A kapcsolati erőszak bűntettének a Btk. 212/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti minősítését nem alapozza meg az, ha a terhelt ugyan rendszeresen követ el Btk. 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértést a sértett sérelmére, és ezek sorában egy alkalommal a Btk. 164. § (3) bekezdése szerinti testi sértés bűntette kísérletét valósítja meg. A Btk. 212/A. § (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő kapcsolati erőszak bűntette állhat halmazatban a Btk. 164. § (3) bekezdése szerint minősülő testi sértés bűntettével [Btk. 164. § (1) és (3) bek., 212/A. § (2) bek. a) és b) pont].
[1] A járásbíróság ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki kapcsolati erőszak bűntettében [Btk. 212/A. § (2) bek. b) pont], ezért őt mint erőszakos többszörös visszaesőt 3 év fegyház fokozatú szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Ezen túlmenően rendelkezett a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időnek a kiszabott szabadságvesztésbe történő beszámításáról, valamint a bűnügyi költségről.
[2] A védelmi fellebbezéseket elbírálva a törvényszék mint másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[3] A jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott okból.
[4] Indokai szerint az elsőfokú bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével törvénysértően minősítette a bűncselekményt, emiatt törvénysértő büntetést szabott ki, amelyet a másodfokú bíróság szintén törvénysértően fogadott el.
[5] Kifejtette, hogy az eljáró bíróságok a bűncselekményt tévesen minősítették a Btk. 212/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kapcsolati erőszak bűntettének. Ugyanakkor a sértett valós vagy vélt sérüléseinek a gyógyulási időtartama soha nem haladta meg a 8 napot, ezáltal a testi sértéssel történő elkövetési magatartást – amely legfeljebb a Btk. 164. § (2) bekezdésének megállapítására adott alapot – helyesen a Btk. 212/A. § (2) bekezdés a) pontjába ütköző kapcsolati erőszak bűntettének kellett volna minősíteni.
[6] Rámutatott, hogy a kapcsolati erőszak harmadik alapesetét a Btk. 212/A. § (2) bekezdése határozza meg. Az alapbűncselekmény súlyát differenciáltan figyelembe véve a tényállás két eltérő büntetési tételt határoz meg [Btk. 212/A. § (2) bek. a) és b) pont] attól függően, hogy a rendszeresen elkövetett cselekmény melyik testi sértés törvényi tényállását merítette ki. Ha az elkövető nem valósít meg súlyos testi sértést, azaz nem volt egy alkalommal sem olyan, hogy a sérülés 8 napon túl gyógyult és az aljas indokból történt elkövetési magatartás sem állapítható meg, az esetben a (2) bekezdés b) pontja szerinti, súlyosabb minősülés megállapításának nem lehet helye.
[7] Álláspontja szerint mivel jelen esetben kizárólag 8 napon belül gyógyuló cselekmény történt valósan és vélten is, ezáltal a Btk. 164. § (2) bekezdésére figyelemmel, a Btk. 212/A. § (2) bekezdés a) pontja szerint kellett volna a bűncselekményt minősíteni. A Btk. 212/A. § (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő kapcsolati erőszak bűntette 1 évtől 5 évig terjedő, még a Btk. 212/A. § (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő kapcsolati erőszak bűntette 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az erőszakos többszörös visszaesői minőségre figyelemmel az ítélet szerinti büntetési tételkeret 1 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés, azonban a helyes minősítés mellett 3 hónaptól 6 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
[8] Arra is hivatkozott, hogy a jogerősen kiszabott büntetés ugyan nem sért törvényt, azonban a külső arányosság és a közvetlenség elvének figyelembevételével – az irányadó középmértéket, az enyhítő körülményeket és az elmeorvos által is megállapított személyiségzavart is tekintve – mindenképp eltúlzóan súlyosnak tekinthető.
[9] Mindezek alapján arra tett indítványt, hogy a Kúria helyezze hatályon kívül az elsőfokú bíróság ítéletét és a másodfokú bíróság jogerős határozatát, utasítsa új eljárásra az elsőfokú bíróságot, vagy a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot változtassa meg akként, hogy állapítsa meg a bűncselekmény helyes minősítését, és a törvénynek megfelelő mértékű, jóval enyhébb büntetés kiszabásáról rendelkezzen.
[10] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben alaptalannak, részben törvényben kizártnak tartotta.
