Keresés

A munkaszerződésben rögzített állandó munkavégzési helytől a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem lehet véglegesen eltérni. A munkaszerződés nem minősül munkaviszonyra vonatkozó szabálynak, ezért nem minősülhet ráutaló magatartásnak a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen történő munkavégzésre vonatkozó utasítás megtagadásának elmaradása [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 13. §, 54. § (2) bek., 58. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Ha a munkabalesetet a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, a munkáltató kártérítési felelősség alóli kimentéséhez további együttes törvényi feltételek bizonyítása szükséges [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (2) bek.].

A tényállás
[1] A felperes helyettesítés céljából határozott időre, 2015. június 2-től 2020. november 7-ig szociális gondozó munkakörben állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperesnél.

I. A közalkalmazotti jogviszonyban álló tanár óraszámának csökkentése olyan kinevezésmódosításnak minősül, amely ellen, ha arra egyoldalúan került sor, ezen a jogalapon a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni a keresetlevelet. A bírósághoz fordulás végső határideje – helytelen jogorvoslati kioktatás esetén is – hat hónap [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 58. §, 287. § (1) bek. a) pont, 22. § (5) bek.].

Ha a munkáltató bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta, mentesül az ellenőrzési körébe eső munkabalesetért fennálló felelősség alól [a munka törvénykönyvről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (2) bek. b) pont].
 
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A mestervizsgával rendelkező, autószerelő végzettségű felperes 2013. október 28-án létesített munkaviszonyt az alperessel tehergépkocsivezető munkakörre.

A munkáltató azon eljárása, hogy a Budapesttől 400 kilométeres távolságra lakó, 62 éves, hosszabb ideje fizetés nélküli szabadságon levő (ideiglenesen erre az életformára berendezkedő) felperest nagyon rövid határidő biztosítása mellett kívánta a megállapodáson alapuló fizetés nélküli szabadságról egyoldalúan visszahívni, a felperes munkahelytől távol maradó magatartása mellett sem alapozhatja meg a rendkívüli felmentést [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 123. § (5) bek. b) pont; a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 33/A.

A munkavállaló azonnali hatályú felmondásához kapcsolódó juttatások önkéntes munkáltatói teljesítése nem zárja ki a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményének utóbb, perben történő érvényesítését és a már kifizetett összeg visszakövetelését [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (1) bek., (3) bek., 287. § (2) bek. b) pont].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Ha a munkáltató egyoldalú, érvényes és hatályosult jognyilatkozatában végkielégítés fizetésére vállalt kötelezettséget, a már kifizetett összeg visszafizetésére a munkavállaló nem kötelezhető arra hivatkozva, hogy végkielégítés fizetésének nem volt jogalapja [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 15. § (4) bek., 24. § (1) bek., 28. §].

Az a 40 órát el nem érő időszak, melyre nem osztották be a munkavállalót munkavégzésre, nem tekinthető heti pihenőidőnek, mivel nem alkalmas a heti regenerálódáshoz szükséges időtartam funkcióját betölteni. Heti pihenőidőnek – az Mt. 106. § (1) és (3) bekezdésére figyelemmel – csupán a heti 40 órát elérő vagy ezt meghaladó időtartam minősül, így a munkaidőkeret átlagában is csak a 48 órát egybefüggően kitevő időtartam vehető figyelembe [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 106. § (1), (3) bek.].

A munkáltató kártérítési felelőssége akkor áll fenn, ha a munkavállaló bizonyítja a munkaviszony fennállását, a kárát, továbbá a kárnak a munkaviszonnyal való okozati összefüggését [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (1) bek.].

A kormánytisztviselői jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése önmagában nem eredményezi a tanulmányi szerződés megszűnését. Ha erre a kormánytisztviselő szerződésszegése miatti jogszerű felmondással kerül sor, a kormánytisztviselő a munkáltató szerződésszegésére eredményesen a kapott tanulmányi támogatás visszatérítési kötelezettsége alóli mentesülés érdekében nem hivatkozhat [a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 82. §].