Keresés

A Btk. 178. §-ában meghatározott kábítószer birtoklása törvényi tényállásával összefüggésben a 180. § (1) bekezdése speciális, az adott bűncselekményre vonatkozó büntethetőséget megszüntető okot tartalmaz. E törvényi feltétel bekövetkezése az érintett bűncselekmények miatti büntetőeljárás folytatásának anyagi jogi természetű akadálya, amelyre tekintettel az eljárást – annak valamennyi szakaszában – meg kell szüntetni. 

I. Mindig a felek szerződési akaratából kiindulva kell és lehet megállapítani, hogy az adott vagyontárgy a hitel visszafizetésének a biztosítékául szolgál, s így a tartozás fedezetének elvonása bűncselekmény elkövetési tárgya-e vagy sem. A cselekmény akkor tényállásszerű, ha az elvont fedezet olyan követelést biztosít, amely írásbeli szerződés alapján áll fenn [Btk. 405. § (1) bek.]. 
II. A csalás és a tartozás fedezete elvonása bűncselekmények elhatárolása [Btk. 373. § (1) bek., 405. § (1) bek.].

A IV. rendű terhelt a tényállás alapján azzal a tudattal működött közre az adásvételi szerződések készítésekor, hogy azok valójában egy ingatlancserét lepleznek, azonban arra nem terjedt ki a tudata, hogy ezen okiratokkal a másik terhelt számára a csalás bűncselekményének elkövetését teszi lehetővé, ahhoz nyújt segítséget. 

I. A minősítés alapja nem lehet olyan tény, aminek leírása a jogerős ítéleti tényállásból hiányzik; akkor sem, ha az ítéleti tényállásban foglalt tényekből arra következtetést lehet vonni [Be. 659. § (1) bek., Btk. 370. § (2) bek. bc) alpont]. 

I. A büntetővégzés rendelkező részének tartalmaznia kell a Be. 561. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint a Be. a 742. §-ában és a 744. 
§-ában foglaltakra való figyelmeztetést.

I. Nem felülvizsgálati ok, ha a magánvádas eljárásra vonatkozó szabályok megsértésével a magánvádló elmulasztotta az eljárási illeték, illetve a jogorvoslati illeték lerovását. Az eljárási illeték meg nem fizetése még abban az esetben sem képez felülvizsgálati okot, ha az az elsőfokú bíróság az illeték megfizetésére történő felhívásban foglalt határidő elmulasztása ellenére sem szüntette meg az eljárást [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 52. § (1) és (5) bek.; Be. 608. § (1) bek. e) pont, 649. § (2) bek. d) pont, 649. § (1) bek. a) pont aa) alpont]. 

A Btk. nem általánosságban, hanem kifejezetten a konkrét (az elkövetőnek felrótt) bűncselekmény viszonyában rendelkezik a kóros elmeállapot beszámítási képességet érintő (korlátozó vagy kizáró) hatásáról. Erre tekintettel a bűntetteknek a konkrét cselekménnyel összefüggő – a vádbeli vagy ítéleti tényállással összevetett – vizsgálata alapján tisztázható a felismerési képesség kérdése [Btk. 17. § (1) és (2) bek.].

I. Ha ugyanaz a személy előbb védőként, majd megbízásának megszűnése után a tanú segítőjeként jár el, a Be. 43. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizárási ok fel sem merül, az ugyanis csak akkor zárja ki a védő eljárását, ha a védő e megbízása előtt vagy azzal egyidejűleg jár el tanú segítőjeként is.

A zsarolás és a rablás nem a fenyegetés „intenzitása”, hanem tartalma és jellege alapján határolandó el. Az élet és testi épség elleni közvetlen fenyegetés burkolt formában is megvalósítható. Így rablás valósul meg, ha a terhelt a közterületen megszólított sértettek előtt – a kitartó pénzköveteléssel egyidőben – küzdősportolói múltjáról, börtönviselt előéletéről és korábbi erőszakos bűncselekményeiről számol be annak érdekében, hogy a sértettek a követelését teljesítsék [Btk. 365. § (1) bek., 367. § (1) bek., 459. § (1) bek. 7. pont].

I. A vesztegetés alapesetét kimerítő terhelti magatartások lényege (jogtalan előny kérése, illetve az egyetértés azzal) a jellegüknél fogva eleve a rendőr mint hivatalos személy működésének jogellenes és egyúttal rendeltetésellenes gyakorlása, melynek célja a befolyásoláson túl a minősített esetként szabályozott hivatali kötelesség megszegése volt.