[11] Indokai szerint a terhelt a téves minősítés alapján kiszabott, de a helyes minősítés alapulvételével is kiszabható büntetést sérelmezte, így a terhelt felülvizsgálati indítványa a tartalma szerint a jenleg hatályos Be. 649. § (1) bekezdés c) pontján alapul. A terhelt elmarasztalásának törvénysértő jellegét abból eredeztette, hogy állítása szerint a sértett sérüléseinek a gyógytartama soha nem haladta meg a nyolc napot, ezáltal a testi sértéssel elkövetett magatartás legfeljebb a Btk. 164. § (2) bekezdése szerinti cselekményre figyelemmel kerülhetett volna megállapításra, így a Btk. 212/A. § (2) bekezdés a) pontjaként minősül.
[12] Kifejtette, hogy a felülvizsgálati eljárás azonban a jogerős tényálláshoz kötött, amely – többek között – azt tartalmazza, hogy 2020. február 6-án a sértett és a terhelt között történt szóváltás során a terhelt magatartása alkalmas volt súlyosabb, nyolc napon túl gyógyuló sérülés okozására, azaz a Btk. 164. § (3) bekezdésében írt nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó testi sértés bűntettének kísérlete is megvalósult.
[13] Rámutatott, hogy a kapcsolati erőszak bűntettének tényállásszerűségéhez a rendszeresség is feltétel, ezért egyetlen, a Btk. 164. § (3), illetve (4) bekezdése szerinti testi sértés alkalomszerű elkövetése nem a b) pont szerinti minősített esetet, hanem e bűncselekménynek a (2) bekezdés a) pontja szerinti minősített eset mellett, azzal valóságos anyagi halmazatban történő megállapítását alapozza meg. A terhelt cselekményei helyesen a Btk. 212/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kapcsolati erőszak bűntettének, valamint azzal halmazatban a Btk. 164. § (3) bekezdése szerinti súlyos testi sértés bűntette kísérletének minősülnek.
[14] Szerinte a helyes halmazati tételkeret megállapításakor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a terhelt a súlyos testi sértés bűntettének kísérlete tekintetében erőszakos többszörös visszaesőnek minősül, így a vele szemben irányadó büntetési tételkeret a generális törvényi minimumtól: 3 hónaptól 9 évig terjedő szabadságvesztés. A helyes minősítéshez igazodó, a terhelt többszörös, illetve erőszakos többszörös visszaesői minőségének figyelembevételével megállapított büntetési tételkerethez képest azonban a kiszabott büntetés nem tekinthető aránytalanul enyhének, az még így is a középmértéken aluli.
[15] Kitért arra is, hogy a terhelt által a közvetett bizonyítékokkal kapcsolatos bírói téves mérlegelés sérelmezése a felülvizsgálati eljárásban törvényileg kizárt, az nem képezheti felülvizsgálati eljárás alapját.
[16] Erre tekintettel azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat a Be. 662. § (1) bekezdése szerint hatályában tartsa fenn.
[17] A terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében lényegileg a felülvizsgálati indítvány érvelését ismételte meg, fenntartva az abban tett indítványát.
[18] A felülvizsgálati indítvány alaptalan.
[19] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen és a jogerős bírósági határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek.
[20] A Be. 650. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. Ennek megfelelően a Be. 659. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye.
[21] A tényállás irányadó jellege azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Következésképp a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható.
[22] A felülvizsgálat során tehát a jogerős határozatban megállapított tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vizsgálható, az eljárt bíróságok által levont jogi következtetések – így a bűnösség megállapításának és a cselekmény jogi minősítésének – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével bírálható el.
[23] Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének és ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a – minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül – kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására.
[24] Ebből következően a felülvizsgálat során a tényállás helyessége, az ítélet megalapozottsága, a bizonyítékok értékelése nem bírálható felül. A jogerős ítéletben rögzített tényállás nem változtatható meg.
[25] Az irányadó tényállás a következőket rögzíti:
̶ a terhelt 2018. júniusától közös háztartásban, élettársi kapcsolatban élt a sértettel közös ingatlanban, kapcsolatuk azonban 2019. júliusára megromlott, a szóváltások, viták napi rendszerességűvé váltak.
̶ A terhelt 2019. július hónaptól otthonukban a sértettel magánéleti problémák miatt rendszeresen szóváltásba került, melyek során több alkalommal tettleg is bántalmazta a sértettet.
̶ A terhelt 2019. július 11-én a reggeli órákban szóváltásba került a sértettel, majd egy alkalommal, vaslapáttal kisebb erővel fejen ütötte, továbbá ismeretlen tárggyal egy alkalommal a karján és a lábán is megütötte a sértettet, amitől a sértett felületi hámsérüléseket szenvedett.
