Keresés

Nem tekinthető a büntetőeljárást előbbre vivő, érdemi intézkedésnek és ezért nem szakítja meg az elévülést az a nyomozati cselekmény, amely olyan adat beszerzésére irányul, amelynek megküldése – felmerülése esetén – a megkeresett szerv jogszabályi kötelezettsége [Btk. 28. § (1) bek.; Bnytv. 54. § (1)–(2) bek.].

I. A jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazásának feltételei [2001. évi CIV. törvény (Jszbt.) 29. § (1) bek. a) pont]. 
II. A Jszbt. szerinti előny önmagában vizsgálandó, nem feltétele, hogy másnál egyidejűleg hátrány jelentkezzen. Jogi személy esetében ugyanis a lényeg az, hogy nem gazdálkodhat bűnös úton [Jszbt. 6. § (1)–(3) bek.].

Nincs helye harmadfokú eljárásnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletének a terhelt bűnösségét megállapító rendelkezése a vád tárgyává tett tények teljes körű értékelése mellett minősítésbeli tévedésen alapszik, és ehhez képest a másodfokú bíróság a cselekmény teljes körű, törvényes minősítése olyan bűncselekményt vagy bűncselekményeket illetően is bűnösséget állapít meg, amelyről vagy amelyekről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett [Be. 615. § (2a) bek.].

I. A vádemelés után elrendelt vagy fenntartott személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés indokoltságának felülvizsgálata, annak további fenntartása az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart, így a fenntartásról rendelkező végzés elleni fellebbezés elbírálása nem tartalmazhat rendelkezést ezen túlnyúló időszakra.

I. A siket terheltre minden további vizsgálódás nélkül a Be. hallássérültekre vonatkozó szabályai kötelezően alkalmazandók. 

I. Nem sikkasztás vétsége, hanem az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette valósul meg, ha az elkövető jogtalan haszonszerzési célzattal a sértett által rábízott „céges” bankkártya felhasználásával a bankkártyaolvasó terminálba a vásárlás, illetve a bankjegykiadó automatába a pénzfelvételi kísérlet során adatot visz be, és ezen informatikai eszközök – adatfeldolgozás eredményeként – a beütött összegnek megfelelő pénzügyi tranzakciót teljesítik, illetve az elkövető az erre irányuló folyamatot elindította [Btk. 372. § (1) és (2) bek. a) pont, 375.

I. Kifosztás valósul meg, amennyiben az idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására korlátozottan képes személy kifejezett összezavarásával történik a dologelvétel, függetlenül attól, hogy az a lakás mely helyiségéből valósult meg. Döntő jelentősége annak van, hogy a bűncselekmény megvalósítását a sértett állapota teszi-e lehetővé vagy legalábbis jelentős mértékben megkönnyíti-e. 

A kényszerítés maradéktalanul megvalósul, ha a munkahelyéről való kirúgatással és a képviselői munkájának ellehetetlenítésével való fenyegetés hatására a sértett az önkormányzati képviselői megbízásának átvételéről szóló nyilatkozata visszavonására kényszerül. A jelentős érdeksérelem a közérdekben a közakarat érvényre jutásának megakadályozásával, a sértett tekintetében pedig az Alaptörvényben biztosított passzív választójogának korlátozásában valósul meg [Btk. 195. §, 459. § (1) bek. 7. pont].

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége esetén az elkövető büntetőjogi felelőssége akkor állapítható meg, ha a foglalkozási szabályt szándékosan vagy gondatlanul megszegő tevékenységével okozati összefüggésben áll elő más (mások) életének, testi épségének közvetlen veszélybe kerülése vagy testi sérülése (halála), illetve az elkövető szabályszegő mulasztása folytán – bár erre lehetősége volt – nem akadályozza meg a tényállásszerű eredmény bekövetkezését, feltéve, hogy a káros következmény tekintetében gondatlan bűnössége fennáll [Btk. 165. § (1) bek., (2) bek.

I. Az abszolút kizárási okok köre zárt; analógia útján további feltétlen kizárási ok nem alkotható. A bírónak az ügyben való korábbi eljárása miatti kizártságának okait a Be. 14. § (3) bekezdése kimerítően felsorolja; következésképp az ott írt eseteken kívül nem tekinthető elfogultság címén sem kizártnak az a bíró, aki a vádemelést követően az ügyben korábban eljárt.