Ha az elsőfokú bíróság kijelölés folytán jár el, akkor az általa hozott határozatok elleni fellebbezés (jogorvoslat) elbírálására az a másodfokú bíróság jogosult, amelynek az illetékességi területén a kijelölt bíróság található [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 4. §, 20. § (1) bekezdés].
[1] A felperes a Nyíregyházi Járásbíróságon előterjesztett keresetében egyebek mellett 1 499 000 forint egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket, köztük a Nyíregyházi Törvényszék LVIII. rendű és a Debreceni Ítélőtábla LIX. rendű alperest.
[2] A Nyíregyházi Járásbíróság elnöke a Nyíregyházi Törvényszékre, a Nyíregyházi Törvényszék elnöke a Debreceni Ítélőtáblára, a Debreceni Ítélőtábla elnöke pedig a Kúriára terjesztette fel az ügy iratait az eljáró bíróság kijelölése végett arra hivatkozva, hogy az ügy elintézéséből a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 14. § (1) bekezdés a) pontja alapján nevezett bíróságok kizártak, mivel az ügyben a Nyíregyházi Törvényszék és a Debreceni Ítélőtábla alperesként szerepelnek.
[3] A Pp. 14. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a perben nem járhat el az a járásbíróság, törvényszék, illetve ítélőtábla, amely a perben fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, amely a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy amelynek jogaira, illetve kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet. A Pp. 14. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben meghatározott kizárási okok arra a jogi személyiséggel nem rendelkező bíróságra is vonatkoznak, amelynek bírái felett a perben érintett bíróság elnöke gyakorolja az általános munkáltatói jogokat.
[4] Jelen esetben a Nyíregyházi Törvényszék és a Debreceni Ítélőtábla a perben félként vesz részt, ezért velük szemben a Pp. 14. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kizárási ok áll fenn, a Nyíregyházi Járásbíróság pedig a Pp. 14. § (2) bekezdése alapján kizárt a per elbírálásából, miután bírái felett az LVIII. r. alperes elnöke gyakorolja az általános munkáltatói jogokat.
[5] Miután a Nyíregyházi Járásbíróság a perben nem járhat el, az eljáró bíróságot ki kell jelölni [Pp. 31. § (1) bekezdés]. Tekintettel arra, hogy a kijelölésre a Pp. 31. § (2) bekezdése alapján jogosult Nyíregyházi Törvényszékkel és Debreceni Ítélőtáblával szemben is kizárási ok áll fenn, az eljáró bíróságot a Kúriának kellett kijelölnie a hatásköri és illetékességi szabályok alkalmazásával [Pp. 31. § (2) bekezdés c) pont].
[6] Az eljáró bíróság kijelölése során a Kúria figyelemmel volt arra, hogy a felperes keresetének elbírálása a Pp. 20. § (1) bekezdése értelmében első fokon törvényszéki hatáskörbe tartozik, ezért a Pp. 17. § (2) bekezdése és 31. § (2) bekezdés c) pontja alapján – a per tárgyára is figyelemmel – az elsőfokú eljárás lefolytatására a Pécsi Törvényszéket jelölte ki, és erről a Nyíregyházi Járásbíróságot, a Nyíregyházi Törvényszéket és a Debreceni Ítélőtáblát értesíteni rendelte.
[7] A Kúria utal arra, a Pécsi Törvényszék mint az elsőfokú eljárásra kijelölt bíróság határozataival szemben előterjesztett fellebbezések elbírálására a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 2. számú melléklete szerint a Pécsi Ítélőtábla az illetékes, ebből a szempontból ugyanis közömbös, hogy a keresetlevelet eredetileg is az illetékességi területéhez tartozó törvényszékhez nyújtották-e be, vagy az ügy később került – akár áttétel, akár kijelölés folytán – az illetékességi területéhez tartozó bírósághoz. A Pécsi Ítélőtáblával szemben ez idáig kizárási ok nem merült fel, ezért a Kúriának az esetleges fellebbezéseket elbíráló másodfokú bíróság kijelöléséről nem kellett határoznia (Pkk.V.24.923/2022/2., Pkk.V.24.911/2022/2.).
(Kúria Pkk.III.24.548/2023/2.)