̶ A terhelt 2019. július 14-én a reggeli órákban vitába került a sértettel, melynek során tettleg bántalmazta, majd fehér színű festékkel leöntötte a sértettet, ezután távozott az ingatlanból.
̶ A terhelt 2019. július 25-én a délutáni órákban szóváltásba került a sértettel, melynek során a terhelt „kikelve magából” több, a lakásban lévő, tulajdonát képező bútort is összetört, ezért a sértett értesítette a rendőrséget.
̶ A terhelt 2019. augusztus 28-án a hajnali órákban ismét szóváltásba került a sértettel, melynek során mindketten az utcára mentek, ahol a terhelt ököllel arcon ütötte és több alkalommal lábon rúgta a sértettet, aki 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A terhelt e cselekményei miatt rendőri intézkedésekre került sor.
̶ A terhelt és a sértett a közöttük kialakult magánéleti problémák miatt 2019 második félévében is több alkalommal került vitába, melyek során trágár szavakkal szidalmazták egymást, az év végi időszakban a terhelt tettleg is bántalmazta a sértettet, aki a szomszédos boltban kért segítséget.
̶ A terhelt 2020. február 4-én a lakás felújítása miatt szóváltásba került a sértettel, majd a veszekedés során a terhelt tört-zúzott a lakásban, kiborította a festéket és üvöltött a sértettel, aki a bántalmazás elkerülése érdekében távozott a lakásból és csak a következő napon tért haza.
̶ A terhelt és élettársa 2020. február 6-án közös otthonukban 22.00 óra körüli időben ismét szóváltásba került egymással, melynek során a terhelt egy alkalommal szájon ütötte a sértettet, amitől a sértett szája vérezni kezdett, ezért a sértett értesítette a rendőrséget.
̶ Ezután a terhelt ököllel arcon, a jobb szem környékén megütötte a sértettet, aki menekülni próbált a további bántalmazás elől, azonban a terhelt megragadta a sértett haját és a földre rántotta, majd a sértett fejét a hajánál fogva a padlónak ütötte. Ezt követően a terhelt több alkalommal, ököllel és tenyérrel arcon ütötte a sértettet, aki az őt érő ütéseket alkarját feje elé tartva próbálta meg kivédeni, tompítani, azonban az ütések hatására a földre esett.
̶ A terhelt bántalmazó magatartásával akkor hagyott fel, amikor a nyomozó hatóság tagjai a helyszínre érkeztek. A bántalmazás következtében a sértett szája felrepedt, jobb arcfele erősen felduzzadt, jobb szeme bedagadt, mely sérülések nyolc napon belül gyógyulnak.
̶ A terhelt magatartása – figyelemmel a bántalmazás módjára, a támadott testrészre – alkalmas volt súlyosabb, nyolc napon túl gyógyuló sérülés okozására, a súlyosabb eredmény bekövetkezése a sértett védekezése miatt maradt el.
̶ A terhelt nem elmebeteg, nem gyengeelméjű, tudatzavarban, szellemi leépülésben nem szenved, a cselekménykori időben sem szenvedett. Személyiségzavara van (kevert személyiségzavar a hangulat, indulati élet zavarával, valamint amorális vonásokkal és a szociális beilleszkedés zavarával). Ezen állapota a cselekmény vonatkozásában elmeszakértői szempontból nem korlátozta és képtelenné sem tette arra, hogy felismerje cselekménye következményeit és a felismerésnek megfelelően cselekedjék.
[26] A terhelt felülvizsgálati indítványában törvénysértő minősítés okán a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjának sérelmére hivatkozott.
[27] A Be. 659. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt – a törvény által meghatározott kivételektől eltekintve – a megtámadott határozat meghozatalakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. E rendelkezés azonban a megtámadott határozat meghozatala idején irányadó büntető anyagi jogi szabályok alkalmazásának felülvizsgálati eljárásban történő felülbírálatát, valamint az eljárási cselekmény foganatosítása idején hatályos eljárási szabályok betartásának felülvizsgálatát jelenti, írja elő; azaz e szabály alapján azt kell vizsgálni, hogy az eljárt bíróságok betartották-e eljárásukban az elbíráláskor irányadó anyagi és eljárásjogi szabályokat. Azonban magában a felülvizsgálati eljárásban a hatályos Be. szabályai az irányadók. A felülvizsgálati eljárás ugyanis a büntetőeljárás része. A büntetőeljárást pedig mindenkor a hatályos eljárásjogi törvény szabályai mentén kell lefolytatni (Bfv.II.469/2025/9. [46]–[47] bekezdés).
