Keresés

I. A gyógyítás (kezelés) büntetőjogi értelemben vett kockázata akkor igényel vizsgálatot, amikor az orvos eltér foglalkozása szabályaitól.
Az Eütv. 126. § (1) bekezdése az orvos általános gondossági kötelezettségét fogalmazza meg, míg a 126. § (2) bekezdése a mérlegelés lehetőségéből, kötelezettségéből eredő felelősség alapját teremti meg.

I. Embercsempészés miatt a külföldi állampolgár elkövetővel szemben a kiutasítás alkalmazása kötelező, amelynek tartama kizárólag a kiszabott szabadságvesztés kétszerese lehet [Btk. 60. § (2a) bek.].

A büntető anyagi jogi szabály sérelmét is jelenti, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem tartalmazza, hogy a terhelt pontosan mikor követte el az eljárás tárgyát képező cselekményt, és a tényállás alapján olyan elkövetési időpont sem zárható ki, amikor a cselekmény még nem volt bűncselekmény [Btk. 2. § (2) bek., 379. §, 400. § (1) bek., 650. § (2) bek., 659. § (1) bek.; Be. 663. § (1) bek. b) pont; Szabs. tv. 2. § (1) bek., 177. § (1) bek.].

I. A bíróság a vádiratban – az egyezség tartalmával egyezően – indítványozott büntetés nemétől és mértékétől nem térhet el, ebből azonban nem következik az, hogy a vádiratban írt törvénysértő büntetést ki kell szabnia, mert az egyezség jóváhagyásának megtagadása esetén e külön eljárás szabályainak további alkalmazása kizárt, és az eljárást az előkészítő ülésre vonatkozó általános szabályok szerint folytatja [Be. 736. § (3) bek.].

I. Felülvizsgálati eljárásban – az érdemi felülbírálatra alkalmatlansága folytán – a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését eredményezi, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás olyan ellentmondásokat tartalmaz, amelyek miatt a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdésekben (a terhelt bűnösségének megállapítása, felmentése, az eljárás megszüntetése, a bűncselekmény minősítése, illetve a Btk.

A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése tárgyában kitűzött ülés védő távollétében való megtartásának feltétele a védő szabályszerű értesítése [Be. 494. § (3) bek., 474. § (3), (4) bek., 609. § (2) bek. b) pont].

A vádiratban, illetve ennek hiányában az előkészítő ülésen az ügyészségnek nem kötelező a kiszabott büntetés vagy intézkedés tartamára vagy mértékére meghatározott indítványt tenni arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését a váddal egyezően beismeri és a tárgyaláshoz való jogáról lemond.

Ha az elsőfokú nem jogerős ítélet kihirdetését követően a letartóztatás fenntartása vagy elrendelése a Be. 552. § (2) bekezdésében írt ok alapján indokolt, az óvadék elfogadására akkor sincs törvényi lehetőség, ha a kényszerintézkedés céljának eléréséhez egyébként enyhébb kényszerintézkedés alkalmazása is elégséges [Be. 276. § (2) bek., 284. §, 552. § (1) és (2) bek.].

I. A védő tanúként nem idézhető, amennyiben mérlegelést nem igénylő módon megállapítható, hogy esetében a Be. 170. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vallomástételi tilalom áll fenn és erről a büntetőügyben eljáró hatóságnak előzetes tudomása van.
II. Amennyiben a védő eleget tesz a tanúkénti idézésnek, azonban a védői minősége folytán tanúként nem hallgatható ki, és nem tesz vallomást, formai értelemben – az idézés tényére figyelemmel – tanúnak tekinthető, ez azonban a Be. 43. § (1) bekezdés e) pontja szerint a kizárását nem eredményezi.

A becsület csorbítására objektíve alkalmas, így a rágalmazás vétségének megállapítását megalapozza a magánvádló személyét érintő, nyilvánosan közzétett azon állítás, amely olyan konkrét tényeket (emberi cselekményeket) tartalmaz, amelyek valóságuk esetén akár büntetőeljárás megindítására is alkalmasak [Btk. 226. § (1) bek., (2) bek. b) pont].