Keresés

Felülvizsgálati indítvány csak az irányadó tényállással összhangban álló tényekre alapítható.

I. A másodfokú bíróságnak kizárólag a büntetés kiszabását támadó korlátozott fellebbezés esetén is törvényi kötelezettsége a bűnösség megállapításának felülbírálata. Ezt azonban kizárólag az elsőfokú ítéleti tényállás alapulvételével kell elvégeznie, melynek során a tényállásban nem szereplő vagy azoktól eltérő tényekre nem lehet figyelemmel [Be. 583. § (3) bek., 590. § (5) bek.].

I. Büntetőügyben az anyagi jogerő szempontjából az jelent ügyet eldöntő rendelkezést, amely a vádról, illetve a vád alapján folyó eljárás lezárásáról érdemben és végérvényesen dönt. Ezáltal jut kifejezésre a büntetőjog alkalmazásának véglegessége, és érvényesül a „ne bis in idem” elve, valamint a „res iudicata” joghatása [Be. 456. § (1) és (2) bek.].
II. A törvény által biztosított jogorvoslati jog megnyílása és biztosítása vezethet a Be. 458. §-a alapján beálló jogerőhöz, amely „res iudicata”-hatás kiváltására alkalmas.

I. A Btk. elkövetéskor hatályos 410. § a) pontjának helyes értelmezése szerint a bennfentes kereskedelem bűntettének elkövetője az ügyletet maga köti (saját nevében), akár saját, akár más javára. A Btk. 410. § b) pontjában írt esetben az elkövető megbízást ad az ügylet megkötésére, ami valójában azt jelenti, hogy egy felbujtásszerű cselekmény válik önálló tettesi magatartássá. Emiatt ebben az esetben a bűncselekmény befejezettségéhez nem szükséges az ügylet megkísérlése sem, ahhoz a megbízás elegendő. Értelemszerűen a megbízásra irányuló ajánlattétel már kísérlet lehet.

I. Járművezetés ittas állapotban bűncselekmény elkövetése esetén járművezetéstől eltiltás kiszabásának mellőzésére csak különös méltánylást érdemlő okból kerülhet sor. Anyagi jogi törvénysértést eredményez, ha a bíróság más okból mellőzi e büntetési nem kiszabását [Btk. 55. § (2) bek.; Be. 649. § (1) bek. b) pont].

I. A közzétett bírósági határozattól való eltérésen alapuló felülvizsgálat mindig két felülvizsgálati ok egyidejű megvalósulását feltételezi. Ebből következik, hogy ha a közzétett határozattól való eltérésre való hivatkozás nem alapos, az állított anyagi vagy eljárásjogi törvénysértés önmagában is felülvizsgálatot alapozhat meg. Az indítvány elutasítására akkor kerülhet sor, ha az indítvány nem a Kúria által 2012. január 1. napját követően hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozattól való eltérést állít és/vagy az állított törvénysértés nem a Be. 649.

I. A tényállás és a rendelkező rész összhangjának hiánya nem az eljárási szabályokat (az indokolási kötelezettséget), hanem a büntető anyagi jogot sérti. Az eljárási szabálysértés megállapítására főszabályként csak az vezethet, ha a rendelkező rész (jogkövetkeztetés) és büntetőjogi főkérdésben a tényálláson kívüli indokolás áll egymással ellentétben [Be. 608. § (1) bek. f) pont].

A másodfokú bíróság eljárása nem szorítkozhat csupán az indokolás formális meglétének ellenőrzésére, annak – a felülmérlegelés tilalmát nem sértve – a tartalmi ellenőrzésére is köteles. Az e körben feltárt logikátlanság és iratellenesség az indokolás formális megléte mellett is vezethet annak tartalmi hiányának megállapításához [Be. 609. § (1) bek., (2) bek. d) pont, 627. § (1) bek. a), b), c) pont].

I. A másodfokú bíróság tárgyalást tart, ha bizonyítás felvétele szükséges. E törvényi rendelkezés egyaránt vonatkozik a nem ügydöntő végzés elleni és az ítélet elleni fellebbezés elbírálására. A Be. 598. § (1) bekezdés g) pontja szerinti tanácsülés mint eljárási forma nem korlátozza a bizonyítás lehetőségét, éppen fordítva, a bizonyítás felvételének szükségessége határozza meg az eljárási formát [Be. 600. § (1) bek. b) pont].

A védő kizárására sor kerülhet abban az esetben is, ha az általa védett terheltek és bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek között érdekellentét áll fenn.