Keresés

I. A valós jogalkalmazási problémát nélkülöző normavilágossággal kapcsolatos kérdés nem vezethet az önkormányzati rendeleti norma megsemmisítésére. 
II. Ha egy módosító önkormányzati rendelet a módosított rendelkezés folyamatban lévő ügyekben való alkalmazásáról kíván rendelkezni, azt be kell építeni az alaprendeletbe [2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 2. § (1)–(2) bek., 12. §, 12/B. §; 2017. évi I. törvény (Kp.) 142. § (2) bek.].

A hatóság illetékességének hiánya miatt a közigazgatási döntést megsemmisítő jogerős ítéletet hatályon kívül kell helyezni, ha az időközben hatályba lépett, a megismételt közigazgatási eljárásra irányadó szabályok alapján a hatóság illetékessége megállapítható [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 17. §; 381/2023. (VIII. 10.) Korm.rendelet (R1.) 1. §, 4/A. § (1) bek.].

Az egységár feltüntetésének szabályai az árcsökkentés alkalmazásakor nem változnak, így amennyiben az akciós termék nem tartozik a kivétel szabály szerinti termékkörbe, akkor az egységárat az akció előtt és alatt is fel kell tüntetni [1997. CLV. törvény (Fgytv.) 14. §; 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet (Árrendelet) 2/A. § (1) bek.].

A Kp. 17. § a) pontja szerinti perindítási jog feltétele, hogy a felperes jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási határozat közvetlenül érintse. Perindítási jog nem csak azt illeti meg, aki a hatósági eljárásban ügyfél volt. 
A perindítási jog megléte esetén vizsgálandó a felperes kereshetőségi joga [2017. évi I. törvény (Kp.) 17. § a) pont, 48. § (1) bek. c) pont, 88. § b) pont].

A jogalkotó a Jöt.-ben a jövedéki bírság fizetésénél több kötelezett esetén az egyetemleges felelősség helyett visszaállította a kötelezettségszegő személyes felelősségét. A vámhatóság a Jöt. szabályrendszerében birtokosnak minősülő személlyel szemben indíthat eljárást és szabhat ki jövedéki bírságot [2016. évi LXVIII. törvény (Jöt.) 97. §, 100. § (1)–(2) bek.].

A cserét pótló vétel illetékkedvezményének a lényege és célja, hogy csak az értékesített és megvásárolt lakások forgalmi értékének különbözete után kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni. Az Itv. 26. § (1) bekezdés y) pontjának „eladja” szóhasználatából nem következik illetékmentességi feltételként az adásvétel jogcím kizárólagossága [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 21. § (2) bek. b) pont, 26. § (1) bek. y) pont].

A Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott, az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező és a közigazgatási bíróságot új eljárás lefolytatására utasító végzése után, a megismételt bírósági eljárásban tartott következő tárgyalás nem azonosítható a Kp. 43. § (1) bekezdésének keresetváltoztatás tilalmát megfogalmazó rendelkezésében szereplő első tárgyalás fogalmával. Az Ákr. 50. § (2) bekezdés c) pontjában szereplő hatvan napos ügyintézési határidő megsértésére vonatkozó érvelést nem kell hivatalból vizsgálnia a közigazgatási bíróságnak [2017. évi I. törvény (Kp.) 43.

A nyugellátás megállapítása iránti eljárásban a Tny. 67. §-ának a megállapított szolgálati idő védelmére vonatkozó rendelkezései nem zárják ki az arányos szolgálati idő megállapítására vonatkozó Tny. 39. § (1) bekezdése szerinti rendelkezéseknek a nyugdíj összegének kiszámítása során történő alkalmazását [1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18. §, 20. §, 39. § (1) bek., 67. §, 96/B. § (10)–(11) bek.].

A Magyar Köztársaság és Ausztrália között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2011. évi CXVII. törvény 15. cikk (1) bekezdése alkalmazását, ezáltal a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdéseiben szabályozott kedvezmény (az ún. nők kedvezményes öregségi nyugdíja) igénybevételét önmagában nem zárja ki az, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött igénylő a magyar jogszabályok alapján rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjra jogosító, ahhoz szükséges szolgálati idővel [2011. évi CXVII. törvény (Egyezmény) 1. Cikk (1) bek., 15. Cikk (1)–(3) bek., 16.

Egy, a Balatonba tervezett kishajó kikötő elvi létesítési engedélyezése során a környezetvédelmi szervezet felperes kereshetőségi jogát az ügy összes körülményének figyelembe vételével kell vizsgálni. E vizsgálatnak arra kell kiterjednie, hogy a felperes által vitatottak eredményezik-e a környezet igénybevételét, vagyis előidéznek-e változást a környezetben, jelentik-e a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használatát, azok árthatnak-e a környezetnek, vagy arra közvetlen hatással lehetnek-e [2017. évi I. törvény (Kp.) 17. § a), d) pont; 1996. évi LIII.