet sor, a jelen ügyben eljáró bíróság illetékességének megállapítása során elsődlegesen azt kellett vizsgálni, hogy az alávetési kikötés érvényes-e, s ha igen, a jelen perben alkalmazható-e.
[12] Az érvényességet illetően annak van döntő jelentősége, hogy a szerződésben rögzített illetékességi kikötés olyan eljárásjogi hatású magánjogi megállapodás, amelynek érvényességét a megkötésekor irányadó szabályok alapján kell megítélni (7/2021. PJE határozat [56] pont).
[13] A perbeli esetben a felek az alávetési kikötést tartalmazó megállapodásukat 2007-ben kötötték, amikor az akkor hatályos polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) előírásai alapján a jövőben felmerülő jogvitáikra kiköthették a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékességét, az ezt tiltó 41. § (6) bekezdés ugyanis csak 2009. június 30-i hatállyal került beiktatásra a régi Pp.-be, és sem ennek a rendelkezésnek, sem a Pp. ugyanilyen tartalmú tiltást megállapító 27. § (6) bekezdés b) pontjának nincs visszaható hatálya.
[14] Észlelte ugyanakkor a Kúria, hogy a perbeli fogyasztói szerződésben a felek a fogyasztó felperessel szerződő alperes akkori székhelye szerinti bíróság illetékességét kötötték ki, amely kikötés – az 1/2017. PJE határozat alapján a Pp. alkalmazása körében is megfelelően irányadó – a fogyasztói szerződés érvényességével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/2011. (XII. 12.) PK vélemény 5. pontjának a) alpontja értelmében tisztességtelen. A kikötésben megjelölt bíróság saját illetékességének vizsgálata körében a kikötés tisztességtelenségét hivatalból köteles észlelni, de az általános illetékességgel rendelkező bírósághoz csak akkor teheti át a keresetlevelet, ha a fogyasztó – a bíróság felhívására – az illetékességi kikötés tisztességtelenségére hivatkozik.
[15] Jelen ügyben az eljárt bíróságok arra ugyan nem hívták fel a felperest, hogy az illetékességi kikötés tisztességtelenségére kíván-e hivatkozni, a jogi képviselővel eljáró felperes viszont úgy nyilatkozott, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt kívánja érvényesíteni az igényét, e bíróságot tekinti hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel rendelkező bíróságnak. Erre a felperesi nyilatkozatra figyelemmel a Kúria úgy tekintette, hogy a felperes az illetékességi kikötés tisztességtelenségére nem kíván hivatkozni, ezért a kikötés továbbra is irányadó az eljáró bíróság illetékességének megállapításakor.
[16] Nem ért egyet a Kúria a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak azzal az álláspontjával, miszerint az alávetési kikötés azért nem vehető figyelembe, mert érvénytelen szerződésben szerepel. Egyrészt ugyanis a szerződés érvényességének, illetve érvénytelenségének megítélése a per érdemére tartozó kérdés, önmagában a felperes állítása alapján a szerződés nem tekinthető érvénytelennek. Másrészt a felek alávetési kikötést tartalmazó megállapodása kapcsolódik ugyan a kölcsönszerződéshez, de attól különböző szerződés, így a kölcsönszerződés esetleges érvénytelensége nem vonja maga után az alávetési kikötésre vonatkozó megállapodás érvénytelenségét. Lényeges továbbá, hogy a felek a kölcsönszerződéssel kapcsolatban esetlegesen felmerülő jogvitájuk esetére kötötték ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékességét, s miután az esetleges jogvitájuk körét nem korlátozták, az a szerződés érvényességével kapcsolatos jogvitát is magában foglalja.
[17] A kifejtettekre figyelemmel a perbeli alávetési kikötés érvényes, illetve érvényesnek tekintendő, alkalmazhatóságát pedig az zárhatná ki, ha az azt tartalmazó megállapodás megkötését követő jogszabályváltozás következtében az olyan típusú ügyek elbírálására, amelyre a szerződő felek illetékességi megállapodása vonatkozott, a jogalkotó más bíróság hatáskörét vagy kizárólagos illetékességét állapította volna meg. A hatáskör és az illetékesség megállapításánál ugyanis a keresetlevél benyújtásának időpontja az irányadó [régi Pp. 27. § (1) bekezdés, 42. §, Pp. 23. § (1) bekezdés, 30. § (1) bekezdés], a keresetlevél beadásakori hatásköri, illetve kizárólagos illetékességre vonatkozó szabályokkal szemben pedig a felek illetékességi megállapodása nem érvényesülhet, mivel a Pp. 27. § (4) bekezdése szerint nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyekben, amelyekre törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg (7/2021. PJE határozat [57] pont). A perbeli megállapodáson alapuló illetékességi kikötés viszont nem ütközik törvényen alapuló kizárólagos illetékességi szabállyal, így a felperes kölcsönszerződésből eredő igénye a kikötött bíróság, azaz a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt érvényesíthető.
[18] Ennek nem mond ellent a Pp. Szegedi Járásbíróság által hivatkozott 27. § (5) bekezdése, amely szerint nincs helye olyan illetékességi kikötésnek, amely kizárja a fogyasztó jogát ahhoz, hogy a vállalkozással szemben fennálló szerződéses jogviszonyból eredő igényét saját belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt érvényesítse. Ez a rendelkezés ugyanis nem kizárólagos, hanem a Pp. 28. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott vagylagos illetékességi szabályra utal vissza, a vagylagos illetékesség pedig nem érvényesülhet sem a törvényen, sem az alávetésen alapuló kizárólagos illetékességgel szemben. Egyebekben a Pp. 27. § (5) bekezdésének az illetékességi kikötést korlátozó rendelkezésére is irányadóak a végzés [13] bekezdésében kifejtettek, nevezetesen, hogy annak visszaható hatálya nincs, az alávetési megállapodás megkötésekor pedig ilyen tiltást a törvény nem tartalmazott.
[19] Mindezek alapján a Kúria a per elbírálására a Pp. 27. § (2) bekezdése szerint kizárólagosan illetékes Pesti Központi Kerületi Bíróságot jelölte ki, és erről a Szegedi Járásbíróságot, valamint a Kaposvári Járásbíróságot értesíteni rendelte.
(Kúria Pkk.V.24.642/2023/2.)