[28] A törvénysértő minősítés a Be. 649. § (1) bekezdése b) pontjának első fordulata, illetve c) pontja szerint képezhet felülvizsgálati okot. A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba), illetve bb) alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki törvénysértő büntetést, illetve alkalmazott törvénysértő intézkedést, míg a – 2025. szeptember 1-jétől hatályos – c) pont szerinti felülvizsgálati ok akkor valósul meg, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki olyan büntetést, illetve alkalmazott olyan intézkedést, amely a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat szerint irányadó büntetési tételkerettől eltérő, törvényes büntetési tételkeretre figyelemmel aránytalanul súlyos vagy aránytalanul enyhe.
[29] A Be. 649. § (1) bekezdés c) pontját az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény 211. §-a iktatta be 2025. szeptember 1-jei hatállyal. Az ehhez fűzött végső előterjesztői indokolás szerint „a módosítás egyértelművé teszi, hogy a hatályos b) pont szerinti esetben, a továbbiakban felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a törvénysértő büntetés objektív törvénysértő, tehát a bűncselekmény tételkereteire figyelemmel törvényesen kiszabható büntetésen kívüli, attól törvénysértő módon lefelé vagy felfelé eltérő büntetés kiszabását eredményezték”.
[30] Indítványában a terhelt azt panaszolta, hogy a terhére megállapított család elleni bűncselekmény a Btk. 212/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott és nem a jogerős ítéletben írt 212/A. § (2) bekezdés b) pontjában írt kapcsolati erőszak bűntette, és ezért a vele szemben kiszabott büntetés bár az indítvány szerinti helyes minősítés alapulvételével megállapítható halmazati tételkereten belüli, azonban törvénysértően súlyos. Ebből következően a terhelt felülvizsgálati indítványát ténylegesen a Be. 649. § (1) bekezdés c) pontjára alapította.
[31] A minősítés pedig azért téves a terhelt szerint, mert a sértett sérüléseinek gyógytartama egyetlen esetben sem haladta meg a 8 napot, így a testi sértéssel történő elkövetési magatartás legfeljebb csak a Btk. 164. § (2) bekezdése szerinti cselekmény alapján minősülhetett volna.
[32] A Kúria terhelt téves minősítésre irányuló érvelését más okból találta alaposnak.
[33] A Btk. 212/A. § (1) bekezdése szerint: aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen
a) az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít,
b) a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nélkülözésnek tesz ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
[34] A (2) bekezdés kimondja, hogy aki az (1) bekezdésben meghatározott személy sérelmére rendszeresen követ el
a) a 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy a 227. § (2) bekezdése szerinti becsületsértést, bűntett miatt három évig,
b) a 164. § (3) és (4) bekezdése szerinti testi sértést, a 194. § (1) bekezdése szerinti személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést, egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
[35] A Kúria teljesség érdekében a következőkre mutat rá. A kapcsolati erőszakot a 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (5) bekezdése 2013. június 30-i hatállyal új tényállásként mint a „családon belüli erőszak” elleni hatékonyabb fellépés eszközét iktatta be a büntető törvénykönyvbe.
[36] A törvény miniszteri indokolása szerint a „családon belüli erőszak” alapvetően egy kriminológiai fogalom, az e körbe vonható cselekmények igen széles skálán mozognak, kezdve a becsületsértés szabálysértési tényállásától egészen az akár többszörösen minősülő emberölés bűntettéig. Az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartás fogalom használata könnyebben bizonyíthatóvá teszi a tényállást, mintha a kizárólag szubjektív vizsgálatok alapján bizonyítható lelki sérelemmel, lelki bántalmazással próbálnánk a háztartáson belüli erőszak hasonló megnyilvánulási formáit szabályozni.
[37] A törvényi szabályozás indokolása szerint a Btk.-nak a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló XIX. Fejezete, a gyermekek érdekét sértő és család elleni bűncselekményekről szóló XX. Fejezete és a törvényben meghatározott új büntetőjogi tényállás is a nőkkel szembeni erőszak és a háztartáson belüli erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló európa tanácsi egyezmény (CAHVIO) rendelkezéseinek figyelembevételével került megalkotásra, így a Btk. – más büntetőjogi tárgyú jogszabályokkal kiegészítve – megfelel a nemzetközi elvárásoknak.
[38] A törvény a hozzátartozó bántalmazását új elkövetési magatartásokkal egészítette ki, és erre figyelemmel meg is változtatta a bűncselekmény megnevezését, mivel az új elkövetési magatartásokkal a tényállás már nem csupán bántalmazásról rendelkezik. A kapcsolati erőszak önálló, új tényállás jellegét tovább erősíti, hogy a már meglévő tényállásokhoz képest – a sértettek speciális jellegére, és a rendszeres elkövetésre tekintettel – az új tényálláshoz kapcsolódó szigorúbb büntetési tételek mellett abban olyan új magatartások kriminalizálása is megjelenik, amelyek eddig nem szerepeltek a Btk.-ban. A törvény ennek megfelelően a testi sértés szintjét el nem érő, de – többek között – a sértett emberi méltóságát súlyosan sértő erőszakos magatartásokat is büntetni rendeli.
[39] A törvényben nem szerepel a magánindítvány annak ellenére, hogy a tényállás alapjául szolgáló cselekmények közül egyesek (könnyű testi sértés, tettleges becsületsértés) alapesetben magánindítványhoz kötöttek, az új tényállás esetén annak speciális és súlyosabb jellegére tekintettel (hozzátartozói viszony, rendszeresség, elkövetéskori vagy korábbi együttélés) már anélkül is elindulhat az eljárás.
[40] A törvény a bűncselekmény elkövetési magatartásait a Btk.-ban korábban már szereplő büntetőjogi tényállásokra történő hivatkozással határozza meg. A Btk. az összefoglalóan családon belüli erőszak körében elkövetett cselekményeket külön-külön tényállásokban egyébként is szigorúan bünteti. Mindazonáltal a törvényhozó szándéka – a miniszteri indokolásból kitűnően – az elkövető elrettentése, és erre figyelemmel egyes kevésbé súlyos szabadságvesztéssel fenyegetett, a családon belüli erőszak körébe vonható bűncselekményeket (a testi sértés egyes alakzatait, a becsületsértést, a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést) súlyosabban rendeli büntetni. A bűncselekmény megvalósulásának feltétele a rendszeres elkövetés.
[41] A tényállás szerint a terhelt 2019 júliusától 2020. február 6-ig a sértettet tettleg rendszeresen bántalmazta, egy alkalommal pedig becsületsértést követett el a sérelmére. A sértett sérüléseinek gyógytartama valamennyi esetben 8 napon belüli volt, azonban a terhelt 2020. február 6-án olyan módon bántalmazta a sértettet, hogy annak módjára, a támadott testrészre figyelemmel a bántalmazás alkalmas volt súlyosabb, 8 napon túl gyógyuló sérülés okozására, a súlyosabb eredmény bekövetkezése a sértett védekezése miatt maradt el.
[42] A Btk. 212/A. § (2) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti minősített eset megvalósulásához megkívánt rendszeres elkövetés legalább két, rövid időközönkénti, azonos sértett sérelmére megvalósított elkövetést takar. A rendszeresség nem a köztes időtartam hosszát, hanem az alkalomszerűség kizártságát feltételező fogalom. Jelentéstartalma több, mint ismétlődés, magában hordja ugyanis az elkövetőnek az egyes alkalmakat összekapcsoló tudatállapotát: az elkövető „rendszert csinál” magatartásából, magatartása nem rendkívüli, tehát legalább két elkövetést feltételez (EBH 2017.B.17.).
[43] Ebben az esetben a Btk. 164. § (3) bekezdése szerint testi sértés bűntettének egyetlen kísérlete valósult meg, ami nem feleltethető meg a Btk. 212/A. § (2) bekezdés b) pontjának megállapításához szükséges rendszeres elkövetés fogalmának. A Btk. 212/A. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt testi sértés a (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételek megvalósulása esetén sem alapozza meg a (2) bekezdés b) pontja szerinti minősített eset megállapítását. Az ügyben eljáró első- és másodfokú bíróság álláspontjával ellentétben egyetlen testi sértés bűntettének [Btk. 164. § (3) bek.] kísérlete nem teszi lehetővé a kapcsolati erőszak súlyosabban minősülő esete [Btk. 212/A. § (2) bek. b) pont] befejezett alakzatának megállapítását. Az elsőfokú bíróság által kifejtett álláspont – mely szerint az alapul fekvő bűncselekmények kísérlete is a kapcsolati erőszak befejezett alakzatát hozza létre –, akkor igaz, ha a rendszeresség követelményéből indulunk ki. A befejezettség szempontjából közömbös, ha a rendszeresen megvalósult, nagyobb számú cselekmény esetén néhány, a folytatólagosság egységébe tartozó cselekmény kísérleti szakban reked.
[44] Jelen esetben valójában arról van szó, hogy a (2) bekezdés a) pontja szerinti minősített eset az (1) bekezdésben meghatározott személy sérelmére maradéktalanul megvalósult. A (2) bekezdés b) pontjában megjelölt, a Btk. 164. § (3), illetve (4) bekezdése szerinti testi sértés alkalomszerű elkövetése nem a b) pont szerinti minősített eset, hanem e bűncselekménynek a (2) bekezdés a) pontja szerinti minősített esete mellett, azzal valóságos anyagi halmazatban történő megállapítását alapozza meg.
[45] A Btk. 212/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti minősített esetnél a tényállás törvényi egység jellegéből fakadóan a rendszerességhez elegendő legalább két, rövid idő alatt, azonos sértett sérelmére megvalósított aljas indokból vagy célból elkövetett könnyű testi sértés és súlyos testi sértés, személyi szabadság megsértése vagy kényszerítés; a testi sértéseknél tehát e feltétel nem külön-külön vizsgálandó (Bfv.III.321/2018/5. [42], [BH 2019.4.]). Ebből fakadóan a Btk. 212/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti minősített esethez elegendő az ott felsorolt bűncselekmények közül legalább kettő megvalósítása – rövid időn belül, azonos sértett sérelmére –, így elégséges például egy súlyos testi sértés és egy személyi szabadság megsértése, ezeknek külön-külön nem kell tehát rendszeresnek lennie. Másfelől ugyanakkor feltétel, hogy az elkövető az ott felsorolt bűncselekményeket kövesse el rendszeresen, azaz legalább két alkalommal tanúsítsa a felsorolt bűncselekmények valamelyikét. Másként szólva: amennyiben a felsorolt bűncselekmények közül csak az egyiket és csak egy alkalommal tanúsítja az elkövető, a Btk. 212/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kapcsolati erőszak bűntette megállapítására nem kerülhet sor.
[46] Tekintettel arra, hogy a terhelt által a 2019. év második felében rendszeresen megvalósított könnyű testi sértések kapcsán az aljas indokból vagy célból történő elkövetés nem állt fenn, így azok nem minősültek a Btk. 164. § (4) bekezdése szerint, továbbá személyi szabadság megsértése illetve kényszerítés elkövetése az irányadó tényállás alapján nem jön szóba, így a terhelt cselekményei helyesen a Btk. 212/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kapcsolati erőszak bűntettének, valamint azzal halmazatban a Btk. 164. § (3) bekezdése szerinti súlyos testi sértés bűntette kísérletének minősülnek.
[47] A helyes halmazati tételkeret megállapításakor nem hagyható figyelmen kívül a terhelt visszaesői minősége. A terhelt a súlyos testi sértés bűntettének kísérlete tekintetében erőszakos többszörös visszaesőnek minősül.
[50] A Btk. 212/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kapcsolati erőszak bűntette tekintetében – mivel az az elkövetéskor hatályos Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában írt, a személy elleni erőszakos bűncselekmények körét meghatározó taxációban nem szerepel – a terhelt többszörös visszaesőnek minősül. A Btk. 81. § (4) bekezdése, a 89. § (1) bekezdése és a 90. § (2) bekezdése alapján a terhelttel szemben irányadó büntetési tételkeret ekként a generális törvényi minimumtól: 3 hónaptól 9 évig terjedő szabadságvesztés. Az elsőfokú ítélet [55] bekezdéséből és a másodfokú ítélet [10] bekezdéséből következően az eljárt bíróságok a büntetési tételkeretet 1 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztésben határozták meg.
[51] A minősítés változása a tételkeret változását is eredményezte, a helyes minősítés mellett halmazati büntetést kellett volna kiszabni, így a Be. 649. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálatnak van alapja, azonban a helyes minősítéshez igazodó, a terhelt többszörös, illetve erőszakos többszörös visszaesői minőségének figyelembevételével megállapított büntetési tételkeretben kiszabott büntetés nem tekinthető sem aránytalanul enyhének, sem aránytalanul súlyosnak, az a középmértéket nem éri el.
[52] A Kúria a Be. 649. § (2) bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt.
[53] A Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, aminek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 660. § (1) bekezdésének megfelelően tartott tanácsülésen, a Be. 655. § (2) bekezdése szerinti összetételben eljárva Be. 662. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv.II.1.042/2025/11.)